A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887 / 52. szám - Vétkes bukás és cégbejegyzés elmulasztása
444 A JOG. rendkívülit müveit, ki a bírákat és ügyészeket csak ugy áthelyézté", mintha sakkfigurák volnának ! No, de ezen állapotok, hála a/, égnek, ha nem is szűntek meg egészen, d e m egszünőben v a n n a k, mióta dr. Stoilov ur komolyan kezdett ressortjával foglalkozni. Ezt mutatják törvénytervezetei, melyeket a jelen szobranije ülésszakának előterjeszteni szándékozik, ugy mint már tett és tervbe vett intézkedései. E tekintetben első helyen említésre méltó a »jogi bizottság«, melyet saját elnöklete alatt a tapasztaltabb birák és ügyvédekből összeállított. E bizottságnak feladata az összes eddigi anyagi és alaki bírósági törvényeket felülvizsgálat aki venni s a szükséges indítványokat megtenni, esetleg törvényjavaslatokat előkészíteni. Ilyféle üdvös bizottság, de már állami jelleggel és szervezettel »törvényhozó bizottság« neve alatt létezett C z á n k o v coalitionalis (liberalis-conservativ), miuisteriuma idejében 1883—18 S4-ik években, és pedig szintén dr. Stoilov akkori igazságügyminiszter (1884. évi január hó közepéig) indítványa és kezdeményezése folytán s ugy látszik, most is nem más a célja, mint ezen Bulgáriára nézve annyira fontos és szükséges intézményt visszaállítani. Fájdalom, hogy ezen bizottság termékeny működését az átkozott emlékű K a r a v e 1 o v kormány közbenjötte miatt — mely e bizottságot csak azért eltörölte, mert állítólag a bolgár alkotmány nem ismer (?) törvényhozó »b i z o 11 s á g o t« (!) — nem folytathatta! Kövid idei — alig 8 hónapi — működése alatt ezen bizottság számos törvényjavaslatot előkészített, de még ezeket sem akarta Karavelov figyelembe venni, mert nem az ö vak szolgái alkották. Ilyen előzmények után tehát felette örvendetes jelenség dr. Stoilov ezen legújabb regeneratori intézkedése. De előáll Stoilov ur kész javaslatokkal is, melyeket részben ő maga alkotott, részben közegei és a felsőbb birói testület köréből vett kiválóbb szakférfiak által szerkesztetett. Ilyen javaslatok, melyekkel a közel jövőben fognak foglalkozni a bolgár honatyák, a következők :a polgári és büntető perrendtartás módosításáról és kiegészítéséről főleg a germán és orosz idevágó törvények nyomán; a községi bíráskodásról (eddigelé még öt eentimes erejéig is kellett békebiró előtt perelni); a kihágási és büntető törvénykönyv módosításáról s a mi a legfőbb: elő fog terjeszfetni önálló és szerves javaslata/, ügyvédi gyakorlat szabályozásáról. Ez utóbbi javaslat már égető szükiéggé vált, mert holmi kalandor és kétségbeesett egyéniségek kezdték már beszennyezni a törvényszéki termeket, — »ügyvédek« minőségében. Minden bukott kereskedő, kicsapott hivatalnok, sőt szolga (uemrég törtéül;, hogy Sándor fejedelem egyik volt kocsisa feleket képviselt egy felebbviteli törvényszék előtt!), ha csak kissé forgatni tudta az ideiglenes törvénykezési szabályokat, sőt ha ezt nem is tudta s csak jó svádája s vastag arcbőre volt, beállott ügyvédnek in optima forma. S ez nem is nehéz dolog reá nézve, mert hogy miuősitvényt (bizonyítványt) nyerjen az illetékes városi tanácstól, nem kellett neki egyebet igazolni, mint csak hogy: bolgár alattvaló, nagykorú, bolgárul beszél és oly bűntett miatt, mely a politikai jogok elvesztét vonja maga után, e 1 i t é 1 v e nincsen. Most azonban, hála dr. Stoilov ur jóakaratának és erélyének, alkalmasint vége lesz vetve e paradicsomi állapotnak, mondom alkalmasint, mert, tekintettel arra, hogy a jelen kamarában is ül pár »enfant terrible« a fenti — önoklevelesitett — kategóriából, még nem lehet teljes biztossággal állítani, hogy emez urak egy oly könnyen le fognak mondani »aranybányájukról« ; pedig az önzetlenség — a mint, fájdalom, elégszer tapasztaltuk — nem a főerényük s így el kell készülve lennünk hatalmas ellenzékre, főleg az új javaslat ama intézkedése ellen, mely a nem-jogász ügyvédcskedőktől vizsgálat letételét kívánja. Ép ugy tervbe vette a jelenlegi igazságügyér a birói qualificatiót szabályozni s ama jelöltektől, kik nem végeztek jogot, szintén speciális vizsga letételét kívánni. Persze, hogy eme reform ellen is fognak szabódni a »liberális angol intézmények* bolgár hivei, kik folyton azzal állanak elő, hogy hiszen a hires Bentham sem volt végzett jogász s mégis korszakot alkotó jogi műveket irt! Ezen indok alatt természetesen el van rejtve a tulajdonképeni indokuk, hogy t. i. egy qualificatio nélküli bírót könnyebben lehet p á r t e s z k ö z n e k használni. Végre komoly szándéka van dr. Stoilov igazságügyérnek a birói jegyzöséget a francia »greffe« mintájára átalakítani. Eddigi birói jegyzőink nem egyebek Írnokoknál 3 irodatiszteknél, kik a jegyzőkönyveket — legtöbbnyire nagyon hiányosan — vezetik s irodai administrativ teendőket végeznek. Jogi képzettségről náluk természetesen s/.ó sem lehet, mert legtöbbnyire végzett normalisták s a legritkább esetekben bírnak középiskolai képzettséggel; egy bolgár végzett jogász pedig méltósága alá vaiónak tartaná jegyzői (titkári) hivatalt elfogadni. Azért is legalább törvényszéki birói állást szokott elfogadni, a melyre rendszerint ki is nevezik. Magától értetődik, hogy ezen állapotok a bolgár jogászok csekély számában lelik magyarázatukat s nincs kétség benne, hogy mire Bulgária elegendő számú jogászokkal el lesz látva, az egyetemekről hazatérő jogászok és jogtudorok is »o 1 c s ó b b a k« lesznek. Mindazonáltal Stoilov ur meg akarja kisérteni a jelentkező jelölteket jövőbe n törvényszéki jegyzőknek kinevezni, a mit különösen azon jogászok irányában fog keresztülvihetni, kik államköltségen tanulván, a fennálló szabályok értelmében legalább három évig az államnak — fizetés mellett — s/.olgálni kötelezvék, ellenkező esetben pedig tartoznak a reájuk fordított költségeket az államnak visszatéríteni. De még anyagi tekintetben is goudoskodik a jelenlegi bolgár igazságügyér a birák helyzetén javítani az által, hogy fizetésüket 15%-al felemelteti. Lakpénzpótlékot javaslatba hozni a jelenlegi kedvezőtlen finánciális helyzet miatt nem mer, mert az is kérdés, mit fognak a — hivatalnokok irányában — túltakarékos képviselő urak a fizetésfölemeléshez szólni. Eddig a kép, viselők többsége (kereskedők és földművelők) ilyen indítványok kai szemben mindig ugy okoskodtak, hogy hát a hivatalnokok s kivált a birák foglalkozása nem terhes, nem dolgoznak kézIze 1 s szabad ég alatt, ergo nem is tarthatnak igényt bő jutal, mazásra! Ehez hozzájárul e szeretetreméltó honatyák azon szokása, hogy minden összeget garasokra átszámítanak, a garas lévén náluk az egyetlen helyes pénzegység s így öt garas lévén egy frankban, egy három ezer franknyi fizetés — milyent p. o. egy i első osztályú békebiró huz — náluk már is bő fizetés, mert kitesz 15,000 garast; hát még egy felebbviteli törvényszéki biró fizetése (1,800 frank), mely huszonnégyezer garast kitevén, e jámbor képviselők szemében egész vagyont képvisel! Már hogy szavazhatnak ők itt fizetésemelést ?! Inkább leszállítást. Különben látni fogjuk. Mily csekély s bolgár birák fizetése, kitűnik legjobban a legfelsőbb semmitőszék elnökének fizetéséből, mely nem több mint 7,.T00 frank évente, minden pótlék vagy lakpénz nélkül. E helyett azonban pontosan és pedig félévre előre ; szedetik a fokozatos állami adó és községi pótlék, valamint ut; fentartási járulék kivétel nélkül miuden birótól. Mindez azonban „máskép lesz, ha dr. Stoilov ur nemes szándékai megvalósulnak. O mindenkor buzgó pártolója volt a birák függetlenségének s áthatva a »Justitia est fundamentum regnorum« jelszó igazságától, azon van, hogy a bolgár birói és ügyvédi kart ! azon magaslatra emelje, a melyen állaniok kell, hogy feladatuk; nak teljesen megfeleljenek, ez pedig csak akkor lehetséges, hogyI ha a képviselők s velük együtt az illető befolyásos »elvbarátok« t m e g fognak szűnni a bírákban párthíveket ! keresni s őket kíméletlenül üldözni, ha esetleg meggyőződésük az ő meggyőződésükkel ellenkezik. Azért is az igazságszolgáltatás érdekében óhajtandó, hogy dr. Stoilov ur reformterveivel sem a kabinet kebelében, sem pedig a kamarában akadályra ne találI jon. A közel jövő megmutatja hogy állunk e tekintetben s az i eredménytől fog függni a birák jobb vagy rosszabb sorsa. Dr. S. St. M. Nyilt kérdések és feleletek. I. (Nyilt kérdés.) Még 1811-ben kötött zálogos szerződéssel A. nemesi birtokát zálogba adja B.-nek 32 évre; a telekkönyvi helyszínelés alkalmá| val ezen ingatlan ekként vétetett fel. A. földtulajdonos; B. zálogbirtokos. A.-nak adósságai lévén, földtulajdonjogára hitelezői végrehajtási zálogjogot nyertek s javukra a birói árverés ezen szavakkal : "Árverés alá bocsáttatik a X. sz. telekjegyzőkönyvben v. s. sz. ; alatt álló kaszáló és szántóföldnek A. nevén álló földtulajdonjoga. ; B. zálogbirtoklási joga épségben hagyásával« el is rendeltetett s I foganatosítva is lett. Az árverés jogerőre emelkedése s a vételár befizetése után a tulajdonjog végrehajtást szenvedettet illető földtulajdonjogára nézve árverési vevő javára bekebeleztetvéu, ez felhívta zálog-