A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 51. szám - Az 1876. évi XVI. t.-c. 5-ik §-áról

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 51. számához. Budapest, 1887. december 18-án. Köztörvényi ügyekben. Ha az ajánlatban kitett ára az árának oly csekély, hogy ez a rendes áraktol föltűnően elüt, az ajánlattevő tévedése ezen körülmény által igazoltnak veendő. A munkácsi kir. járásbíróság': Kr. Mózes felperesnek a dolka-rókamezői vasgyár alperes ellen 67 frt 50 kr. s jár. iránti perében itélt : Felperes jelen keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Az 1. •/. alatti felperesi ajánlat az árra nézve kétértelmű lévén, miután a becsatolt levelezések és tanúvallomásokból kétségtelenül kitűnik, miszerint felperes a drótot 100 kilónkint 24 írtjával ajánlotta, alperes pedig az ajánlatot 6 frt 27 krjávai fogadta el, nyilvánvaló, miszerint a peres felek a drót ára iránt megegyezésre nem jutottak, tehát a kereskedelmi törvény 336. §. szerint köztük a vételi szerződés létre nem jött, igy abból alperesre a vételár kifizetésének kötelezettsége nem származott, az iránti keresetével tehát felperes elutasítandó volt azért is, mert ily körülmények között alperes nem volt kötelezve a drótot felperesnek visszaküldeni, hanem az ügyből származható minden kötelezettségének eleget tett azzal, hogy a drótot őrizet alá vette és a tévedésről felperest haladéktalanul értesítette. Az árú szállítási költségei azért nem terhelik alperest, mivel felperes ténye szolgáltatott okot a félreértésre és a hasztalan szállítási költségre. (1886. jan. 28-án, 220/85. sz.) A budapesti kir. itélő tábla (1887. márc. 17-én 3,832/86. sz.): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és alperest 67 frt 50 kr. tőkének s járulékainak 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésére kötelezi. Indokok: Az 1. szám alatti felperesi levél, mely a per tárgyát képező vételügyletnek alapul szolgált, 250 klg. súlyú, 12-es számú új és az ott megjelölt célra kizárólag alkalmas vassodronyra nézve tartalmaz ajánlatot, megjelölvén a sodronynak 100 kilogrammként] vételárát. Eltekintve attól, hogy ezen 1. szám alatti levélben a sodrony ára, első pillanatra felismerhetőleg 27 frtban (100 kgrként) van feltüntetve, mert ugy az a körülmény, hogy a »forenz« (fl.) szó közvetlenül a 27 számjelek után következik, mint az, hogy a 27 különösen feltűnő vastag vonásokkal van irva és végül az, hogy az ezen számjelek előtt álló »P« betű után tizedes pont vagy vonás nincsen s igy még ha e betű »6«-os számnak volna is olvasható, legfeljebb 627 frt, de semmi esetre sem 627/100 frtot, vagyis miként alperes állítja, 6 frt 27 krt jelenthetne: alperesnek, mint szakismerettel bírónak tudnia kellett, a mit a tárgyalás során kétségbe nem is vont s a mit Kr. A. és K. Ch. felperesi tanuk is erősitenek, hogy a legroszabb minőségű vassodrony métermázsája sem kapható 6 frt 27 kron, tehát tekintettel a 6 frt 27 kr. és a 27 frt közötti jelentékeny különbözetre, az 1. sz. alattiban megjelölt és minőségileg nem kifogásolt sodrony ára iránt tévedésben már azért sem lehetett, minélfogva alperes azon kifogása, hogy felperes 6 frt 27 kr. árban ajánlotta neki a sodronyt és azért alperes nem volt köteles azt métermázsánként 27 frtért elfogadni, bírói figyelembe vehető nem lévén, tekintve, hogy ugyan ő a felperesi ajánlatot elfogadta és a kérdéses sodrony átvételét és mustraszerűségét beismerte, annak vételárát felperesnek megfizetni tartozik. A m. kir. Curia (1887. nov. 18-án, 832/87. v. sz. a.): A raásodbiróságnak fentebbi számú és keletű ítélete indokolásánál fogva annyival inkább helybenhagyatik, mert az I. számú ajánlatot tartalmazó lap e helyütt is tüzetesen megvizsgáltatván, a sodrony ára 100 kilogrammonként 27 frtban kitettnek találtatott. Praejndieialis határozat hozatala is kérelmezhető. A budapesti kir. törvényszék (1886. március 16-án, 31,588/p. 85. sz. a.): Kovács János ügyvéd által képviselt szab. kir. Eperjes városa közönsége felperesnek, Major Kálmán ügyvéd által képviselt Budapest főváros közönsége ellen 2,400 frt hagyomány s jár. megfizetése iránt perében ítélt: Felperes keresetével ezúttal elutasittatik. Indokok: A keresetlevélhez A. alatt csatolt végrendelet 1. pontja szerint néhai O. János szab. kir. Eperjes városának s illetőleg az ottani szegényárvák és özvegyek segélyezésére alapítványként 5,00u frtot hagyományozott, míg ugyanazon végrendelet 2. pontjában egyéb további vagyonára általános örökösül Budapest főváros közönsége alperest nevezte meg s általános örökösödési minőségét a per során alperes nemcsak hogy beismeri, de maga részére egyenesen vitatja is. Tekintve már most, hogy az örökségből a hagyományok első sorban fedezendők, ily tényállás mellett felperes követelése jogosságához kétség nem férhetne. Minthogy azonban a hagyomány fedezésére egyik alapul a K. házastársak elleni 2,400 frtos követelését végrendeletében örökhagyó kijelölte; s minthogy a »fedezés« szó alatt úgy annak gramatikai értelme szerint, valamint a végrendelet vonatkozó további része szövegéből és azon intézkedéséből következtetve is, miszerint a végrendelkezés által xmeghatározott összeg, ötezer frt, Eperjes város hatóságának kezelésére adandó', azonnali tényleges fizetés nem érthető, hanem az csakis akként magyarázható, hogy a hagyománynak 2,400 frt erejéig kielégítése első sorban a K.-féle követelésből teljesitendö ; s minthogy végül azt, hogy a hagyatéknak K.-féle követelése a hagyomány fedezésére egészben, vagy csak részben is nem fordithatónak bíróilag már kimondatott volna, maga felperes sem állítja és így alperes esetleges fizetési kötelezettségének időpontja még be nem állott, ezeknél fogva felperest keresetével mint ezúttal időelöttivel elutasitani kellett. A budapesti kir. itélő tábla (1887. febr. 10-én 20,373/p. 86. sz. a.): A kir. törvényszék ítéletét helybenhagyja. Indokok: Alperes a felperesi követelés ellen kifogásul azt hozza fel, hogy néhai O. János az A. alatti végrendeletben felperesi városnak nem 2,400 frtot készpénzben, hanem a K. házastársak elleni 2,400 frtos követelését hagyományozta s igy felperes 2,400 frt erejéig tőle, mint örököstől készpénzben kielégítést nem követelhet, de ha felperes készpénzben kielégítésre jogot támaszthatna, keresete idő előtti, mert ez esetben felperes első sorban a végrendelet szerint »fedezetül« kijelölt K.-féle követelésnek behajtását bevárni tartoznék. Alperesnek azon két irányban előterjesztett védelménél fogva a perrendtartás elvei szerint első sorban az időelőttiség kifogása döntendő el. Tekintve már most, hogy az A. alatti végrendelet 1-ső pontja szerint a felperesi városnak hagyományozott 5,000 írtnak fedezésére egy részben a K.-féle 2,400 frt követelés szolgál, kétségtelen, hogy felperesi város, feltéve, hogy O.János hagyatékából 5,000 frtot készpénzben követelhet, a 2,400 frtnak nem azonnali kifizetését követelheti, hanem a fedezetül szolgáló követelés behajtását tartozik bevárni; mert a végrendelet szerint az 5,000 forint hagyománynak kiegészítése, vagyis 2,600 frt örökhagyónak egyéb vagyonából fizetendő, mihez képest és miután felperes válasziratában maga is ugy értelmezi a végrendeletet, hogy a hagvománv kifizetésére első sorban a kijelölt K.-féle követelés fordítandó az első bíróság Ítéletét, mely szerint az alperesi kifogásnak helyt adásával felperes keresetével ezúttal lett elutasítva, kellett helvbenhagyni. Á m. kir. Curia (1887. évi november 17-én 3,40ő/p. 87. sz. a.): Mindkét első bíróság Ítélete megváltoztatik, a kereset nem időelöttinek kimondatik, és az első bíróság utasittatik, hogv a per további érdemében határozzon. Indokok: Felperes keresete oda irányul, hogy alperes, mint általános örökös az A. alatti végrendelet értelmében részére szóló 5,000 frt hagyomány még ki nem fizetett 2,400 frt részletének kifizetésére itéletileg köteleztessék. Ennek ellenében alperes védelme kizárólag a végrendeletnek felperestől eltérő értelmében áll, úgy, hogy e pernek tárgya tulajdonképen nem más, mint az, hogy a végrendelet értelme birói Ítélet által megállapíttatik. A felek között egyedül vitás ez a kérdés pedig függetlenül a 2,400 frt követelés iránt folyamatban levő per bírói megadásától eldönt-