A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 50. szám - Örökösödési eljárásunk reformja. 6. r.

198 A JOG. vételárban megvette s ezen ingóságok P. S. és N. M. tanuk vallomásai szerint neki tényleg átadva lettek. Minthogy pedig felperes arra nézve, hogy az általa L. S. bátorfalusi lakostól a C) alatti okirat szerint megvett ingóságok a keresetben C) alatt becsatolt végrehajtási jegyzőkönyvben összeirt, B. R. javára lefoglalt és S L. javára felülfoglalt ingóságokkal azonosak, N. M. tanú hittel megerősített vallomásában félbizonyitékot szolgáltatott; ennélfogva ezen félbizonyiték kiegészítése végett felperes részére az Ítéletben foglalt póteskü megítélendő s annak letételétől a per kimenetele függővé teendő volt. A budapesti kir. itélo tábla: A kir. járásbíróság ítéletéi megváltoztatja, felperest keresetével feltétlenül elutasítja. Indokok: Felperes azért volt elutasítandó, mert alperes tagadásával szemben azt, hogy azon adásvevési jogügylet, melyről a C) alatt csatolt közjegyzői okirat szól, felperes és végrehajtást szenvedő közt tényleg létrejött és befejezést nyert volna, nem igazolta ; ugyanis a C) alatti okirat csak azt tanúsítja, hogy az ott felsorolt ingóságokat végrehajtást szenvedő felperesnek eladja s felperes azokat megveszi, nem a kitett vételárak készpénzben való lefizetése mellett, de a vételár fejében vevő felperes átvállalja végrehajtást szenvedőnek azon ott felsorolt tartozásait, melyekért felperest különben is váltókötelezettség terheli; hogy azonban ezen tartozások a szerződés megkötésekor valóban fennállottak, vagy hogy azokat felperes egynek kivételével kifizette vagy csak, hogy a hitelezők beleegyezésével s végrehajtást szenvedő kötelezettségének megszüntetése mellett vállalta volna át, felperes, alperes tagadásával szemben, nem igazolta. Ezek folytán tekintettel még arra, hogy az adásvevési szerződés az alapvégrehajtás után köttetett, a 6) és D) alatt csatolt szerződéseket felperes igényének bírói megállapítására alkalmasaknak és elegendő indokokat szolgáltatóknak venni nem lehetett. Felperes mint feltétlenül pervesztes, alperes részére fizetendő perköltségekben is marasztalandó volt. A in. kir. Curia: A budapesti kir. itélo tábla fentebbi keletű és számú Ítélete indokaiból helybenhagyatik. (1887. szeptember 20. 5,250. sz. a.) II. A miskolci kir. járásbíróság: Felperesek keresetének részben hely adatik s az A. alatti végrehajtási jegyzőköny 6. t. sz. alatt körülirt 500 drb szódavizes üveg a bírói zár alul feloldatik. Indokok: Mert igénylő felperesnek a C. és D. a. csatolt közjegyzői okiraton kívül két tanú egybehangzó vallomásával beigazolták, hogy a szódavíz-gyárat, hol a foglalás eszközöltetet;, végrehajtást szenvedettől a foglalást megelőzőleg teljes felszerelésével együtt megvásárolták s tettleg átvették. Siphonos üvegek pedig a gyárnak kiegészítő részét képezvén, a 6. t. sz. a. 500 db üveghez tulajdoni igényük megállapítandó s az üvegek a további zár alul feloldandók voltak. A budapesti kir. itélo tábla: A kir. itélo tábla az elsőbirúság Ítéletét megváltoztatja, felpereseket a 6. t. a. ingók iránti keresetével elutasítja. Indokok: A közjegyzői okirat csak a közjegyző előtt történtekre nézve bir teljes bizonyító erővel, minthogy azonban a C. a. csatolt közjegyzői okiratban megjelölt ingó tárgyak átruházásának indító okait felhozott azon állítólagos körülmény, hogy felperesek a végrehajtást szenvedetteknek 1,400 frt összeget tevő különféle tartozásaikat sajátjukból kifizették volna, mint nem a közjegyző előtt történt tények és illetőleg állítólagos nyilatkozatok valóságára nézve ezen közjegyzői okirat harmadik személyek irányában bizonvitékot nem szolgáltat s igy a jelzett ingó dolgoknak átruházására előadott ok, illetőleg a tárgyakhozi alapos jogcím bizonyitatlanul áll; Minthogy továbbá a lefoglalt tárgyak a végrehajtást szenvedettek birtokában találtattak és azon körülmény, hogy a jelzett tárgyak mi okból és mi célból voltak nevezettek birtokában, a nélkül, hogy tulajdonukat képeznék, szintén nem bizonyittatott és minthogy rokonok közt ingó vagyon átruházása felett létrejött oly nemű szerződések, melyek tartalmánál fogva az átruházott tárgy továbbra is az átruházó birlalásában meghagyatik, a jogcím kétségtelen bizonyítása nélkül, mint a kijátszási szándék jellegét magukon viselők, harmadik személyek ellenében érvényeseknek nem tekinthetők: ezeknélfogva az elsőbiróság Ítélete a végrehajtási jegyzőkönyv 6. t. a. ingókra nézve megváltoztatandó, felperesek ez iránti keresetükkel elutasitandók voltak. A m. kir. Curia : A kir. itélő tábla ítélete felhozott indokainál fogva helybenhagyatik. (1887. évi november 4-én, 6,857. szám alatt.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A keresk. törvény 356. §-ának 2. pontja csak ott alkalmazható, a hol a vevő a késedelmes eladó ellenébsn a törvény által engedélyezett jogok közt szabadon választhat és a hol a vétel tárgyát oly árú képezte, melynek rendes piaci ára van. A kecskeméti kir. járásbíróság Klein Gyula ügyvéd által képviselt P. Ferenc felperesnek, — Darányi Ferenc ügyvéd által védett D. Bertalan alperes elleni, 15 métermázsa fehér süvegcukor természetbeni átadása, esetleg 312 frt 75 kr. tőke s jár. iránti kereskedelmi perében itélt : Alperes köteles az 1885. évi május 4-én boltjában kiütött tüzeset alkalmával elhelyezve volt, 15 métermázsa fehér süvegcukrot felperesnek ez által 270 forint vételár egyidejű lefizetése mellett 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett természetben átadni és a raktározás tartama alatt előállott 5 száztóli értékcsökkenést 3l forint 50 krt ugyancsak 8 nap és végrehajtás terhe alatt felperesnek megfizetni; az esetben pedig, ha a kereseti cukor természetben nem volna meg, az átvett 30 frt előpénzt, valamint árkülönbözet és értékcsökkenés címén 235 frt 50 krt, I összesen tehát 265 frt 50 kr. tőkét felperesnek 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni. Indokok: Mert alperes beismeri, hogy a tüzeset alkalmával boltjában elhelyezve volt fehér süvegcukrot a mennyiség meghatározása nélkül felperesnek inétermázsánkint 20 frtjával eladta, állítja azonban, miként az eladás azon feltételhez köttetett, ha azt a biztosító-társulattól megvenni részéről sikerülend, ezen állítása azonban megcáfoltatik, mert B. Péter, Sz. István, F. János, Z. Adolf és K. Miksa tanúk vallják, hogy alperes 15 métermázsa cukrot adott el felperesnek, mert továbbá a biztosító-társulattól beszerzett kárfelvételi leltár által, melynek 8-ik lapján a 7-ik sorban határozottan kiemeltetett, hogy alperes 1,560 klgr. cukrot és pedig a fuvardíjjal és fogyasztási adóval együtt métermázsánként 42 forint 50 krért vett meg a biztositó-társulattól, igazolva van, hogy alperes üzletében tüzeset alkalmával az emiitett súly szerinti mennyiség volt elhelyezve. Továbbá alperes azon állítását, hogy felperest a cukor részleges átadásával megkínálta volna, igazolni meg sem kísérli ; végre a 3,398. sz. szemle jegyzőkönyv szerint a szakértők a cukorban a tüz által és a raktározás egy évi tartama alatt előállott érték, csökkenést a folyó értékhez képest 20 száztóliban állapították meg, felperesnek tehát a 4,683. sz. jegyzőkönyv szerint módosított felszámítása, tekintve, hogy a szemle megtartása óta is hosszabb idő múlt el, jogos alappal bir. (1886. augusztus 19-én 4/383. sz. a.) A budapesti kir. itélo tábla: Az elsőbiróság ítéletének azon részét, mely szerint alperes 15 métermázsa cukornak 270 frt vételár egyidejű lefizetése ellenében felperes részére természetben való átadására, továbbá, mely szerint a cukornak természetben való át nem adhatása esetén alperes 30 frt előleg és nemkülönI ben azon részében, mely szerint felperes az árkülönbözet címén | követelt összegből a 265 frt 50 krt meghaladó részével elutasittaj tott, az abban felhozott indokok alapján helybenhagyja, az ítélet azon részét azonban, mely szerint a^eres a cukor természetbeni átadása mellett még 31 frt 50 kr. összegben értékcsökkenés címén ! marasztaltatott, továbbá mely szerint a kereseti cukornak termé j szetben meg nem léte esetére 30 frt előleg visszafizetésén kívül l még 235 frt 50 kr. árkülönbözetnek és kamatainak megfizetéi sére marasztaltatott, megváltoztatja és felperest ezen követelésekre nézve elutasítja. Indokok: Megváltoztatandó volt az első birósági ítéletnek az árkülönbözet címén 235 forint 50 kr. és kamataira vonatkozó része azért, mert jóllehet felperes a kereskedelmi törv. 353. §-a szerint a vételi szerződésnek alperes eladó általi be nem tartása miatt kártérítést követelni jogosított lenne is, úgy de kártérítés | címén a kereskedelmi törvény 356. §. 2. pontja szerint az árú j tőzsdei vagy a teljesítés helyén az árú szerződési és piaci ára között mutatkozó különbözetet követelheti csak, s mert a tűzkár" I által szenvedett cukornak tőzsdei ára nincs, felperes tartozott ; volna kimutatni, hogy hasonminőségű cukor az átadás teljesítése helyén métermázsánkint a keresetbe vett 35 frt 70 kr. vagy egváltalán más piaci árral bírna, vagy esetleg, hogy a cukort ily árban felperes tovább eladta, mert a piaci ár szakértőkké! nem bizonyítható, ennélfogva a szakértők nem is a cukor piaci ára, de annak a tüzeset által szenvedett értékcsökkenésre irányuló véleménye a kárkövetelés megállapításánál bizonyítékul nem szolgálhat, felperes tehát a kártérítési összeget nem igazolta, az iránt ez okból el volt utasítandó.