A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 49. szám - Törvénykezési sérelem melynek nincs jogorvoslata

194 A J OG. 500 írtnak beszámításával, a gyermek születésétől havonkint 10 frt részletekben nevezett figyermek 1G. évéig bezárólag, 1,920 forintot fizetni, stb. (1886. évi április hó 19-én 889. szám.) A budapesti kir. itélö tábla: Az első bíróság ítélete a tekintetben, hogy a tartási kötelezettség feltételesen a házasságon kivül született kiskorú 16 éves koráig állapittatottt meg, nem nehezteltetvén, érintetlenül maradt; egyekben pedig indokaiból helybenhagyatik. (1837. január 5-én 21,167. sz. a.) A magy. kir. Guria: Mindkét alsóbiróság itéletetének megváltoztatásával alperes természetes atyasága stb. feltétlenül megállapíttatik és alperes feltétlenül tartozik 1884. évi február 27-től kezdve a gyermek 16 éves koráig 10 frt gyermektartási havi dijat stb. felperesnek megfizetni, stb. Indokok: Alperes beismerte, hogy a gyermek fogamzásának időszakában nemileg közösült; tekintve, hogy atyasági perben első sorban bíróilag a kiskorú gyermek érdeke védendő meg, mind a természetes atyaságot, mind pedig a gyermektartásra nézve alperes kötelezettségét feltétlenül megállapítani ke'lett; mert hogy a szülők mi módon egyeztek ki, ez a gyermek érdekét, kinek tartásra van szüksége, nem érintheti; a tartás pedig az atyát terheli, különösen a fenforgó esetben, midőn az anya vagyontalan és szegénységi jogon perel; az alperes által fizetett 500 frt tehát csak annyiban vétethetett figyelembe, hogy a gyermek születésétől fogva a jelen per megindításáig alperes a gyermektartási díj megtérítésére nem köteleztetett. (1887. évi augusztus 20-án 2,270. sz.) Az árvaszék pcrelhetöségi joggal bir és elnöke által perbe idézhető. A fehértemplomi kir. törvényszék : Felperes keresetével elutasittatik. A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítéletét a megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíti és a keresetet felperesnek visszaadatni rendeli, mert az árvaszék, mint olyan perelhetőségi joggal nem bir és igy perbe sem volt idézhető, az elsőbiróság tehát szabálytalanságot követett el az által, hogy jelen keresetet elfogadta és a per elbírálásába bocsátkozott, minélfogva az Ítéletet a megelőző eljárással együtt az 1881. évi L1X. t.-c. 31. §-áaak o) pontja alapján megsemmisíteni és a keresetnek felperes részére való visszaadását elrendelni kellett. A m. kir. Curia: A budapesti kir. Ítélőtáblának idézett keletű és számú végzése megváltoztatik és ugyanaz utasittatik, hogy a pert érdemlegesen vizsgálja meg és újabban határozzon. Indokok: Az árvaszék, elnöke által szabályszerűen idéztetvén perbe és a tiszti ügyész által törvényszerűen képviseltetvén, nem forgott fenn törvényes ok arra, hogy az árvaszék mint olyannak perbe idézése miatt az eljárás hivatalból megsemmisittessék. (1887. okt: 26-án 3,275/887. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A hagyatéki gondnok jogosítva vau a hagyatékban talált kitöltetlen váltókat kitölteni és kibocsátói aláírásával ellátni. A váltón előforduló ilyen intézvény : ,.N. samnit Gemahliu'" érvényes. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja még azért is: mert: G. F. ügyvéd néhai Cs. Zs. hagyatékának gondnokául lévén kirendelve, jogosítva volt a hagyatékban talált és kibocsátói aláírást nélkülözött váltót eme kellékekkel ellátni, mert alperesek azon kifogásukat, hogy az A) alatti váltónak némely lényeges kellékét megállapodás ellenére töltötte ki felperes, semmivel nem bizonyították, sőt nem is adták elő, hogy a váltó kellékei tekintetében közöttük a Cs. Zs. között minő megállapodás létezett? és mert az ellenvégirathoz egyszerű másolatban becsatolt nyugta már csak azon oknál fogva is, mert elkésve lett előterjesztve, bizonyítékot nern képez, alperesek azon védekezése mellett, hogy a váltóösszeget Cs. Zs.-nak már megfizették, az ez iránt alperesek által felajánlott egyoldalú főesküt pedig az elsőbiróság a váltóeljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet 26. §-ra alapított indokolásánál fogva helyesen mellőzte. A m. kir. Curia: A kir. ítélő tábla ítélete az abban felhívott és felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1887. nov. 2-án. 768/87. sz.) Ha a biztosított a biztosító előtt fontos körülményeket elhallgatott, vagy a hozzá intézett kérdésekre valótlanul felelt, a szerződésnek érvényessége megtámadható, még ha a halált okozó és azon betegség között, melyet a biztosított elhallgatott vagy a melyben korábban gyógykezeltetett és a melyre nézve a gyógykezelés alatt léteit hallgatta el, összefüggés nincs is. A budapesti kir. keresk. és váltó törvényszék : Felperes keresetével elutasittatik. ludo k o k : Alperesnek a felperességi jog ellen tett arra alapított kifogása, hogy felperes a biztosított V. C. M.-uek nem törvényes örököse, nem jöhet figyelembe, mert az I) a. hiteles esketési anyakönyvi kivonata szerint felperes a biztosítottnak törvényes neje volt, az pedig, hogy a biztosított 1884. jul. 9-én meghalt a D) alatti hiteles anyakönyvi kivonattal igazolva van és mert különben is az alperes mint biztosító és V. C. M. mint biztosított között 1835. jul. 25-én létrejött A) illetve 2-/. alatti életbiztosítási szerződés világos szavai szerint a biztosított elhunyta esetén kedvezményezettül első sorban felperes van megjelölve. De az ügy érdemében alperes védekezését figyelembe venni, az alperes és V. C. M. közt létrejött biztosítási szerződést érvénytelennek tekinteni s ennek folytán felperest keresetével elutasítani kellett; mert a kt. 475. §. szerint, ha a biztosított az ügylet megkötésekor fontos körülményeket elhallgat, vagy valótlanul ad elő, a biztosítottnak, ha előtte az adatok vagy az előadás helyessége tudva nem volt, jogában áll a szerződés érvényességét megtámadni, biztosított V. C. M. pedig az általa alpereshez benyújtott 3 /. alatti ajánlatban foglalt 10. és a 4-/. alattiban orvosi megvizsgálásakor hozzá i intézett 8. kérdésre azt felelte, hogy orvosi segélyt nem vett | igénybe, továbbá a 3'/. alatti 13. és a 4y. alatti 16. kérdésre azt válaszolta, hogy nem köpött vért, holott a kihallgatott tanuk, jelesül M. M. orvosnak a 10-/. alatti kérdő pontok 2. kérdésére tett azzal a vallomásával, hogy biztosítottat, ki első vagy másod éves hittanhallgató korában vérköpés miatt tanácsát kérte, gyógykezelte, továbbá P. J. orvosnak a 77- alatti kérdőpontok 2. és 3. kérdésére tett azon vallomásával, hogy a biztosítottat 1883. jul. 25. előtt gyomorbajban és catharrus bronchialisban több ízben gyógykezelte s hogy biztosított előtte említette, hogy deák korában vért köpött, kétségtelenül bizonyítva van, hogy biztositott a 3-/. alatti ajánlat tételét megelőzőleg vért köpött és oryosi kezelést vett igénybe, mely utóbbi körülményt felperes a per folyamán nem is tagadja, azt pedig felperes, hogy alperes e körülményekről, melyek alapján a szerződést érvénytelennek tartja, tudomással birt volna, bizonyítani meg sem kísérli; mert az, hogy a biztositott vért köpött és orvosi kezelés alatt állott, tekintve, hogy az esetben, ha alperes erről tudomással bir és ha az ajánlattevőt megvizsgáló orvos figyelme a vizsgálat alkalmával erre is felhivatik, nincs kizárva annak lehetősége, hogy az orvosi vizsgálat nem azt az eredményt tüntette volna elő, melyet igy előtüntetett, t. i. hogy V. C. M. a biztosításra ajánltatott s ennek folytán a szerződés átalában nem, vagy nem ugyanazon feltételek mellett jött volna létre, mindenesetre fontos s a biztosítás elvállalására befolyással biró körülményt képez és az a körülmény, hogy alperes a biztosítottat orvosa által megvizsgáltatta, a biztosítottat az alól a kötelezettsége alól, hogy fontos kérdésekre a valósághoz híven feleljen, a fenti okokból nem oldozza fel; és mert ezeknél fogva ama körülmény elhallgatása, hogy a biztositott orvosi gyógykezelés alatt állott, illetve az az iráut a biztosítotthoz intézett kérdésre adott valótlan felelet már j magában véve is eltekintve attól, hogy mily mérvűek voltak ama | betegségek, melyek miatt a biztositott orvosi gyógykezelés alatt ! állott, a szerződés érvénytelenségét vonja maga után, annál inkább | a jelen esetben, midőn e körülmény elhallgatása mellett a bizloI sitotthoz intézett kérdésben határozottan megjelölt betegség létele I is, a vérköpés eltagadtatott. | A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélö tábla az első! bíróság ítéletét annak indokolásánál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia: A másodbiróságnak ítélete az abban felhívott okoknál fogva annyival is inkább helybenhagyatik : mert a keresk. törv. 475. §. szerint ahhoz, hogy a biztositott a biztosítási szerződésnek érvényességét megtámadhassa, elegendő, ha a biztositott a biztosító előtt tudva nem lévő fontos ténykörülményeket elhallgatott vagy ha fontos körülményeket valótlanul adott elő, ha tehát életbiztosításnál a biztositott a hozzá intézett kérdésre valótlanul felelt, oly körülményre nézve, mely a biztositási ajánlat elfogadására vagy el nem fogadására befolyással lehetett, a szerződésnek érvényessége megtámadható, még ha a