A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 48. szám - A bíróság felett őrködik-e eléggé a törvény? - Örökösödési eljárásunk reformja. 5. r.

A JOG. 405 az eljárás íclasséés sans suite au parquet) 229,123 (és pedig: 10,901 bűntett, 218,222 vétség iránt); elintézetlen 1885. dec. 31-én maradt 3,961. A francia ügéészség tehát nem minden áron üldöz, mert több mint a feljelentések felét beszüntetendönek vélelmezte: mert vagy nem talált büntetendő cselekményt, vagy mert a tettes nem volt kipuhatolható, vagy mert n cselekedetek nem érintették a közérdeket, vagy végre mert a bizonyíték nem leendett helyreállítható. Másrészt az ügyek gyors elintézése is érthető, mert csaknem egy harmada az összes ügyeknek hosszadalmas vizsgálat nélkül közvetlen tárgyalásra vitetett. A mi már a vizsgálóbíró elé utasított ügyeket illeti, ugy meg lett szüntetve 11,802. vádtanács elé vive 3,409, a rendőri vétségi bíróság elé utalva 27,298, más hatóság elé 539, összesen előlegesen letartóztatott 12 >,564 egyén (3,114 maradt 1884-ről). Ideiglenes szabadlábra helyeztetett 3,806. A letartóztatás tartott 1 napnál rövidebben 11,593-nál; 1—3 napig 43,024-néh 4— 8 napig 32,448-nál; 8—15 napig 15,975-nél; 16 naptól 1 hónapig 12,006-nál ; 1 hónapnál tovább 8,ő9l-nél; határozat lett volna még hozandó 1885. december 31-én 2,928-nál. A 3,8J6 szabadlábra helyezettek közül, minden biztosíték nélkül szabad lett 3,452, biztosíték mellett 374. Mind a letartóztatás tartamát, mind a szabadlábrahelyezésnek biztosíték nélküli elrendelrsét tekintve, rendkívüli szabadelvű fölfogást tanusit a francia bíróság. A vádtanácsok működését tekintve az hozott 3,492 határozatot. Ezekkel az esküdtek elé utaló 3,324, rendőri vétségi bíróság elé utaló 61, rendőri bíróság elé 1, egyátalán eljárást beszüntető 106. Mily gyorsan dolgoznak a büntető igazságszolgál tatás közegei Franciaországban, mutatja a következő kimutatás: A vizsgáló birák következőleg dolgoztak. Az eléjük utalt 43,048 ügyben hozott határozat közül hozatott az ügyészi megkereséstől számítva az első 15 nap alatt 17,533, a második 15 nap alatt 11,952, a második hónapban 7,531, a harmadik hónapban 2,897, még később 3,135. A vádtanácsok az eléjük került 3,492 határozat közül o,189 ÍZ első hónapban, 206 a m á s o d i k hónapban, 52 a harmadikban, 45 még később. Az esküdtszékek előtt contradictorius uton elitélt 3,135 ügy közül befejeztetett a fölvétel iránti megkeresés beérkezte után az első hónapban 61, a második hónapban 582, a harmadik hónapban 722, a negyedikben 726, az ötödikben 412, a hatodikban 183, a hatodik után 449. Felebbezésa rendőri vétségi (police corrcctionelle) ügyekben volt össesen 11,339. Elintéztetett ebből beérkeztük után az első hónapban 6,390, a másodikban 2,262, a harmadikban 1,301, később 1,386. A rendőri vétségi bíróságok előtt elitéit ügy volt 18-<,734. Ezek közül azonnal elintéztetett 5,414, a második napon 10,826, harmadikon 23,433,4-8 n a p o n belül 28,329, 9—15 napon belül 41,401, 15-30 napon belül 43,130, ké söbb 36,201. Mily képet tár elénk ezen kimutatás azon gyorsaságról, melylyel a francia magistratura minden közege kötelességét teljesíti! (Folyt, köv.) Dr. Stiller Mór. Nyilt kérdések és feleletek. Egy község (politikai) pert folytat a szolgabíró képviselete mellett s ebből a képviselő ügyvédnek költségei támadnak. Ezen ügyvédi költségekért a község ellen pert indítnak s végrehajtást vezetnek. Egyéb vagyon hiányában foglalás alá vétetik a községi adózó polgárok által fizetendő községi pótadó. A bíróság a foglalást jóváhagyja, s a foglaltató ügyvédet a felhajtásra feljogosítja, illetve e célra ügygondnokká kinevezi. Kérdés támad : 1. Az ügygondnok által indított felhajtási perben ellenvethető-e az, hogy a pótadó a községi közszükségletek fedezésére szolgálván, magánjogi kötelezettségért le nem foglalható .J 2. Hivatkozhatnak-e az egyes adózó alperesek arra, hogy ők a községnek — a letiltás dacára is —lefizették már a pótadót s igy másodszor nem fizetnek? 3. Miután az egyes polgárok adóösszegei legtöbbnyire 20, sőt 10 frt alatt vannak, a perek ugyanazon község bírósága előtt perelhetök-e, vagy delegatiónak van helye és hogyan j, kérendő ez ? Vagy tán a megfelelő járás, — mint bagatell-biróság I igénybe vehető lesz? Incze József, (Felelet.) A kérdésben ("Jog" 47-ik sz.) előadott azon tényállás, hogy L. I. ingatlan vagyona, egymásután négy ízben is árverés alá került, mert a vevő a vételárat egy alkalommal sem fizette be, nyilvánvalóan igazolja, hogy itt tervszerű összejátszás forog fenn az adós és mindig az illető vevő között, a végből, hogy az előbbi évről-évre, vagy legalább a meddig lehet, benne maradjon a vagyonban s az időközi hasznokat eltehesse. Ilyen fajta spekuláció, különösen földbirtoknál, a hol egy megfogott jó termés bő kárpótlást nyújt az adóssal okvetlenül egy húron pendülő árverési vevőnek az odaveszett bánatpénzért, a gyakorlatban nem ritka eset. Valószínű, hogy még gyakoribb is volna, ha a végrehajtási törvény nem adna módot és alkalmat a jelzálogos hitelezőnek arra nézve, hogy az ilyen spekulációt alaposan meghiúsítsa. Ez a mód pedig nagyon is egyszerű. A végrehajtási törvény 211. §-a ugyanis megengedi, hogy a végrehajtató vagy külön, vagy pedig az ingatlannal együtt, az ingatlanok haszonélvezetét is végrehajtás alá vonhassa. Ez utóbbi pedig a végrehajtási törvény 208. §-ához képest ugy történik, hogy a telekkönyvi hatóság a végrehajtási jog feljegyzését rendelő végzésben, az ingatlan haszonélvezetének végrehajtási zár alá vételét is elrendeli, zárgondnokot nevez ki s azt a haszonélvezet gyakorlatába tényleg bevezetteti. S ezzel vége van a spekulációnak, mert a végrehajtás alatt álló ingatlant ezentúl nem az adós, hauem a zárgondnok kezeli. M. F. hitelezőnek tehát, ha nem akarja alperes bosszantó huzavonáit továbbra is elnézni, mindenekelőtt a végrehajtás alat'. álló ingatlan kezelése és használatából kell őt kirekesztenie. A tapasztalat azt mutatja, hogy a mikor az ingatlannal I együtt annak haszonélvezete is végrehajtás alá és különösen ha I erélyes zárgondnoki kezelés alá vétetett, az alperesek az árverést s magát az ügy lebonyolítását nem huzni-vonni, hanem saját érdekükben siettetni szokták. M. F. hitelezőre vonatkozólag, ki alperes ellen az ingatj lanra végrehajtást már vezetett, praktikus jelentőséggel csak az a kérdés birhat, ha vájjon igazolni tudja-e azon feltételek valameI lyikét, melyeket a törvény a folytatólagos végrehajtás elrendelé! séhez megkíván? Miután kétségtelen, hogy ő az ingatlan haszonélvezetét, már csak folytatólagos végrehajtás utján veheti zár alá. Végül még szabadjon megjegyeznem, hogy ámbár én maI gam is azon szerény nézetben vagyok, hogy a törvényhozó a végrehajtási törvény idézett §-ainak megalkotásánál valószínűleg maga sem ilyen esetekre gondolt, vagy legalább irányadólag nem ilyen fajta esetek lebeghettek a szemei előtt, mégis azonban i tény. hogy a kérdésben előadott spekuláció meghiúsítására, vagy ' legalább hatályos ellensúlyozására az idézett §-ok teljesen alkalmasak. Dr. Csató Kálmán, szentesi ügyvéd. Sérelmek.* Illetékügy] miseriák. Ha már többeknek sikerült, ezen lapokbani felszólalás ! folytán, a tapasztalt jogsérelmek orvoslása, megkísérlem én is egy ' általános jogsérelem orvoslására hívni fel a nagyméltóságú m. kir. igazságügyminister urnák mindenre kiterjedő figyelmét. Az 1881 : XXVI. t.-cz. 2. S|-a biztosította az állampolgároknak azon kedvezményt, hogy ingatlanok adás-vételénél 10 évi birtokváltozási időn belől a meghatározott illeték-leengedésben részesülnek. E kedvezményt rendszerint azok nyerik meg, kik a birtokváltozás megtörténtét, melynek alapján az illeték-leengedés kedvezményét igénybe venni kívánják, hiteles telekkönyvi kivonattal igazolják. Ezen általános szabály következtében aztán az illetúk* Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztősig.