A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 47. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. 9. r.

188 A JOG. btk. 310. §-ába ütköző, gondatlanság által elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt emelt vádat. Hogy a btk. 31ü. §-ába ütköző bűncselekmény fennforogjon, szükséges, miszerint D. Mihály mulasztása és a bekövetkezett eredmény, a gyermek megsértése között oly okbeli kapcsolat létezzen, melynélfogva 8 kellő figyelem alkalmazása mellett ezen eredmény bekövetkezését elörc láthatta volna, miután ezen előrelátás lehetősége képezi a gondatlanság lényegét s igy a beszámithatóság alapfeltételét. Tekintve, miszerint az, hogy D. Mihály kutyái veszélyességéről, nevezetesen, hogy azok embereket szoktak megtámadni és igy a testi épséget veszélyeztetik, tudott volna, tagadásával szemben beigazolva nincs, mert V. Tódor és D. Léka ez irányban kihallgatott tanuk arról, hogy D. Mihály kutyái akár őket, akár mást, már ez esetet megelőzőleg megharaptak volna, mit sem tudnak, igy tehát D. Mihály a netaláni veszély megelőzése és megakadályozására szükséges oltalmi intézkedések meg nem tétele által mulasztást, oly mulasztást, mely miatt gondatlanság terhelné, nem követvén el, a 310. §-ba ütköző, gondatlanság által elkövetett súlyos testi sértés vétsége nem forogván fenn, ez alól felmenteni kellett őt. Ellenben a kbtk. 122. §-ába ütköző testi épség elleni kihágásban elmarasztalandó volt D. Mihály, mert teldntve a kihágási törvény praeventiv és a veszély megelőzésére törekvő természetét, már magában azon állapot, hogy valaki veszélyes állatot tart, képez kihágást, már pedig, ha D. Mihály kutyái a gyermeket megharapták, veszélyességüket kimutatták, a kutyák pedig sem megkötve, sem elzárva nem voltak. Tekintve a fenforgó túlnyomó enyhítő körülményeket, hogy D. Mihály otthon nem volt, hogy a kutyák veszélyességét nem tudta, feddhetlen előéletét, a 21. §. alkalmaztatott és csupán pénzbüntetésben marasztaltatott el. (1886. május 6-án, 2,679. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kii. kélő tábla a kir. törvényszék ítéletét, mind a bűnösséget, mind a büntetést illetőleg megváltoztatja, D. Mihály vádlottat a btk. 301. §-ába ütköző s a 310. §. szerint minősülő és büntetendő súlyos testi sértés vétségében mondja ki vétkesnek és ezért tizennégy napi fogházra és a btk. 27. §-ában megjelölt célra fordítandó öt forint pénzbüntetésre, ennek behajthatlansága esetében pedig az 52. §. alapján további egy napi fogházra itéli. Indokok: B. Nica a világosi kir. járásbíróság előtt az iránt panaszt emelt, hogy a vele átellenben lakó D. Mihálynak veszélyes természetű kutyája az ő négy éves fiát az utcán megharapta és annak két hét alatt gyógyuló súlyos testi sértését okozta. A becsatolt orvosi látlelet és erre alapított vélemény által bizonyítva van, hogy az említett fiúnak ezen súlyos sérelme kutyaharapásból eredt. P. Gyula, férjezett L. Jakabné és O. Juonné ugy a vizsgálat, valamint a végtárgyalás alkalmával egybehangzólag azt vallották, hogy B. Nicának négy éves Pavel nevű fiát a D. Mihály kutyája harapta meg. Most nevezett tanuknak ezen terhelő vallomását B. Mihály mentő tanúnak azon vallomása is megerősíti, hogy ő is látta, midőn a fiút egy kutya megharapta és ezen kutya hasonlított a vádlott egyik kutyájához. P. Gyula és O. Juonné tanuk azt is bizonyították, hogy vádlott kutyáit, mint veszélyes természetűeket és harapósokat ismerték. Most nevezett tanuknak ezen terhelő vallomását a mentő tanuk azon vallomása nem gyengítheti meg, hogy őket a vádlott kutyái sohasem harapták meg, sőt a tanuknak a kutyák veszélyességére vonatkozó vallomását támogatja D. Lika mentő tanúnak a végtárgyaláson tett azon vallomása, hogy egy ízben a vádlott udvarába menvén, annak egyik kutyája ugatva feléje ugrott. Ezek szerint a kutyák veszélyes volta, valamint az is bizonyítva van, hogy azok veszélyes voltát vádlott is ismerte, ennek dacára mégis a veszély megelőzésére szükséges elővigyázati és oltalmi intézkedéseket nem alkalmazta. A megjelölt bizonyítékok ellenében nem volt figyelembe vehető sem a mentő tanuknak semleges vallomása, sem vádlottnak a tanuk ellen tett, de kellő alappal nem biró kifogása. Ugyanazért vádlottat a gondatlansága által okozott eredményhez képest a btk. 310. §-a szerint minősülő súlyos testi sértés vétségében vétkesnek kimondani és megfelelő büntetésre Ítélni kellett. (1886- évi szeptember 20-án, 20,730. sz.) A m. kir. Curia : A kir. itélö táblának fentebbi keletű és számú Ítélete indokainál fo^va helybenhagyatik. (1887. jun. 8-án, 1886. évi 9,543. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság határozatai. I la valamely ingatlanra vonatkozólag szóbeli szerződés köttetik, és a.z- később már foganatba menetel után, okiratba foglaltatik, a jogügyletnek illetékszabás végett való bejelentésére szabott határidő nem az okirat kiállításától, hanem a szóbeli szerződés megkötésétől kezdve számítandó. (1887. augusztus 16. 4,834.. sz. a.) A mezei rendőri ügyekben hozott határozatok ellen benyújtott fel folyamodások bélyegmentesek. f/887, szept. o. 5,122. sz. a. > I la a kincstári képviselő az adókivető bizottság határozata ellen annak kihirdetése alkalmával élőszóval nem felebbezett, Írásbeli felebbezését pedig csak a kihirdetéstől számított 8 nap eltelte után adta be, az adófelszólamtási bizottság ezt a felebbezésl, mini a törvény szabta határidőn I11I benyújtottat, hivatalból visszautasítani tartozik. (1887. augusztus 24. 6,780. sz. a.) A hagyatéki illeték csak az örökhagyó által tényleg hátrahagyott vagyon titán jár, miből folyik: liogy az örökhagyó által még életében valamelyik örökösének osztályrészébe való betudás mellett átadott vagyon után örökösödési illetéket kiszabni nem lehet. (I887. szeptember 24. 116. sz. a.) Ha felperes a keresetét elutasító ítélet ellen intézett felebbezésben a kereseti összeget leszállítja, ez a felebbezés nem az eredeti, hanem a leszállított kereseti összegnek megfelelő bélyegilleték alá esik. (1887. szeptember i~>. 8,858. sz. a.) Ha az illetékfizetési kötelezettség csak bizonyos halasztó feltétel teljesültével áll be, az illetékköteles fél csakis a feltétel teljesülését tartozik annak idején az ül. szabást hivatalnál bejelenteni, annak bejelentésére azonban, hogy a feltétel még be nem állott, nem kötelezhető. (1887. szeptember 16. 6,905. sz. a.) Ha a III. oszt. kereseti adómegállapitás alapján! kizárólag az üzleti könyvek vétetnek, azok adataitól eltérni nem lehet. (1887. szeptember 20. 6,870. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : M. T. LÖVfy e , nagy-kanizsai tszék, bej. dec. 22, félsz, jan. 14, csb. Erdó'dy Lajos, tmg. dr. Fülöp Kázmér. — Gabnal Sándor c., b.-gyulai tszék, bej. dec. 18, félsz. jan. II, csb Kirileszku Gyula, tmg. Schrödet Kornél. — Lakner Kálmán e., bpesti keresk és váltótszék, bej. dec. 21, félsz. jan. 14, csb. Bubla Ferenc, tmg. Gártner Sándor. — Nagy Parrtgó Sándor e., bpesti keresk. és váltótszék, bej dec. 24, félsz. jan. 18, csb. Istvánffy József, tmg. dr. Rónay Károly. - Nyers líruácué e., szegszárdi tszék, bej. dec. 3l), félsz, jan 21, csb. Mikos Géza, tmg. Abaffy Gyula. — (Jriimvald Ármin e , szolnoki tszék, bej. dec. 20, félsz jan. 7, csb. Stróbl Károly, tmg. dr. Debreczeni Lajos — Ollrobinyak János e , besztercei tszék, bej. dec. 31, félsz. jan. 18, csb. Tamás Károly, tmg. dr. Láng Károly. — Vogel & Comp* e., bpesti kir. tszék, bej. dec. 31, félsz jan. 22, csb. Chira Elek, tmg. dr. Liedemann Károly. — liródy larnáfi e., miskolci tszék, bej dec. 29, félsz jan. 24, csb. Janecskó István, tmg. Bársony János. Pályázatok : A nagy-enyedi jrbságnál díjas joggyakornoki áll, dec. 7-ig — A pancsovai tszéknél birói áll nov. i3-ig. — A kézdivásárhelyi tszéknél díjas joggyakornoki áll. dec. 8-ig. —A szabadkai tszéknél díjas joggyakornoki áll. nov. 21-ig. — A bájai jrbságnál díjas joggyakornoki áll. nov 24-ig. — Az oklándi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 25-ig. — A verseci jrbságnál III. oszt. telekkönyvvezetői áll. nov. 25-ig — A fehértemplomi jrbságnál albirói áll. nov. 26-ig. — A székesfehérvári jrbságnál díjas joggyakornoki áll. nov 27-ig. — A nyíregyházai tszéknél birói áll. nov. 27-ig — A marcali-i kir. közjegyzői áll. dec 15-ig. — A deési ügyészségnél al ügyészi áll. nov. 29-ig. — A károlyfalvi jrbságnál albirói áll. nov 29-ig. — A miavai jrbságnál járásbirói áll nov. 30-ig. — A vágújhelyi jrbságnál aljegyzői áll. nov. 30-ig. — A h.-nánási jrbságnál járásbirói áll. dec. l-ig. Nyomatott a „Pesti köny vnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. szám.)