A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 45. szám - A végrehajtási jog köréből

376 A JOG. A hatóság által foganatba vett kihallgatás tehát mint büntetlenséget biztosító ok nem szerepelhe t; mindazáltal ennek jelentősége, nem ugyan a szoros értelemben vett criminalitás szempontjából, kétségbe nem vonható. A bíróság általi kihallgatás, vagy helyesebben szólva a vizsgálat alatt való állás képezi azon első szemet a causalitás lánczában, mely a hamis vád kiindulási pontját képezi. Ez azonban csak külső ok; de alkalmas arra, hogy a belső mozzanatot megteremtse, a mi a büntetéstől való szabadulás gondolatában tömörül össze ; ez a cél, az önfentartási ösztön ; a szabadulás utáni vágyakozás a bűntett morális erejének első kiindulási pontja. A hamis vád pedig mint eszköz szolgál a jelzett cél elérésére. Ámde állithatja-e valaki, hogy az önfentartási ösztön parancsának minden esetben, még bűntett árán is eleget tehetünk? Egyáltalában nem. A IS. T. K. 77., 79. és 80. íj aiban vannak felsorolva azon esetek, melyekben bizonyos jogok megóvása végett bűntettet követhetünk el a nélkül, hogy bűnhődnénk ; ámde soha sem szabad feledni, hogy ezen esetekben a személyiség ö s j o g a i v é d el m e z t e t n e k bünteti útján; mig ha vádlott védekezés közben terjeszt elő hamis vádat, büntettet követ cl a /. él l. hogy büntettet v é cl címezz e n ; hamisan vádol egy ártatlan polgárt azért, hogy az igazságszolgáltató hatalom szabad működését megakadályozza ; jogsértést követ cl jogsértő cselekmény elpalástolásfc végett, ( >sszehason!itható-e ezen eset a jogos védelemmel, az ellenállhatlan erővel, vagy a végszükség állapotával .J Semmiképen nem. A szabadvédekezés ösjoga az embernek, de csak bizonyos határig, csak addig, mig a jog- és társadalmi rendet meg nem támadja; a Imi a védekezés ezen határt átlépte, a jog területéről átcsapott a jogsértés terienumára ; a mit jogállam ban a törvények büntetéssel torolnak meg. Ha visszapillantást vetek fejtegetésem gondolat menetére, úgy találom, hogy vizsgálódásaimban azon eredményre jutottam : miszerint a védekezés közben elkövetett hamis vád fenforgását sem subjective, sem objective nem zárja ki a szabad védekezés ; megvan a dolus, az elkövetési cselekedet, s az igazságszolgáltató hatalom megsértése; nincs tehát jogi alap, mely elfogadhatóvá tenné azt. hogy vádlott ne bűnhődjék akkor, midiin büntettet követ el bűntett elpalástolása végett. A végrehajtási jog köréből. lila : TA1T ELEK, kolozsvári ügyvéd. A »Jög« idei 42. számában »a végrehajtási jog köréből rovat alatt megjelent, dr. lmling Konrád kir. táblai biró ur ál'al közreadott cikknek az ingatlan árverés felvetett kérdéséhez, mint igen fontos tárgyhoz én is hozzá szólok. A közárverés valóságos adásvevési ügylet, birói közvetítés melleit, — és célja: a végrehajtató, hitelező kielégítése. A birói végrehajtó — az eladandó tárgy tulajdonosa helyett — versenyt nyit igérettételre, vagyis az alkut vezeti. Mig az Ígéretek folynak, leütés a többet Ígérőre nem történik, senki az igérök közül jogot nem szerez a tárgyhoz, ingatlanhoz. Ez kétségbe vonhatlan dolog. Ha pedig leütés előtt senki jogot nem szerez, a tulajdonos, vég rehajtást szenvedő semmi és senki által korlátolva nincs tulajdona feletti rendelkezésében, mint egyesegyedül a végrehajtató k ie I é gi 11 e té s iránti i g é n y é v c I, mely épen a kényszereladásnak végcélja. Ilyen stádiumában az árverési actusnak teljes joga van az adósnak, végrehajtást szenvedőnek a követelést kifizetni, ebben öt a törvény nem gátolja. És itt téved dr. lmling biró ur, midőn az 1881. évi EX. t.-c. 170. és 171. §-aira hivatkozva azt állítja, hogy akár a végrehajtást szenvedő ! ? akár a végrehajtató a végrehajtás felfüggesztését és annál is inkább megszüntetését csak addig kérheti, mig az árverelők valamelyike Ígéretet nem tett. Idézett §-okban a végrehajtást szenvedőről szó sincs, de sőt még a végrehajtatóról is csak addig szólhat a törvény ebbeli rendelkezése, mig követelése kifizetve nincs, mixel követelésének kifizetésével minden intézkedési joga, akár a végrehajtást folytatni, akár annak megszüntetését kérni, megszűnvén, a végrehajtást beállíttatni egyedül a végrehajtás szenvedő jogkörébe esik. Es most áttérve az u t ó a j á n la t esetére : Az 1881. évi LX. t.-c. 187. §. erejénél fogva, ha azt a telekkönyvi hatóság elfogadhatónak találja, az előbbi árverést hatálytalannak nyilvánítja és újabb árverést rendel, vagyis visszatereli az árverési aktust a kezdet stádiumába, melyben még senki jogot a tárgyra (»jus ad rcm«) nem szerzett, még maga az utóajánlattevö sem, hatiem csak obligoba került, azon esetre végleges kötelezettséggel, ha nálánál jobb igérö az új árverésen nem jelentkezend. Utóajánlattevö annyira nem szerzett jogot az ingatlanhoz, hogy még az új árverésen egy nálánál jobb igérő lehet a vevő, tehát ő vevőnek teljességgel nem tekinthető. • • Ilyen állásában a dolognak világos, miszerint a végrehajtást szenvedő a hitelezőt az új árverés megtartása előtt bátran kielégítheti és a végrehajtás, árverés beszüntetése — kérelmére^— feltétlenül kimondandó, annyival is inkább, mivel az árverés által elérni kívánt cél, t. i. a' hitelező kielégítése, már a nélkül eléretett. Ez a positiv jogalap és jogi természete a bitói ingatlan árverés intézményének. De tekiutve a törvény inteniióját is : A törvényhozás a megejtett birói árverés felbontása és utóajánlattétel megengedése által bizonyosan nem a közhitelt mozdította elő, sem a végrehajtónak érdekét, mely a gyors kielégítésben jelenkezik, hanem időt és alkalmat szolgáltatolt végrehajtást szenvedőnek, hogy vagy a végrehajtatót kielégíthesse, vagy pedig magasai)!) vételár eszközöltessék és így eleje vétessék a kérdéses törvény behozataláig dívott birtokéi vesztegetéseknek. Tehát ezen szempont is dr. lmling bíró ur nézete ellen szól. Azon további nézetéi, mintha t. i. az utóajánlat jogerőre emelkedett árverési cselekményt tételezne fel, holott az feltétlenül van megengedve az árverés után l."> nap alatt (Í881. EX. t.-c. 187. §.), sőt épen a jogerő hiánya folytán állhat be az árverés megsemmisítésének esete, melyről a 187. §. mondja, hogy utó; ajánlattevőt fel nem menti, továbbá, mintha az előbbi árverés az i utóajánlat folytán jogilag meg nem semmisülne ? hanem csak ! joghatálytalanná válnék (ugyan mi lehet a különbség a kettő i között?) és mintha az utóajánlattevő kötelezettségének megfelelő jogokat is szerzett volna igérettétele állal mint harmadik személj (mik lennének azok a jogok?) nem kívánom ez alkalommal részletesebben megcáfolni, valamint arra sem kívánok kitérni, a mit dr. lmling ur cikke végén vitat, mely szerint az ellenvéleményből j azt hozza ki, hogy hát az árverést teljes befejezte és jogerőre emelkedése után is hatálytalanná lenni s az elárverezett dolgot a | végrehajtást szenvedőnek visszaadni kellene, ha ez a végrehaji tatónak követelését kielégíti!? Kzekre tán máskor még visszatérek. Ausztria és külföld. Franciaország polgári és kereskedelmi igazságszolgáltatásának statisztikája 1885. évre. A francia közjog megköveteli, hogy az igazságügyminiszter is t e v é k e n y s é g e alkot m á n y o s e 11 e n ö r k ö d é s é n e k könnyítése szempontjából évente jelentést tegyen az igazság szolgáltatás működéséről. Mazeau, igazságügyét ezr-n kötelességének az 1885. évre vonatkozólag most két vaskos kötetben tett eleget, melyek egyikében a polgári és kereskedelmi, másikában a bűnügyi igazságszolgáltatás ered ménycit terjeszti statisztikai jelentéskép a köztársaság'elnökéhez.*'1 Mi szeretjük magunkat egy kiválólag alkotmányos országnak nevezni. De fájdalom, még sem ismerjük a végrehajtó hatalom tevékenységének ily módon való alkotmányos cllenörküdéséi Pedig ellenőrködés nélkül működését nem ismerhetjük és így nem is szabályozhatjuk a felmerülő igényeik szerint. Tán reménvlenünk szabad, hogy nálunk is végre-valahára ennek tudatára ébrednek és hogy mi is oly szerencsések leszünk és évente az igazságszolgáltatás működéséről kimerítő statisztikai k é p e t fogunk nyerni az i g a z s á g ü s y miniszteri u m auspiciumai alatt, mely erre hivatva és valódi alkotmányos fogalmak szerint kötelezve is volna. Addig pedig műveljük és ismertessük a kiválóbb nemzetek igazságügyi statisztikáját, hogy ez által anyagot nyújtsunk az összehasonlításra a hazai viszonyokkal és másrészt, hogy alkalmat adjunk megtudni, másutt miként csinálnak igazságügyi statisztikái. A francia polgári igazságszolgáltatást a bevezetésben emiitett miniszteri jelentés 8 cím alatt ismerteti. Ezek : I. A s e m m i t ő s z é k. II. F e 1 e b b v i t e 1 i b i r ó s á g o k III. E 1 s ő f o 1 y a m o d á s ú bíróságok. IV. Kereskedelmi b i r á s k o d á s. V. B é k e b i r ó s á g o k. VI. Az ipari bíráskodás. (Conseils de prud'hommes.) Yll. Különfélék. Végre: VIII. Algéria. * Az igazságiigyminister ur szives készséggel rendelkezésünkre bocsátotta használat végett a ministeriumhoz érkező legújabb külföldi igazsá"ü"\ statisztikai müveket. így azon helyzetben leszünk;1 időnként azokat olvasóinknak bemutatni. Kedves kötelességünknek tartjuk ezért e helyütt a minieter urnák olvasóink nevében is hálás köszönetünket mondani. A/. V. ** Comple g e n e i- a 1 d e l'a d ni i n i s t r a t i o n de la justic e civile et commerciale en Francé et en Algerie pendant l'année 1885 présenlé au président de la republique par le gaide des sceaux, ministre J de la justice Paris. Imprimerie nationale. 1SK7. Nagy S" ÜO.) 1.