A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 45. szám - A végrehajtási jog köréből

A JOG. 377 I. A semmitőszé k. (Cour de cassation.) Egész Franciaország területére egy semmitöszék létezik, mely 3 tanácsból áll; ezek: 1. A chambre des requétes, mely azon szempontból bírál el contradictorius eljárás nélkül minddn polgári vagykeresk. semmiségi felebbvitelt — néhánynak kivételével, — vájjon az egyáltalán tárgyalásra bocsátandó. 2. Csak melyek ezen tanács által tárgyalandóknak nyilváníttattak, kerülnek azután a polgári tanács (chambre civile) elé, hol szóbeli contradictorius eljárás szerint döntetnek el. 3. A büntető tanács, melyről e helyütt nem szólunk. A semmitöszék nem határoz érdemben, hanem csak megsemmisíti a birói határozatokat azoknak alaki sérelmei miatt. Minden tanácsnak van egy elnöke és 15 birája, kik közül 11 biró szükséges határozathozatalra. A semmitöszék fegyelmi hatóságot is gyakorol a semmitöszék, a felebbviteli és elsőfolyamodású bíróságok birái és a békebirák felett, de ezt csak az összes 3 tanács teljes-ülése által (chambres reunies) teheti. Összesen semmiségi panasz be lett terjesztve 856; ezek közül 451 irányult felebbviteli bíróságok határozatai, 118 polgári I. folyam, bíróságok, 25 keresk. bíróságok ítéletei, a többi békebirák, ipari hatóságok stb. határozatai ellen. II. Felebbviteli bíróságok. (Cour d'appel.) Van a 86 megyében összesen 26 felebbviteli biróság, melyek egyenként több vagy kevesebb tanácsból állanak. (A párizsinak van 9 tanácsa és 72 birája.) Minden felebbviteli bíróságnál van egy első elnök, minden egyes tanácsnál tanácselnök és megfelelő birák (8—72-ig). Határozathozatalra 5 biró szükséges, az elnököt beleértve. A felsőbb bíróságok a polgári és keresk. bíróságoktól felebbezett ügyekben ítélnek. Az egyes felebbviteli biróság beosztása népesség szerint különbözik 272,639 lélektől 5.040,370 lélekig, területre nézve pedig 834,710 hektártól 3.958,259-ig. Ezen 26 felebbviteli bíróságnál van elnök ésbiró összesen 512; állami ügyész és helyettes ügyész (avocats generaux és substituts du procureur generál) 112; bejegyzett felsőbirósági ügyvéd (avocat) 2,051, ügyvédjelölt 1,912, ügyész (avoué) 292. Átlag tartatott hetenként a felebbv. bíróságoknál, a különféle tanácsoknál 3—36 nyilvános ülés és egy-egy ülés tartama átlag volt 3—5 óra. Az összes elbírálandó ügy kitett 20,791, ezek közül volt 11,393 felebbvitel rendes és 9,146 sommás polgári és keresk. bírósági határozat ellen. Elintéztetett összesen 12,107, elintézetlen maradt 8,684. A tartamra nézve, mely alatt elintéztettek, érdekes tudni, hogy felérkezésük után 3 hónapon belül elintéztetett 3,213 db; 3—6 hónapig 2,580 db; hat hónaptól 1 éven belül 2,712; egy évtől 2 éven belül 2,383; két éven túl 1,219. Ezen eredmény tehát nem vall valami nagy gyorsaságra. Minőségükre nézve a felebbvitelek kitettek a polgári ügyekben 12,503 db., keresk edelmib en 7,960 db. Polgári ügyben helybenhagyás volt 4,212, részben vagy egészben megváltoztatva 1,960, beszüntetve különféle eljárás folytán 1,288, elintézetlen maradt 5,041. Kereskedelmi ügyekben helybenhagyás 2,203, részben vagy egészben megváltoztatva 1,015, megszüntetve különfélekép 1,147," elintézetlen 3,565. Megjegyzendő, hogy a keresk. felebbvitelek beérkeztek 221 tisztán keresk. bíróságtól és 172 polg. bíróságtól, melyek mint keresk. biróságok is Ítélnek. Igen érdekes azon kimutatás, mely a felebbviteleket a polgári és keresk. törvény egyes részei szerint osztályozza, melyekre vonatkoznak, mert ebből tűnik ki leginkább mely jogviszonyok voltak különösen per és felebbvitel tárgyai. Az egyes részletekbe nem bocsátkozhatunk, azonban összegezve kiemeljük, hogy a polgári törvénykönyvre vonatkozott 6,311 felebbvitel; a polgári eljárásra 9.39; a kereskedelmi törvényre és eljárásra 1,487. Ezen teendőkön kivül a felsőbb biróságok még az elsőfolyamodású biróságok részéről hozzájuk helybenhagyás (homologation) végett beterjesztett örökbefogadási ügyben 107 határozatot hoztak. III. Elsőfolyamodású polgári törvényszékek. (Tribunaux civils de premiére instance.) Franciaországban összesen 359 elsőfolyamodású polg. biróság van, melyeknél volt 1,437 biró elnökökkel együtt, továbbá 799 helyettes biró. Ezek ítélkeznek a bűnügyekben is a vétségek s rendőri kihágások fölött, nemkülönben némely megyékben a kereskedelmi ügyekben is. Sok helyütt több tanácsok rendszeresitvék ugyanazon törvénvszéknél. Minden törvényszéknek van egy elnöke és ott, hol több tanács van, mindegyiknek alelnöke. A birák száma változik kettőtől (minimum) 64-ig (Páris). Határozathozatalra legalább 3 biró kívántatik. Az elsőfoly. törvényszékek Ítélnek: 1. személyes keresetekben; 2. ha a per tárgya határozatlan értékű, vagy 1,500 frankot túlhalad ingóknál és 60 frankot, mint jövedelmet ingatlanoknál. Kisebb értékű ügyekben végleg határoznak. Végre felebbviteli forumok békebirói ügyekben. A népességet tekintve, az egyes törvényszékek nagyon aránytalanul vannak felosztva. Némelyik 120,000 lélekre, másik 190,000 lélekre terjed, területileg is a legnagyobb különbözőségek léteznek. Az ügyek száma, melyek elintézendők voltak, kitett 200,169, mik közül volt 109,035 rendes és 91,104 sommás. Ezek közül elintéztetett az év folyamán contradictorius eljárás után hozott Ítélettel 74,912 db.; meg nem jelenés folytán hozott Ítélettel 41,135 db.; egyezség, elállás és megszüntetés folytán 39,400 db. Elintézetlen maradt 44,722 db. A fenti 200,169 db. közül hátralék volt az 1884. évről 45,560; ismét fölvétetett a perjegyzékbe (role) 10,803 db.; ellenzés folytán a makacssági ítélet ellen 1,590 db.; legelőször a perjegyzékbe föl lett véve 142,216. Ezen ügyeken kivül a törvényszékek elé került még 64,287 ügy, mely a perjegyzékbe fölvéve nem lett; továbbá perelőkészítő határozat hozatott 32,953 ; elnöki rendelet pedig hozatott 307,189, mely utóbbiak gyakran érdemleges intézkedéseket is tartalmaznak. A perek tartamára nézve részletes kimutatás szolgál. E szerint a perjegyzékbe való beirástól számítva, befejeztetett az összes I. foly. bíróságoknál 3 hónapon belül 82,496 ügy ; 3 hónapon túl, 6 hónapon belül 27,770 ügy; 6 hónapon túl, 1 éven belül 29,262 ügy; 1 éven túl, 2 éven belül 12,180 ügy; 2 éven túl 3,739. Az elsőbiróságok tehát elég gyorsan bonyolítják le az ügyeket. Az összes törvényszékek területén volt 2,866 b é k e b i r ó, 4,279 ügyvéd (avocats), 2,567 ügyvédjelölt, 5,221 ügyvivő ügyész (avoué), 9,015 közjegyző, kik 3.140,154 közjegyzői okiratot vettek fel. Nagyon kimerítő és részletekbe menő kimutatás van közölve, mely mutatja az Ítéleteknek a polg. törvény és eljárás egyes részei szerint való osztályozását. Ez egyik legértékesebb része ezen igazságügyi statisztikának. Külön táblázat tünteti fel a házasságváló perek állapotát megye, főtörvényszék és I. foly. biróság szerint. Válóper volt összesen 7,550, melyek közül hely lett adva 6,245 esetben, visszavettetett 656 és kiegyezés utján befejeztetett 649. A válás kéretett a férj által 2.209. a nő által 5,341 esetben. Gyermekek voltak 3,912 esetben, 3,330-ban nem volt gyermek ; 308-nál nem volt megáílapítható. A házasság, mely iránt válás kéretett, tartott 1 évnél rövidebben 136-nál, 1—5 évi-^ 1,312-nél ; 5—10 évig 2,124-nél; 10-20 évig 2,354; 20-30 évig 907-nél; 30—40 évig 249-nél; 40—50 évig 41-nél; ismeretlen tartam 427. Elég érdekes erkölcsi képet tár fel különösen a hosszú tartamú házasságok utáni válások nagy száma. Még érdekesebbek a válási perek okai: 6-467 esetben súlyos személyes sérelem; házasságtörés a nő részéről 1,008, a férj részéről 428 esetben; súlyos büntetésekre való elitélés 259 esetben. Ingatlanok bírósági eladásai. Összes száma kitett és pedig közvetlen a biróság közbenjöttével 14,970, közjegyző közbenjöttével 10,925, ezek közt 866 csődbeli vagyonértékesítési eladás. Az összes eladások értéke rúgott 470.039,229 frankra. Az értékesítés költsége volt 17.878,453 frank. Átlag minden 100 frank 3 frank 83 cent. került. (Folyt, köv.) Dr. Stiller Mór Nyilt kérdések és feleletek. (Nyilt kérdés.) I. Hogyan értelmezendő az 1871. évi bírósági végrehajtókról szóló LI. t.-c. 24. §-ának c), s illetőleg ezen szakasz utolsó pontja? Vagyis mi veendő alapúi a végrehajtó eljárási díjainak megállapításainál, vájjon a mint a hivatkozott t.-c. 24. §-ának c) pbntja mondja : »a lefoglalt vagy összeirt vagyon becsértéke, vagy pedig a végrehajtási összeg, avagy végül mindkettő, t. i.. ha a lefoglalt vagyon becsértéke nagyobb a végrehajtási összegnél, úgy ez utóbbi, ha pedig a lefoglalt vagyon becsértéke kisebb a végrehajtási összegnél, úgy a lefoglalt vagyon becsértéke szolgál-e alapúi ? Hogy a felvetett kérdést a kellő világításba hozzam, felemlítek mindkét esetre egy-egy példát: