A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 43. szám - A bűntett elleni küzdelem. Prins Adolf: Criminalité et repression című munkája nyomán. 7. r.

358 A JOG. birságai és költségei, sőt ha szabadságvesztés-büntetésétegészben vagy részben ki'állott a, részére megfelelő kártalanítás is fizetendő az állampénztárból. A felmentő Ítélet a hivatalos lap utján lesz közzétéve. A megkegyelmezési jogot a kormánytanács, életfogytiglan tartó fegyházbüntetés esetében pedig a kanton-tanács gyakorolja ; az ebbeli kérvény csak az ítélet jogerejüségétől számított 8 hét múlva, élethossziglan tartó fegyházra elitélteknél azonban csak 15 év múlva terjeszthető elő. A halálbüntetés nem csak a zürichi kanton, de az egész szövetség területére nézve el lett törülve a svájci szövetség 1874. január 31-én kelt alkotmányának 65. cikke által. Ezen cikk az 1879. május 19-én tartott újabb népszavazás folytán oda módosíttatott, hogy csak politikai bűntetteknél lesz kizárva a halálbüntetés. De ezen módosítás nem irányadó a halálbüntetés újabb behozatalára nézve. Nem lesz talán érdektelen a bíróságok és vádhatóságok fizetését és illetékeit is röviden ismertetni. Az esküdtek, mint békebirósági ülnökök a békebiró Ítéleti dijainak felét, továbbá az esküdtszéki tárgyalásnál való közreműködésük esetére 8 frc. napidíjat és oda- visszautazásukért minden órányi távolságért 50 ct. útiköltséget nyernek. A békebiró illetményei: minden idézésért 30 ct. (Rappen); az engesztelési eljárásnál 200 frcig 1—2 frc, nagyobb összegnél ugy váló, apasági és becsületsértési pernél 1 — 4 frc, Ítéletnél a békéltetési eljárással együtt 1—5 frc. és ha esküdtek is vettek részt az Ítélethozatalban egész 8 frcig; alaptalan felfolyamodás azonnali visszautasításáért 1 frc. ; helyi szemléért 1 —2 frc.; perre utaló végzés, egyezség vagy Ítélet és jegyzőkönyv kiadmányozásáért 30 ct. irásdij. Ha a község a békebirónak fix fizetést ád, ezen illetékek a község pénztárát illetik. A járásbirósági elnökök fizetése azon helyhez képest, a hol a bíróság székhelye van 4,500—2,500 frc, az alelnököké 3,500—1,500, a biráké 3,000 — 500 frc. közt váltakozik, a vizsgáló és csődbiró még külön 200—100 frcnyi működési pótlékot húznak, de csakis a kisebb területű járásbiróságoknál. A bírósági póttagok 8 frcnyi díjban részesülnek hivatalos működésük esetére. A járásbirósági jegyzők fizetése 4,200 — 3,000 frc. A szükséges segédszemélyzet fizetése fedeztetik az irásdijakból: másolatok, jegyzőkönyvkivonatok és hitelesítések után, melyek oldalonkint 30 ctre rúgnak; letétek őrzési díjából, mely a letett összeg 1/20/o-át teszi ki, értékpapíroknál azonban 1 —10 frc. közt váltakozik; végre a bevételezett állami illetékek és bírságok 5%'ából. A jegyző helyettesének fizetése 2,550—2,000 frc, a szolgáé 1.500—900 frc. A főbíróság tagjai 5,000 frc, az elnök 5,500 frc. fizetést húz ; a póttagok 8 frc. napi díjat és útiköltségüknek fenti módon való megtérítését nyerik ; ugyanezen díjban részesülnek az iratok tanulmányozásáért is. A fő tör vényszéki jegyzők fizetése 4,000 — 3000 frc, a registrátoré 2,500 frc. és az állam részére befolyt illetékek és bírságpénzek 5°/o-a. Az irodai segédszemélyzetnek fizetése összesen 10,000 frc.-ra rug, a két szolga egyenkint 2,000 frc évi fizetést húz. Esküdtszéki tárgyalás alkalmával a törvényszék tagjai és a jegyzők az esküdtekével egyenlő nagyságú napidíjat húznak. A kereskedelmi törvényszék kereskedelmi birái csak útiköltségeik megtérítését igényelhetik. A semmitőszék tagjainak napi díja, útiköltséggel együtt 20 frc.; de ha az ügy ülésen kivül határozatilag elintézhető, csak az előadó nyer 10 frcot. A helytartósegédek évi 3,r)00 —3000 frc. fizetést és az irodai személyzet fizetésére működési pótlékot nyernek. Az első államügyész fizetése 4,500, a másodiké 4,000 frc. ; külön lesznek ezen felül díjazva, ha működésük a kormánytanács által polgári ügyekben lesz igénybe véve. Az ügyészség Írnoka 2,500, a szolga 1,500 frc. évi fizetést húz. A járás bíróságok, a főtörvényszék és államügyészség tagjai hivatalos vizsgálataik alkalmából csak felmerült kész kiadásaik megtérítését követelhetik, melyek a járásbiróságoknál naponkint 10 frcnál többre nem tehetők ; 8 frc. illeti a járásbíróság tagjait és 5 frc. a szolgát, ha a bíróság székhelyén kivül, de területén belül hivatalosan eljár. Az egyes perek alkalmából felmerült készkiadások a felek által téritendők meg és az állam terhére fel nem számíthatók. A tanuk díja naponta 50 ct.—6 frc, ezenfelül 50 ct. minden utazási óráért és 3 frc. éjjelezésért. Szakértők szóbeli véleményezés esetén ép úgy lesznek díjazva, mint a tanúk, írásbeli véleményezésnél igényüket felszámíthatják és ez birói megállapítás, illetve mérséklés tárgyát képezi. Azon hivatalnok is nyer szakértői díjat, a ki állásánál fogva szakértői vélemény adására nincs kötelezve. A járásbirósági elnökök kezéhez fizettetik az állampénztar javára 50 ct. (Rappen) letiltási végzés, visszatartási engedély, letéti és letétkiadási intézkedésekért, stb. Jogérvényes intézkedésért a sommás eljárásban 50 ct —2 frc ; elsőbirósági határozatért 1 — 10 frc, külföldiek házassági engedélyeért 2 frc. ; közjegyzői okiratok hitelesítése és önkéntes zálogadás engedélye vagy megújításáért 50 ct.; adós idézésének engedélyezése 1 frc. Rendes perben jogerejü Ítéletért 5—20 frc. és ennek fele, ha a per az első tárgyalásnál sommás úton be lesz fejezve vagy felülvizsgálva. A csődbiró bevétele államilletékekben: 5 —100 frc csőd perekben hozott Ítéletek után; a felosztási terv elleni alaptalan panasz elintézéséért 1 — 5 frc. stb. A járásbíróságok díjai: békebirói határozatok elleni felfolyamodás után 2 — 5 frc, elsőbirósági polgári perekben hozott Ítéletek után 15 — 300 frc.; rendőri kihágás iránti Ítéletért 10—20 frc; első folyamodásé fenyítő Ítéletért 10—100 frc; házassági és apasági perek után 2—20 frc; szerződések jóváhagyásáért 5—20 frc. ; csődmegszüntetésért 5—20 frc.; a közadós visszahelyezéseért elvont magánjogaiba 5 frc. A főtörvényszék felebbviteli kamarája bevételei az állam részére az összeg nagyságához mért illetékek; esküdszéki Ítélet után 10 — 20 frc; felfolyamodás után 2 —50 frc; a kereskedelmi és esküdtszék Ítéletei elleni semmiségi panaszért 30 — 100 frc, stb.; perújításért 10—50 frc Az esküdtszék bevételei Ítéletért 30-300 frc ; a kereskedelmi törvényszék bevétele Ítéletért vagy felülvizsgálatért 50 — 500 frc; a semmitőszéknél végül semmiségi panaszok után 20—100 francra rúg. A mint látható, a perlekedés a boldog Svájcban sem tartozik a kellemes és olcsó mulatságok közé. Hogy e mellett még valami különös gyorsaság sem észlelhető, azt tanúsítja a berni felebbviteli törvényszéknek 1879. évi május 10-én kelt körlevele, mely a polgári peres ügyek lassú menetéről panaszkodva, kiemeli, hogy a törvényhozás a törvény hozatala alkalmával jóval gyorsabb eljárás behozatalát tartotta szeme előtt.»Jogos igénye van a közönségnek nemcsak a peranyag alapos és sokoldalú megvitatására, hanem a per gyors elintézésére is, főleg a jelen korban, mely a közlekedés könnyítése folytán az ügyletek gyors lebonyolításához van szokva.<•< A baj főkútforrása a sok halasztás és hosszú határidők mellett a perbeszédek túlterjedelmes volta ; az Ítéletek kiadványozásának kelletén túl való késleltetése, stb. Csak igy képzelhető, hogy az efféle, gyakran a követelés veszélyeztetésével kapcsolatos perek évekig húzódnak, holott kevés hét alatt befejezhetők volnának. A főtörvényszék orvoslást keres abban, hogy a késedelem okai a felsőbíróságoknál hivatalból fürkésztessenek és fegyelmi büntetés, valamint birságban a késedelmes ügyvédek és bírák ellen. — Nem hiszem, hogy ezen orvosság használjon — úgy látszik a perbeli huza vona ki nem irtható baj lesz mindaddig, a mig az Írásbeliség teljesen ki nem lesz küszöbölve a peres eljárásból ; a felebbvitel pedig oly módon leszállítva, hogy a legjelesebb és természetesen jól is fizetett bírák az ügyek első fokú elintézésére lesznek kirendelve. A berni és a szövetségi jogintézmények ismertetését más alkalomra tartom fenn. Dr. Révai Lajos. Nyilt kérdések és feleletek. I. Rátorkodom következő, itt vitássá vált kérdést becses véleményadás végett felvetni. Egy és ugyanazon keresettel tárgyalásra megidézett egyetemleges adóstársak (hitvesek) közül csak az egyik jelenvén meg, az ezzel saját személyére vonatkozólag kötött birói egyesség esetén kérheti-e felperes a másik adóstárs újabbi megidéztetését és esetleg marasztalását ? .. , ° Kato lgiuic, magyar- óvári ügyvéd, II. Gazdag János elhalálozván, ennek özvegye hirdetményi eljárás utján a hagyatéki ingatlanokat saját nevére telekkönyvezteti. Három éven belül néhai Gazdag János fivére az illetékes törvényszék mint birtokbiróság előtt pert'indít az összeg ellen a hagyatéki javak talajdoni jogának részére leendő megítélése iránt és a keresetnek felzete bemutatása mellett az illetékes járásbíróságnál mint tkvi hatóságnál a per folyamatba tételét nyilvánkönyvileg feljegyeztette. A perben hozott végérvényes ítéletben a Curia kimondotta, hogy : szabadságában álland felperesnek, hogy a tjkvben foglalt ingatlanok V10-ed részére tulajdonjoga — az alperes által kifizetett és nevezett felperes örökös által meg-