A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 41. szám - Közjegyzői okirat vagy tárgyalási jegyzőkönyv

16* A J OG. Ez alkalommal az eskető lelkész Gegő György akkor sz.-udvarhelyi róm. kath. segéd-lelkész, jelenleg apa-nagyfalusi plébános volt. Az elősorolt és beszerzett okiratok által igazolt körülmények szerint tehát tény, hogy K. Miklós Emmának B. Istvánnal való házassági köteléke tényleg fennállott akkor, mikor ö E. Bélával újabb házasságra lépett, valamint a vádlottak beismerése által az is bizonyítva van, hogy ök e körülményről tudomással birtak, a mint tudomással birt arról Gegö György eskető lelkész is. Azonban az 1868. évi XLV1II. t.-cikk 2. §-a szerint a római és ^örög-keleti vallásuakra, valamint az erdélyi két evangélikus egyház hiveire és az unitáriusokra nézve házassági ügyekben a kötelék érvényességének kérdésében a jelenleg fennálló egyházi törvényszékek lévén az illetékes birák: K. Miklós Emma az erdélyi róm. kath. püspöki szentszék, mint illetékes egyházi törvényszéke fentebb idézett határozata után B. Istvánnal kötött házasságát érvénvtelennek méltán tekinthette, s igy magát érvényes házassági kötelékben nem levőnek jóhiszemüleg tarthatta. .Másfelöl E. Bélának is illetékesül kellett elismernie K. Miklós Emma korábbi házasságának érvényessége kérdésében ennek illetékes egyházi törvénvszéke határozatát, s igy igazolható, ha nevezett nőt érvényes házassági kötelékben levőnek nem tekintve, vele házasságra lépett. Ennélfogva a kettős házasság bűntette sem a K. Miklós Emmával, sem E. Bélával, sem végre a B. T. K. 252. § ában irt bűntett Gegő Györgygyei szemben meg nem állapitható és az elsőfolyamodású törvényszék véghatározatának megváltoztatásával, a két előbbi vádlott elleni vizsgálat megszüntetendő, az utóbbi vádlottra nézve hozott megszüntetési határozat pedig helybenhagyandó volt. (1887. február 14-én 3,431. sz.) A m. kir. Curia: A marosvásárhelyi kir. itétö tábla végzése K. Miklós Emma és E. Béla vádlottakra nézve felebbezett részében nem ugyan a kir. itélő tábla által felhozott indokok, hanem egyedül a B. T. K. 82. §-a alapján, helybenhagyatik. I nd okok: Habár az 1868: XLV11I. törvénycikk 2. §-a értelmében a róm. kath. hitvallású felek házassági ügyeiben intézkedni, a róm. kath. szentszék jogköréhez tartozik is, a szentszéknek mégis nern áll jogában más hitvallású felekezet egyházi bíróságának hatái'ozatát bírálata tárgyává tenni és azt hatálynélkülinek nyilvánítani; ennélfogva az erdélyi püspöki szentszéknek 1885. évi április 10-én 83. sz. alatt hozott határozatának azon hatályt tulajdonítani nem lehet, hogy az emiitett szentszék a helvét hitvallású egyházi bíróság határozatát érvényesnek el nem fogadni jogosítva volt; tekintve azonban, hogy a szentszéknek felhívott határozata által vádlottak tekintettel a házassági jogviszonyoknak hazánkban még jelenleg is fennálló s tisztázásra váró bonyolultságára is, tévútra lettek vezetve és jóhiszemüleg cselekedvén, szándékosan a B. T. K. 251. §-ába ütköző kettős házasság bűntettét el nem követték ; tekintve végre, hogy a B. T. K. 82. §-a értelmében nem számithatók be a bűntettnek tényálladékához tartozó ténykörülmények, ha az elkövető a eselekmény elkövetésekor azoknak nem birt tudomásával; a jelen esetben pedig a szentszéki határozat által tévútra terelt vádlottak ily helyzetben voltak: ez okból volt a kir. itélő tábla végzése helybenhagyandó. (1887. évi június hó 3-án 4,099. szám.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság határozatai. Az a körülmény, hogy a jogügylet kelte kitéve nem lett, egymagában réve nem szolgálhat oknl arra nézre, hogy az illetékszabás végett való bejelentésre megállapított batáridő elmulasz tására szabott birság kirovassék. A szatmári m. kir. péiiziigyigazgatóság: Felebbező kérelme folytán a fehérgyarmati kir. adóhivatal 1885. évi Ask. 104. t. a. előirt 51 frt 60 kr. illeték, tekintettel arra, hogy az ezen illeték tárgyát képező ingatlanra nézve 6 éven belül történt a megelőző birtokváltozás, mely 1880. évi Ask. 419. t. a. került illetékszabás alá, ekkép igazittatik ki: 600 frt után 25/10°/o = • 15 frt, az illetéki törvények 129. §-a alapján felemelt illeték . 15 » összesen: 30 frt. Felebbező azon állítása, hogy a megelőző birtokváltozás 2 éven belül történt, alaptalan, St. a kérdéses ingatlant 1880. évi június 14-én kelt szerződéssel szerezte, felebbező pedig 1884. évi dec. hó 30-án kelt szerződés mellett vásárolta St.-től. A birság törlése iránti kérelme figyelembe nem volt vehető, mert eltekintve, hogy az illető adásvevési szerződésben a kelet éve nem volt kitéve s igy meg sem bírálható, vájjon az a törvényes 8 napon belül lett-e bemutatva illetékszabás végett, a birság még azért is alkalmazandó volt, mert felebbező elmulasztotta az adó- és értékbizonylatot beszolgáltatni. A in. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság: A szatmári m. kir. pénzügyigazgatóságnak 1885. évi december hó 29-én, 66,611. sz. a. kelt végzését nem felebbezett részében érintetlenül hagyja, a végzésnek megfelebbezett részét pedig megváltoztatja s a felebbező terhére a fehér-gyarmati m. kir. adóhivatalnál 1885. évi Ask. 104. t. sz. a. fentartott 15 frt birságnak a törlését elrendeli. Indokok: A bélyeg- és illetékszabályok és törvények 129. §. a) pontja szerint, birság kirovásának csak akkor van helye, ha a 124. §. a), b), d), e) és f) pontjai alatt megállapított határidők meg nem tartatnak. Minthogy a bélyeg- és illetékszabályok és törvények ettől eltéröleg oly rendelkezést, a mely szerint az illetékköteles felek azért, mert a szerződés keltét abba bevezetni elmulasztották, birsággal sújthatok volnának, nem tartalmaznak, e cimen a szóban forgó bírságot fentartani nem lehetett. De nem lehetett azt azon a címen sem megállapítani, mert felebbező állítólag az adó- és értékbizonylatot beterjeszteni elmulasztotta, mivel eltekintve attól, hogy ez alapon való bírságolásnak a bélyeg- és illetékszabályok és törvények 129. §. b) pontja értelmében csak akkor van helye, ha az adó- és értékbizonylatok pótlása, vagy a netáni akadály bejelentése végetti felhívásnak a felek eleget nem tesznek, felebbező az adó- és értékbizonylatot az illetékes telekkönyvi hatóságnál a felterjesztett iratok szerint tényleg a tulajdonjog bekebelezése iránti beadványával együtt beterjesztette. (1887. évi június hó 28-án, 8,488/86. sz.) A magyar királyi pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Ha valamely gyári vállalat, mely az ISSI. évi XLIV. törvénycikkben meghatái ózott állami kedvezményben csak oly időben részesittetett, midőn a gyári telek megszerzéseért az illeték már kiszabva és befizetve is -volt, ennek az illetéknek az említett kedvezmény alapján leendő visszatérítését kéri: ezt a kérvényt azért, mert az illeték kiszabása ellen a törvény szabta határidőn belül felebbezés be nem adatott, hivatalból visszautasítani nem lehet. (1887. június 20. 7,Q8O. SZ. a.) Mezei rendőri ügyekben, a kártérítés megállapítása céljára kiállított községi becsülevelek: bélyegmentesek. (1887. június 7. 77,77/. sz. a.) Ha a hivatalos közegek a felektől átvett bélyegjegyeket nem szabályszerüleg használták fel, e miatt terhükre a bélyeg- és illetékszabályok 117., illetve 118. $-aiból merített analógia alapján csakis birság irható elő. (1887. június 7. 11,701. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődök : Frank testvérek ell., besztercei tvszék., bej. októb. 20 , félsz, novemb. 7., csb Tamás Károly , tmg. Manu Gábor. — Csíki Zakariás ell., székelyudvarhelyi tvszék., bej. novemb. 20., félsz., decemb. 5., csb. lllésy Ferenc., tmg. Gérich Adolf —• Kormos (Jynla ell., s.-a.-újhelyi törvényszék., bej novemb. 3 félsz, novemb. 21., csb. Láczay Károly., tmg. dr. Kellner Salamon. — Neumann József jogutóda ell., kaposvári törvényszék., bej. novemb. 14., félsz, decemb. 6, csb. Holics Gyula., tmg. dr. Weisz Ödön. Pályázatok: Szegedi törvényszéknél birói áll. okt. 14-ig. — szegszárdi törvényszéknél díjas jog gyakornoki áll. okt. 14-ig. — Szepes ófalvi kir. jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. okt. 14-ig. - Szent-endrei jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. okt. 16-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társasáe"-nál. (Hold-utca 7. szám.)