A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 3. szám - Numerus clausus vagy gradualis rendszer?

A J OG. 19 8) Magyarország alkotmány és jogtörténelme; e) törvényszéki szónoklattan és irálylan. Az ajánlottuk gradualis (p-ogressiv) rendszer olyan, a mely mellett a jogosult egyéni testületi érdekek egyként méltánylást lelnek, a nélkül, hogy az általunk mindenek fölé helyzett »salus rei publicae« csorbát szenvedne. Ezen fokozatossági s illetve dualisticus rendszer kisebbnagvobb mérvben európaszerte majd mindenütt megvan ; sőt nem is oly rég, hogy hazánkban is volt némi gradualis s illetve munkamcgoszlási rendszer; voltak ugyanis a csak közpolgári és bűnügyi ügyekben eljáró ügyvédek és olyanok a kik ezen kivül mindennemű kereskedelmi és váltóperek vitelére is képesítve voltak. (Köz- és váltóügyvédek.) Voltak — rangjuk után — közönséges és táblai ügyvédek. Németországban az 1879. okt. hó 1 én kelt birodalmi törvénynyel az addig a legtöbb német államban dívott »numerus clausus« meglön szüntetve bár; de a birodalmi főtőrvényszék (Reicbs-übergericht) előtt csak az ezen főtörvényszék elnöke által »R e ic h s - O b er g e ri c h t s Advocat« címmel felruházott ügyvéd jelenhet meg az ügyvédi szószéken; egyébként azonban az ügyvédség egyenlő qualificatióhoz van kötve (ott is, a hol előbb a franczia rendszer divott).*) Svájcban minden önjogú személy megjelenhet ugy a kantonalis törvényszékek, valamint a köztársasági szövetségi fötörvényszék előtt is és ott más ügyfelet is képviselhet. Egyébként az ügyvédség, mint közpálya ott is törvényesen szervezve van, noha Í.Z ügyvédségi tisztség mint élethivatás nem minden kantonban, hanem csak Aargau, Bern, Freiburg, Genf, Luzern, Neuenburg, Tessin, Thurgau, Uri, Waadt és Wallis kantonokban van rendszeres elméleti képzettség igazolása mint feltételhez kötve. Franciaországban alsóbb és felsőbb rendű ügyvédek vannak. Az alsóbb rendű ügyvédek, (kik szinte elm-leti és gyakorlati tudományos képzettséggel bírnak) — u. m. a procureur s illetve avoué — korlátolt számú, zárt testületet képeznek ; ezek végzik az összes perelőkészítő jogmiveleteket és ők fejtik ki a tárgyi tényállást és szerlik fel a peranyagot a kellő bizonyítékokkal és ugyancsak ők teljesitik a végrehajtásokat és a feleket ez ügyekben képviselik. A felsőbb rendű avocat nevet viselő ügyvédek száma azonban nincsen k o r 1 á t o 1 v a ; ezek csak a magasabb értelemben vett jogászi munkát végzik, ép ugy mint jelenleg is az angol »b a r r i s t e r« és miként a római köztársaság idején az »oratores forenses*. Az »avocat« ugyanis csak is mint juiis consultus szerepel és a feleket személyesen egyedül a törvényszéki nyílt ülésen az ügyvédi szószékről képviseli. Olaszhonban nagyjában és egészében a francia ügyvédi szervezet van elfogadva. Angliában ép megfordítva áll a dolog, mint Franciaországban. Angliában ugyanis szinte vannak alsóbb és felsőbb rendű ügyvédek; de ott zárt testületet csak is a felsőbb rendű ügyvédek (Barristers, Advocates) alkotnak míg az alsóbb rendű ügyvédség sollicitor s illetve áttörnie és a proctor) szabad foglalkozást képez. Ezek kézhez adják a peranyagot, végzik az alantasabb ügyvédi teendőket és ügyfeleket a kisebb peres ügyekben képviselhetik. A iSpecial Pleader« bár egyébként kellő szakképzettséggel és qualificatióval bír, — mig a xBarristers at Law« testü'etébe fel nem vétetik, — mindaddig a törvényszéki korlát előtt (Barre) meg nem jelenhet s működése csak is a Bar*) Conrad J. haliéi egyetemi tanár »Die Gefahr eines gebildettn Proletariats der Gegen\vart« cimü munkájából megtudjuk, miszerint a z utolsó T> év alatt ü6"/o-k algyarapodott a német egyetemi tanulók száma s hogy a hatvanas évek óta meg kétszeresedéit a joghallgatók száma és illetve, hogy legutóbb 5, Í 2(> volt Németországban ajog hallgatók száma. rister részére perkivonatoknak készítése és perbeszédek és egyéb ily jogászi munkák szerkesztésére szorítkozik. A »Conveyancer< pedig csak a nem peres jogügyekben járhat el. íme tehát azt látjuk, hogy kisebb-nagyobb mérvben európaszerte majd mindenütt korlátolva van a feltétlen és rendszer rélküli szabad verseny és hogy majdnem mindenütt ügyelnek arra, hogy az erők kellőleg megoszoijanak s hogy helyes munkafelosztás létesülhessen s hogy ekként a s z a b a d verseny elfajulása minden külső kényszer nélkül, hogy ne mondjuk autonóm icus uton gátját leli. Es csak nálunk és Austriában és nagyrészt Némethonban van az ügyvédi ügynökségi és a voltaképeni ügyvédi foglalkozás ősszekényszeritve azáltal, hogy a magasabb és alsóbb jogászi munkakör között határvonal nem állapittatik meg s illetve az által, hogy e kettő ugyanazon előfeltételekhez lévén kötve, nincsen — ha szabad e kifejezéssel élnünk — praemium nyújtva a kisebb és illetve a provinciális ügyvédi állomások felkeresésére. A tisztelt olvasó csekélységünk előadásából látni fogja, hogy mi nemzetünk traditionalis elvi alapján a liberális jogalapon állunk ; de nem a tu'zók ama táborában, a kik a szabadságot akaratlanul is fejetlenséggé kívánják átjátszani, azon fejetlenségi irányba, a mely hajdan az Oligarchiát és ezek csatlósait az ököljogra támaszkodó »Furkó lovagok« (Raubritterek) osztályát nemzette és a mely rendszer jelenleg világszerte a monopolisták ama polyp osztályát növeli, melyet ép úgy az oceánontúli és inneni két nagy köztársaság democraticus elnökei, valamint a monarchák Nestora — trónbeszédeikben csak az imént is — megfenyegetni kényszerültek. Ezeket tudva noha mi az ügyvédi osztályra nézve a józan rendszabályok által mérsékelt szabad versenyt kívánjuk is életbe léptetni; mindazáltal nem osztozhatunk genialis kartársunk — az ügyvédi rendtartási novella nagyérdemű szerzőjének ama nézetében, hogy a kinevezési rendszer olyan satánian rosz eredményekkel járna, mint a minőnek ő azt a radical liberalismus elveinek kőkemény és jéghideg iskolapadjáról nézve találja. Példa reá az ügyészi és bírói slb állami testületek. Kozma állami főügyésztől ellenségei sem fogják elvitathatni, hogy ő immár a jeles fiatal ügyészeknek oly táborkai át gyüjté maga körül, kik a védelmet képviselő jogászi párviadalban nemcsak hogy becsülettel megállják helyüket; de a harcmodor elegantiája, a tárgyi és jogalap intensiv uralásáI ban bátran például is szolgálhatnak. És kinek lehet általában kifogása a szinte zárt testületet képező kinevezés alá eső közjegyzőink ellen ? Nem is szólva a fényes erők felett rendelkező fővárosi testületről. És ki tagadhatja, hogy a birói székek is általában jó erőkkel, hogy a Curia kitűnő erőkkel van ellátva Ha bíróságaink még sem felelhetnek meg mindenben a jogos követelményeknek, azt csakis az átmeneti időből átszármazott ósdibb elemek és a birói hatalom bureaukratikus korlátozása okozza és okozza továbbá az Írásbeli eljárás elnyűtt intézménye és illetve a szóbeliség hiánya. Ha van arra alkalmas egyén, az érvényesiti magát, az utat lel, ugy a kinevezési, valamint a szabad verseny mellett is. * . * * A »felséges nép« kegyet csak oly nehéz kinyerni, mint akár a hivatali elöljárókét. A kettő közötti különbség csak abban rejlik, hogy a kinevezéstől nem függő szellemi munkás élhetvén a szabad költözködés jogával, a munkakinálatlal túlterhelt piacz helyett, kevésbbé okkupált munkástért kereshet. A robustusabb erők soha sem szerettek a szabad verseny szabályozását, mérséklését; a korlátlan szabad verseny ököljog harcában, a nehéz gazdászati szerzés műveletét, ők bestiális erélyök segélyével a könnyű szerreli zsákmányolás (Freibeuterei) által helyettesithetik és a mono-