A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 3. szám - Numerus clausus vagy gradualis rendszer?

18 A JOG. subjectiv akarata és hajlamaiban korlátolni, vezérelni . kell. Mi tagadás, nagy egészében az ügyvédi pályán levők és oda törekvőket ez a phisikai törvény szinte uralja. A vezérjellemek és vezéregyéniségeket terheli a feladat — a magával jótehetetlen szellemi tunyaság és szűk látkörüség nyűgén lehetőleg enyhíteni, az erők kellő megoszlását és a helyes munkafelosztást elősegíteni. Az erők helyes megosztásának és a józan munkaiéi- osztásnak hiánya különösen a fővárosban érezhető. Az ujabban hozott, az ügyvédi szervezetre vonatkozó törvények és rendszabályokban, ezen vitális kérdéssel egyáltalán nem törődtek. Nem gondolták meg, hogy a főváros rendkívüli nagy vonzóerőt gyakorol a tanuló és praktizáló ifjúságra; hogy a szigorlati rendszer, az ország jogászi ifjúságának legnagyobb részét a fővárosba kényszeríti; hogy ezen ifjúság túlnagy részében a gyönge szálú összeköttetésekkel biró mezővárosok kis polgári családjainak köréből kerül ki, a kik egy-egy évtizedi távollétük alatt otthonukban idegenekké válnak. Az erőknek ezen ekkénti megtorlódása, egy helyben rekedése ellen csak rationalis rendszabály segíthet. ... A fővárost és az egyes nagyobb vidéki centrumokat elözönlő ezen árnak levezető csatornákra van szüksége. *) Sok ember van — a többség — a mely az apróbb, alantasb, lótó-futó, sommás ügybeli, végrehajtási stb. műveletekre teljesen alkalmas; de a magasabb szárnyalású jogászi munkára nem való és vice versa. Minek hát ezeket az inferioris elemeket szerepcserére kényszerítve, őket természetes hatáskörüktől megfosztani ? Mi szükség a jogélet harcosainak ezen — hogy ne mondjuk könnyű lovasságát, a nehéz jogász fegyverzetet igénylő magasabb praxisra kényszeríteni és ezzel kényszeríteni őket arra, hogy ők a jogtudori rangfokozat és a nehezebb ügyvédi joggyakorlatra qualificatiót szerezzenek? Hiszen ha ezen elemek a magasabb fejlésű jogtudományoknak birtokába tudnák is magukat helyezni (miután egyszerű számla, adós-levél, kisebb váltó, lak- vagy szolgálati bér és némely egyszerííbb telek és hagyatéki ügyeken kívül, bizony csak nagy ritkán jutnak más ügyekhez) bizony-bizony nem igen vennék hasznát! Mi tehát az ügyvédségre képesítő joggyakorlati időnek szándékolt puszta meghosszabbítása helyett az élet követelményeinek megfelelőbb következő rendszabályt ajánlanók: 1. aj Járásbíróságok és első folyamodású közhatóságok előtti ügyvédsegéd és illetve joggyakornoklant — Budapest kivételével — azon magyar honos járhat el a ki a jelenleg érvényben levő jogtudományi alapvizsgákat és a jogtudományi államvizsgát sikerrel letette és szakmájára való tekintettel magyarul helyesen fogalmaz és kellő szóbeli előadási képességgel bír. Ez utóbbi képesitvény az e végre külön szervezendő joggyakorlati seminarium által állítandó ki. ó) A fővárosi járásbirósági és első folyamodású közhatóságok előtt ügyvédsegédként azon magyar honos szerepelhet, a ki az a) pontbani feltételeken kivül az államtudományi államvizsgát is sikerrel letette. c) Törvényszékek és illetve a társasbiróságok, ugyszinte a közigazgatási felebbviteli közhatóságok előtti ügy*) Hazai viszonyaink még az ausztriaiaknál is \ iszássabbak. Budapesten ugyanis közel 7 (!-on felül van a gyakorló ügyvédek száma, holott Fiúméban csak 10. De egyes nagyobb vidéki törvényszéki helyeken is nagy a túltengés ; mig viszont sok járásbirósági sőt telekkönyvi hatósággal kapcsolatos járásbirósági székhely is, a hol vagy egy ügyvéd sincs avagy csak egv és sok esetben az is már csak inkább a nyugalmazott s illetve rokkant állományba sorolható. És jelesül a telekkönyvi hatósággal is biró Károlyfalván egy ügyvéd sincs, ugyancsak nincsen ügyvéd Teregova jbirósági székhelyen sem, mig Újbánya, Vágbeszterce, Mocs, Nagy Márton, Hosszúfalu és Tiszalök ugyancsak jbirósági székhelyek csak egy-egy ügyvéddel dicsekedhetnek. Nincsen ügyvéd továbbá Várpalotán, Jászfényszarun, Ercsin, Siófokon, Dévaványán, Gönczön, Királyházán, Ujfehértón, Rakamazon, Rimabrezón, Szabadszálláson, Uj-Verbászon, Vajda-Hunyadon és számtalan más jelentékenyebb mezővárosban sem. j véd segéd i joggyakorlatra — ide nem értve Budapestet — az a) és illetve a b) pontbani képesitvényeken kívül, még az első jogtudományi szigorlatnak is sikeres letétele kívántatik. rf) A fővárosban a királyi törvényszékek ós illetve a társasbiróságok és a másodfolyamodású közhatóságok előtt, mint joggyakorló ügyvédsegéd azon magyar honos járhat el, a ki az előző c) pontban megszabott elméleti és gyakorlati képesitvényeken kivül igazolja, hogy jogtudori rangot nyert. II. Az ügyvédek testületébe és pedig: a) járásbíróságok és illetve az egyes bíróságok j és továbbá az első folyamodású közigazgatási hatóságok előtti praxisra — a főváros kivételével — azon magyar honos bocsáttatik, a ki az emiitett bíróságok s illetve közhatóságok előtti joggyakorlatra ügyvédsegédi minőségben képesítve lévén, három évi joggyakorlat-időt igazolni képes és az államtudoI mányi államvizsgát és az ügyvédi vizsgát sikerrel letette. Az ügyvédi vizsga csak az államtudományi államvizsga letétele napjától számított egy év után tehető le. b) A fővárosi járásbirósági és illetve egyes í bírósági és elsőfolyamodású praxisra azon magyar honos ! bocsátható, a ki a fővárosi járásbirósági ügyvédsegédi gyakorlaton három évig volt és az államtudomány és ügyvédi vizsgát sikerrel letette. c) A törvényszéki s illetve a társasbiróságok és a másodfokú közhatóságok előtti ügyvédi képviselőként - a fővárosi terület kivételével — az szerepelhet és a tör| vényszéki ügyvédek testületébe azon magyar honos vehető ; fel, a ki törvényszéki ügyvédsegédként és pedig a jogtudorioklevél megszerzése után egy évig és illetve összesen legalább három évig volt törvényszéki ügyvédi joggyakorlaton és az ügyvédi vizsgát sikerrel letette. c) A fővárosi törvényszéki s illetve társas és felebbviteli bírósági és közigazgatási hatóságok előtti ü g yvédi képviselőként az szerepelhet és a fővárosi törvényszéki ügyvédek testületébe azon magyar honos vehető fel: a ki fővárosi törvényszéki ügyvédsegédként és pedig az ügyvédi vizsgának sikerrel való letétele után egy évig s illetve jogtudorrá történt felavatása napjától számítva, összesen legalább három évig volt joggyakorlaton. Azok, a kik közönséges (és illetve a nem fővárosi) tör| vényszéki ügyvédi joggyakorlati idejüket kitöltötték és ügyvédi vizsgát tettek : az ügyvédi vizsga letétele után két évi fővárosi ügyvéd-segédi joggyakorlat után képesitvék a fővárosi ügyvédi állásra. A nagyobb képesitvény a kisebbet magában foglalja. Az alsóbbrendű ügyvédsegédi és ügyvédi testületekből a felsőbbekbe — a különben megszabott elméleti vizsgák megállásának igazolása mellett — átléphetni éspedig akként, hogy az alsóbbrendű testűletekből fokozatosan a felsőbbekbe történő átlépésnél, az alsóbbakban töltött képesítési időből méltányos aránybani rész beszámittatik, a hiánylat pedig pótlandó. A jelenlegi elméleti jogtudományi kiképeztetési módszer megváltoztatását szinte nagyon szükségesnek tartjuk. Kívánatos volna, hogy a jelenleg a jogi egyetem és illetve az akadémiákra való felvétel előfeltételéül szolgáló gymnáziumi tanfolyam jövőre már a hetedik osztálylyal bezáródjék akként, hogy a jelenlegi nyolcadik osztály helyett egy évi előkészitő jogi tanfolyam nyittassák a jogtudományi akadémiák s illetve egyetemeken. Ezen előkészitő tantárgyai lehetnének : <y.) a bölcseleti tantárgyak, különösen pedig a gondolattan, észtan és lélektan ; jj) jogbölcsészettan; •vj a római jog institutiói és szemelvények az egyes római c 1 a s s i c u s j o g i r ó k b ó 1 s illetve azoknak az eredeti latin szővegbeni olvasása és commentálása;