A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 3. szám - Numerus clausus vagy gradualis rendszer?

Hatodik évfolyam. 3. szám. Budapest, 1887. január 16. Szerkesztőség: Y. sas - nlca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas - nlca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - DP. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre fél » negyed » 6 frt — kr. 3 » — » 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvánjnyal küldendők. TARTALOM : K umerus clausus vagy gradualís rendszer ? Irta : dr. D o b a i Victor bpesti ügyvéd. — Hazai jogunk megengedi-e a conversiót ? Irta : dr. U 11 m a n n Sándor bpesti ügyvéd és országgyűlési képviselő. A protestánsok válóperei. Irta: dr. Stefanovits Milos pozsonyi ügyvéd. — Sérelmek. (Decemberi igazságszolgáltatás. Irta: Nagy Béla sátor-alja-ujhelyi ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenetek, MF.I.I Í.KLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlönyx-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás Január hó i-jén uj előfizetést nyitottunk. Szakközönségünk eddigi nagymérvű pártolása felment bennünket azon szokásos eljárás alól, hogy lapunkat új évfolyama küszöbén külön ajánljuk. Azért nagyhangzású szavak helyett csak azt ígérjük, hogy lapunk jövőre is törekedni fog nem csupán iránytűje, de irányadója is lenni igazságügyünknek. Ezen törekvésünkben szakközönségünk pártolását kérjük és arra jövőre is biztosan számítunk. Lapunk előfizetési ára : Egész évre 6 frt. Félévre 3 írt. Negyedévre 1 frt 50 kr. „A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. . I ,.,Toff Törvénytára," 1886-iki évfolyamának t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a múlt évi törvények hefoje&éseiil a 24. és 25. iveket, és egyúttal a címlapot és tartalomjegyzéket. Ezután még csak mintegy 1 ívnyi igazságűgy miniszterirendeletek fognak megjelenni, — a mit, mihelyt lehető lesz, szintért meg fogunk küldeni. Numerus clausus vagy gradualís /C rendszer? Irta: dr. DOBAI VIKTOR budapesti ügyvéd. Hogy a túltermelés túltengést idéz elő, minek pedig a korlátlan szabad verseny az oka: alig van a kitagadná. Hogy pályánkon is vad hajszává fajult a szervezetlen mu n k a v e r s ény és hogy ez állapot viszás helyzetet képez: abban is mindannyian egyetértünk. És constatálván ezen viszásságot, ebből különbség nélkül azon következtetést vonjuk le, hogy azon immár segiteni kell. Irányadó helyről ezen baj correctivuma gyanánt, a joggyakorlati időnek meghosszabbítása s illetve nagyobb qualificatióhoz kötése javaltatik. Mi azonban az ajánlott módszertől a gyógyítani kivánt kórállapot megszüntetését, sőt még csak annak enyhítését sem reméljük. Példa gyanánt elég a szomszédos Ausztria nagy városaira, különösen pedig Bécsre utalnunk. *) Oda át Ausztriában t. i. szinte egy kaptafára van szabva a jogi praxis; a mi mellett, dacára, hogy ott az ügyvédi joggyakorlati idő hét esztendőre van megszabva, az ausztriai nagy városokban s különösen Bécsben már oly aránytalanul nagy a selejtes positiójú gyakorló ügyvédek száma, hogy a létérti küzdelem már-már minden nemesebb versenyt kezd háttérbe szorítni, hogy helyet engedjen az Olcsó Jánosok >/Geld für Alles, — Alles íür Geld!« brutális vásári riadalának ... A felismert baj orvoslása tehát csak a jelenlegi joggyakorlati rendszer felhagyásával várható. Meg kell szüntetni azon barbár módszert, melyszerint a ruralis járásbirósági praxishoz való bocsátás végett ugyanolyan és ugyanannyi elméleti és gyakorlati qualificatió kívántatik, mint a törvényszéki, sőt mint a fővárosi ügyvédi praxisra ; hol pedig, mint az országos közigazgatási és bírósági legfelsőbb forumoknak székhelyein a legfontosabb, legkülönbözőbb és legcomplicáltabb ügyek tömeges circulatiója napirenden van. A létviszonyoknak és benne az embereknek ezen egy kalap alá vonása, ez az élet szükségleteihez simulni nem tudó (vagy nem akaró?) fajankóság az, a mi barbár prokrustesi módszere által a helyett, hogy a szellemnek szabad fejlődést engedne, azt a tespedés kényszer-zubbonyába erőszakolja. Pedig ha valahol, hazánkban van szükség az erők gyarapodása és fejlődésére. Ámde, a javallott joggyakorlati rendszabálylyal ezt elérni nem lehet, üs bár ezen módszer mellett pályánkon a túlproductio általában apadna; de nem ott, ahol annak ép szükségét érezzük — a fővárosban és az egyes nagyobb törvényszéki centrumokban : hanem az apadás ott állna be, a hol az egyenesen káros is lehetne — a járásbirósági székhelyeken. Szóval, ha a javallott rendszabály elfogadtatnék, ép a mire leginkább szükség van, az erők helyes arányba ni megoszlása és a józan munkafelosztás — még inkább mint eddig történt — meg volna nehezítve, sőt lehetetlenitve. ... A v i s i n e r t i a e uralma alatt álló tömegeket (legyen bár az uralgó kormányrendszer bármily politikai irányzatú) *) Az alsó-ausztriai ügyvédi kamara kimutatása szerint 1886-ik évben Bécs belvárosában (I. kerület) 561 volt a gyakorló ügyvé! d e k száma, mig Bécs többi egy-egy városrészére átlag csak 9 I és a külvárosokban (Fünfhaus, Wáhring, Hietzing, Hernals stb.) e g y-e g y | külvárosban átlag 3 ügyvéd lakik. Alsó-Ausztria többi részében ' pedig 11,527 lakosra esik egy ügyvéd.