A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 39. szám - A megtámadási keresetek illetékességéhez - Örökösödési eljárásunk reformja. 3. r.

A JOG. 321 Legyen persely minden ügyvédi irodában s fizetéskor I bizonyosan juttat abba valamely összeget minden per- ! nyertes fél. Kieszközölhető lenne, hogy a bírságok egy része ez alapokra utaltassak. Tehetünk sokat, tennünk kell mindent és pedig gyorsan, j De a társadalmi ut az első lépés, mely vágyaink forrása- | hoz vezet. A tér megvan, a talaj biztos, csak vezető kell Azé legyen a dicsőség, ki az első bált fogja rendezni a magyar ügyvédi kar anyagi helyzetének javítására. = Nyugdíjazások a kir. Curián. Mint halljuk legközelebb Ast Nándor és Csillag benő, továbbá Pósfay és Büríán curiai birák fognak nyugdíjaztatni. Mint látszik az »öreg urak« rendszeresen nyugalomba helyeztetni szándékoltatnak. A megtámadási keresetek illetékességéhez. (Kritikai megbeszélése a Curia 347/887. sz. határozatának ) Irta: Dr. FRIEDER ADOLF, szatmári ügyvéd. Felső bíróságunk országszerte, de a külföld előtt is oly tekintélynek örvend, hogy a legnagyobb tartózkodással merjük annak ítéleteit bonckés alá venni. És ha mégis elszórva találkozunk egy kritikai fejtegetéssel, abban leli támpontját, hogy legfőbb itélőszékünk is olykor elhagyja a hosszú időn át folytatott nézetet, sőt külömböző tanácsban a jogelvek is eltérők. Nem hiszem, hogy felső bíróságunk a megtámadási ügyek illetékességében hozott 397/887. számú enuntiatióját sokáig fentartsa és hogy az minél előbb elejtessék, tarthatatlanságára vonatkozó igénytelen nézetemnek akarok kifejezést adni. A Curia közadós jogcselekményeinek megtámadására vonatkozólag a csődtörvény 27. §-ának 2 ik pontját a legszélesebb alapra fektette és következetesen kimondotta, hogy a kielégítési és biztosítási végrehajtási aktus szintén közádós jogcselekményét képezi. Ezen jogelvet a jogászvilág eleinte nehezen szokta meg, de végül beletörődött, mert a csődtörvény taxatíve nem sorolja el: mi tekintendő közadós jogcselekményének, — tehát természetszerűleg a bíróságnak ez irányban szabad keze van. Most a Curia ismét egy lépéssel tovább megy és a megtámadási ügyek eljárását is gyorsítani óhajtja, minek Iétesithetése céljából a 397/1887. számú végzés megszülemlett, mely következőleg intézkedik: »A megtámadási kereset a ptrtás 35-ik §-ának joghasonlatosságánál fogva azon bíróság előtt is megindítható, mely a végrehajtást elrendelte. 2. Ha a végrehajtást váltóbiróság rendeltééi, a megtámadási kereset elbírálására a váltóbiróság is illet ékes.« Legfőbb itélőszékünk — jóindulatának hevében — ezen végzéssel túllőtt a célon és összeütközésbe jutott az 1881.: LIX. t.-cikk 4. §-ában nyert jogával; mert a Curia maga beismeri, sőt egyedüli indokéi felhasználja azt, hogy a csődtörvény a megtámadási keresetek illetékességéről nem intézkedik. Ezzel a Curia konstatálja, hogy nem létezik törvényes követelmény, mely a megtámadási kereseteket a váltóbiróság elé terelné. Ha a Curia indokát — mely szerint a megtámadási keresetek illetékességéről törvényes intézkedés nem létezik — egybevetjük a váltóeljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelettel : akkor nem lehet kétség az iránt, hogy a megtámadási kereset a váltóbiróságnál meg nem indítható. Hiszen a váltóeljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet határozottan kiemeli és e kitétellel »csupán« világosan meghatározza, hogy váltóeljárásra kizárólag a miniszteri rendelet 3. §-ának 1—7. pontjaiban taxatíve elsorolt esetek tartoznak. Ekként van pozitív törvény, mely szerint az abban el nem sorolt peres és perenkivüli ügyek a váltóeljárástól kizáratnak. A törvény ily pozitív rendelkezésével szemben, megtámadási kereseteket a váltóbiróság elé csak azért terelni, mert a csődtörvény c/.i k illetékességéről nem intézkedik, szerintem nem törvényes alap ; mert ha különleges intézkedés nem létezik, akkor a törvény általános szabályzata a mérvadó. Egyébként a váltóeljárás illetékességét már csak azért sem lehet tágítani, mert a hivatott eljárást szabályozó rendelet 5. §-a szerint, e bírósági tanács egyik szavazó tagjának kereskedelmi ülnöknek kell lenni. E szerint kivételes bírósággal állunk szemben, már pedig exceptionális bíróság Ítélkezésére csakis oly ügyeket lehet bízni, melyek a törvény által világosan oda terelve vannak. Hogy a Curiának most tárgyalt végzése mennyire erőltetett, legjobban látható, ha a megtámadási ügyek érdemében hozott nagyjelentőségű elvi intézkedéseit is figyelembe vesszük. Nevezetesen legfőbb itélőszékünk a foganatosított végrehajtást szintén közadós jogcselekményének minősítette és ebből kiindulva a csődtörvény 27. §-ának 2-ik pontja alapján a foganatosított végrehajtást, d e csakis a csődhitelezőkkel szemben hatálytalanította. (Döntvény tár X. k. 174. lap., A Curiának eme intézkedéséből okszerüleg azt kell következtetni, hogy a megtámadási kereset folytán egyedül a végrehajtást foganatosító aktus hatálytalanitatik, míg a végrehajtást rendelő végzés közadóssal szemben érvényben marad. Ilykép a megtámadási kereset és a vonatkozó Ítélet, közadós jogcselekményeként minősített oly bírói intézkedésre irányúi, mely a végrehajtási törvény 18. §-a szerint a járásbíróságnak és nem a váltótörvényszéknek ténye. Ha ezek szerint a ptrtás 35. §-ának joghasonlatosságából akarunk kiindulni — miután a megtámadási keresettel csakis a végrehajtás foganatosítása érvénytelenittetik, ellenben a végrehajtást elrendelő végzés közadóssal szemben hatályban marad, — akkor ilynemű perekre kizárólag a járásbíróság lenne illetékes, mint melynek cselekménye hatályon kivül helyeztetik. Hogy ez visszás állapot lenne, fejtegetni nem kell. De az illetékességi kérdésben hozott curiai végzés más anomáliát is vonna maga után. Ugyanis ezen határozat szerint vagy a végrehajtást rendelő bíróság, vagy a megtámadott személyes bírósága lenne illetékes. Azonban gyakori eset, lehet mondani majdnem kivétel nélkül, más országbeli hitelezők váltóikat lakhelyükre telepíttetik, ott perlik és természetszerűleg ott kérik a végrehajtást. Az ily külföldivel szemben, a már kifejtettek szerint, a végrehajtást rendelő avagy személyes bírósága lenne illetékes, tehát mindig csak idegen országbeli bíróság. Miután külföldön más törvény szerint biráltatik el a megtámadási kereset, e szerint az idegen országbeli sokkal előnyösebb helyzetben lenne, mint a belföldi. Ez oly viszásság, melynek létjogosultága nincs. Szerintem a kérdést egyszerű módon lehet megoldani, a nélkül, hogy akár törvény, akár az osztó igazság megsértetnék. A Curia már kimondotta, hogy a foganatosított végrehajtás közadós jogcselekménye és miután közadós ellen annak személyes bírósága rendeli el a csődöt, miután a csődvagyon ugyanott kezeltetik, aprts 32. §-áuak joghasonlatossága szerint kimondandó, hogy a megtámadási keresetekre azon törvényszék illetékes, mely a csődöt elrendelte. y Örökösödési eljárásunk reformja. Iria : dr. BLUM JÁNOS, kir. közjegyzői helyettes Aradon (Harmadik közlemény.) Ha az elhunyt több rendbeli végrendeletet és fiókvégrendeletet hagyott hátra, tekintet nélkül arra, hogy azok közül egyiket vagy másikat ő maga érvénytelennek, vagy hatályát veszitettnek nyilvánította is, vagy ha azok alakilag hiányosak is, úgyszintén az általa kötött örökösödési szerződések vagy halál esetére szóló ajándékozási szerződések, mindannyian kivétel nélkül kihirdetendök. Az örökösök ezt nem ellenezhetik s a kihirdetés alkalmával legföljebb azt jelenthetik ki, hogy azokban meg nem nyugosznak, érdemleges kifogásaik azonban nem vehetők föl a kihirdetési jegyzőkönyvbe, miután azok érvényesítése külön perre tartozik. Mindezen fönt elősorolt végrendeleteket s egyéb ily tekintet alá eső okiratokat azon bíróság hirdeti ki, melynek területén örökhagyó elhunyt, mely tehát a halálesetet a kir. közjegyző által fölvétette. Azért, ha a kir. közjegyző a haláleset fölvétel mellett az örökhagyónál talált, vagy nála őrizetben volt végrendeletet bemutatja, a bíróság tartozik ezt azonnal kihirdetni. Ha ezen biróság (mely tvszéki székhelyen a kir. trvszék, egyebütt a kir. járásbíróság) egyúttal a hagyatéki eljárás keresztülvitelére is illetékes és örökhagyó végrendelete, vagy más ily okirata más biróság, más hatóság, vagy más kir. közjegyző őrizete alatt van, vagy magánfél által bárhol visszatartatik: ugy ugyanezen biróság a haláleset fölvétel beérkezése után egyidejűleg a kir. közjegyzőnek * Lásd az előző közleményeket a »Jog« 33. és 36. számában. A szerk.