A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 39. szám - Az ügyvédi kar helyzete és a nyugdíj-alap

Hatodik évfolyam. 39. szám. Budapest, 1887. szeptember 25. Szerkesztőség: V. sas - utca 14. szára. Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜCNÉI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS Kö/JEGíí KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre 6 frt — kr. fél » . . 3 » — » negyed » . . 1 » 50 » Az előfizetés; pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Az ügyvédi kar helyzete és a nyugdíj alap, lila: Balogh S., zilahi ügyvéd. — Nyugdíjazások a kir. l'urián. — A megtámadási keresetek illetékességéhez. Irta : dr Frieder Adolf, szatmári ügyvéd. < Irökősödési eljárásunk reformja. Irta : dr. B 1 u m János, kir. közjegyzői helyettes Aradon. — A bűntett elleni küzdelem. Irta: dr. Lukács Adolf, pécsi jogtanár. — Nyilt kérdés. Irta: Kovács Lajos, kis-várdai ügyvéd. — Ausztria és külföld. (Svájci jogviszonyok. Irta: dr. Révai Lajos.) —• Irodalom. (A magyar köz.igazgatási jog. stb. Irta : dr K ov á c s Pál.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesitések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőliirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás. Október hó 1-tó'l új előfizetést nyitunk. — Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük jelen számmal lejárt, szíveskedjenek az előfizetési pénzt mielőbb beküldeni, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Azon t. vidéki előfizetőink részére} a kiknek előfizetésük lejárt, e számhoz postautalványt csatoltunk az előfizetés megkönnyebbítése végett. Lapunk előfizetési ára : Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt. Egész évre 6 frt. ,,A JOG" kiadóhiuatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. Az ügyvédi kar helyzete és a nyugdíj-alap. Irta : BALOGH S., ügyvéd Zilahon. A ki meg fogja irni a magyar ügyvédség történelmét, a jelenkor vezérférfiairól oly elitélő adatokat lesz kénytelen igazolni, melyek a magyar középosztály legszámbavehetöbb részének megsemmisítését eredményezték. Merültek föl — igaz — botrányos ügyek sorainkban; de merültek sokkal botrányosabbak a bitói és ügyészi körökben is: pedig ott minden elsimitható elsimittatott; mig itt többszörösitve és nagyítva újból és újból dobra üttetett. Vájjon jutott-e s juthatott-e eszébe valakinek helyesen azon következtetést levonni, hogy a birói, vagy ügyészi intézményt elitélje: mig egyes szórványos s igen sok esetben mesterségesen fölkeltett s nagyítva kolportált ügyvédi botrányért az egész kar és az intézmény lett hibáztatva Pedig a helyzet, melyben a birói és ügyészi kar van, a legmerészebb képzelgés mellett sem hasonlítható össze az ügyvédi kar helyzetével. Ott, ha nem is túlbö, de a viszonyokhoz mért oly rendes fizetés, mely mérsékelt költekezés mellett sok esetben megtakarításra is alkalmas. E mellett nyugdíj, esetleges segély, sokszor nem megvetendő mellékjövedelem és csaknem semmi adózás. Mig az igazságszolgáltatás másik tényezőjénél a túlságos verseny, botrányos díjazás, illetőleg nem díjazandó munkálatok, mértéknélküli adóztatás, a leletszomjas vampyrok üldözései, 15-szörös bírságok s a részére kivételesen meghonosított adósságbörtön. Es mivel az igazságszolgáltatásnak tényezői vagyunk, a társadalom minket tesz felelőssé az esetleges, helytelen ítélkezésért, a költséges és lassú eljárásért. Mig viszont a bíróságoknál fölhalmozott restantiáknak is mi vagyunk okai. Még ezelőtt egy évtizeddel büszkén mondtuk, ma szégyenkezve mondjuk : »fiskális nemzet vagyunk.* A közvélemény ellenünk fordult; a társadalom meggyőződése mesterségesen ellenünk zudittatott. A fegyenc elbocsátójegye jobb ajánló levél és hamarább juttatja tulajdonosát jövedelmező munkához, mint az ügyvéd sok évi szorgalmas és becsületes munkával nagy nehezen nyert oklevele. Megindittatott a hajsza, sport lett az ügyvédek üldöI zése, megrendittetett a sok száz éves közbizalom : tűrtük és nem akartuk észrevenni, hogy az egész kart, magát az intézményt sújtja s nemcsak az egyesek, a hibás egyéniségek ellen irányul. A struc ugy véli menekülhetni üldözőjétől, ha fejét homokba; a cigány vihar elől, ha fejét boglyába dughatja. Mi is ugy tettünk. Midőn egymásután mérte intézményeinkre csapásait a | hatalom, a csaknem kivétel nélkül juridikus elemekből álló magyar képviselőházban alig mert emelkedni mellettünk j egy-egy veto. Az ügyvédi kar védelme — azt hitték — nem I lehet célszerű. A napi sajtó, az irodalom torzalakjainkat j mutogatta; szakközlönyeink nem voltak; a ki menekülni j kényszerült a birói. ügyészi, közjegyzői karból s a proletár társadalom szemetje — a zugirászok hada — intézményünket használta mosdóvizül. Es ez csak egy évtized óta van igy. Az ügyvédi kar előző helyzetében a jól díjazott munka mellett vagyonosodás, tibztelet, sőt tekintély s bizalom és szeretet volt osztályrésze a magyar ügyvédnek. És hogy ma a helyzet megváltozott, annak oka nem az ügyvédség korábbi intézményi hibájában s nem is az ügyvédi egyéniségek többségének hibájában, hanem azonkívül keresendő s található. Vájjon visszaélt-e az ügyvédi kar azon előnyökkel, melyek részére a társadalomban jutottak? Nem. Jövedelmet, mindenesetre nyújtott annyit, mint bármely más foglalkozás. De egyetlenegy eset sem merült föl soha. hogy ügyvéd annyi vagyont gyűjtött volna, mint bármely más társadalmi tényező: orvos, üzér, bérlő, kereskedő, vagy akár iparos! A mit kapott a társadalomtól munkája és képességeiért, azt visszaadta a társadalomnak ingyen. Kulturtörténelmünk ügyvédeinket első helyen kell, hogy említse — minden mozzanatában. A világtörténelem nem mutat föl hazafiasabb elemet a magyar ügyvédnél. A magyar nemzet a magyar ügyvédi karnak köszönheti fenállását. Ez volt az a bűn, melyért lakolni s talán megsemmisülnie kell.