A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 2. szám - A kir. itélő-tábla új elnökeinek székfoglalása

A J OG. Indokok: Vádlott a sikkasztás vétségében volt vétkesnek kimondandó, mert a foglalási jegyzőkönyv szerint egy hizott sertés foglaltató javára lefoglaltatván és ezen foglalás ellen jogorvoslat be nem nyújtatván, miután az árverés alkalmával előállítható nem volt, de vádlott maga is beismeri, hogy ezen lefoglalt sertést leölte és elhasználta s igy a hatóság által zár alá vett s őrizetére hagyott ingó tárgyat jogtalanul eltulajdonította. Büntetésének kiszabására nézve a btk. 92. §-a alkalmazandó volt, mert a lefoglalt sertés hizott lévén, igy hosszabb ideig tartható, károsodás nélkül nem volt s vádlott csakis az illetékes helyen való kérelmezés és bejelentés, valamint a leölt sertés értéke beszolgáltatásának elmulasztása által vált bűnössé, de továbbá tekintetbe véve az elsőbiróság által felhozott nyomós enyhitő körülményeket is, vádlott büntetése a fenti mérvben volt kiszabandó. A m. kir. Guria (1886. dec. 15. 5,995. sz.j: Az elsőfokú bíróság a vádbeli cselekményt nem fogadván el büntetendő cselekménynek és ez okból vádlottat büntetendő cselekmény tényálladékának hiányában felmentvén; ellenben a másodfokú bíróság a kérdéses cselekményben a btk. 355. és 356- §-ban meghatározott, sikkasztásnak tekintett vétséget látván s vádlottat ebben mondván ki bűnösnek és az ítéletben megállapított büntetéssel büntetendőnek ; minthogy vádlott ezen Ítélet ellen felebbezett, a felebbezésnek értelme csak az lehet, hogy vádlott az elsőfokú bíróság ítéletét tartván a törvénynyel megegyezőnek és e szerint nem tartván az ellene felhozott büntetendő cselekménynek és ennek következtében a kir. ítélő tábla ítéletét, mely a vádbeli cselekményt büntetendő cselekménynek állapította meg, a törvénynyel összeegyezőnek nem találván : orvoslást kér az irányban, hogy a büntetendőnek kimondott, de szerinte azt nem képező cselekményt illetőleg a Curia mondja ki, hogy a kir. itélő tábla az anyagi büntető törvénykönyv 355. és 356. §-ait hibásan alkalmazta és hogy büntetendő cselekmény nem forog fenn. Az előre bocsátottak után az eset ugyanaz, mely az 1883: VI. t.-c. 7. §-ában a kir. Curiára való felebbezhetés esetének fenn van tartva, melyre vonatkozólag a felebbezés e szerint elfogadandó lévén, a törvény alkalmazásának helyessége kérdésében a kir. Curia hivatva van ítélni. Ezek után tekintve, hogy azon körülmény által, hogy a hatóságilag zár alá vett, de a tulajdonosnál megőrzés végett hagyott dolgot ez felhasználta, azonban annak más hasonló nemű és fajú dolog által helyettesítésére késznek nyilatkozik, nem veszi el a 355., illetőleg 356. §-ban meghatározott vétség minőségét; tekintve, hogy ennélfogva a kir. itélő tábla helyesen itélt, midőn a cselekményt büntetendő cselekménynek s illetőleg sikkasztásnak tekintett vétségnek mondotta ki: ez okból a felebbezés visszautasittatik. A vádlottak nem együtt, nem egy helyen és nem is egyféle cselekményt követvén el, mindegyik vádlott cselekménye, annak saját terhére, külön elbírálandó, habár az egy és ugyanaz nap fedeztetett fel és egy feljelentésbe foglaltatott. A ni. kir. Curia (a mármaros-szigeti kir. járásbíróság és a budapesti kir. itélő tábla által lopás vétsége miatt elitélt M. Floren és B. Dumiton elleni bűnvádi ügyben) : Mindkét alsóbb bírósági ítélet megsemmisíttetik és az eljárt kir. járásbíróság oda utasittatik, hogy az ügyiratokat illetékes eljárás végett az illető közigazgatási hivatalhoz küldje vissza. Indokok: Az összes kár, melyet a két vádlott a közbirtokosság erdejében büntetendő cselekményük által okozott, 31 írt 27 krban lett ugyan megállapítva, de mert vádlottak az ügyiratok bemutatása szerint nem együtt, nem egy helyen és nem is egyféle cselekményt követtek el, hanem az egyik saját kaszálóját nagyobbítani szándékozván, az azzal határos erdőben irtási célból valami 100 drb fiatal bikkfát vágott ki; a második pedig, habár ugyanazon dűlőben, de mégis más helyen s magánosan, lopási szándékból, 3 darab nagyobb bikkfát vágott le, annak egy részét haza is vitte ós azután, mikor a másik részét is el akarta szállítani, a tetten éretett: ily körülmények között mindegyik vádlott cselekménye, annak saját terhére, külön elbírálandó és egyiküknek sem eshetik a másik által elkövetett cselekmény is terhére, habár az egy és ugyanaz nap egy és ugyanazon erdőkerülők által fedeztetett fel, és egy feljelentésbe foglaltatott. Miután tehát csak mindkét vádlott cselekménye összevéve eredményezett 31 frt 27 kr. kárt, mig mindegyik vádlott cselekménye, magában véve, a 30 frtot el nem éri: ennélfogva ép az 1879. évi XXXI. t.-c. 69. §. a) és b) pontja szerint nem forog fenn oly büntetendő cselekmény, mely a büntető törvények értei mében a kir. biróságok hatáskörébe esnék, hanem csak két külön, ugyanezen t.-c. II. fejezetében körülirt erdei kihágás, mely annak III. fejezetében kijelölt közigazgatási hatóságok hatáskörébe esik. Ennélfogva, stb. (1886. évi december 14. 8,613. sz. a.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. /. J la a telekkönyvi hatósághoz ingatlan vagyon átruházása iránt kötött jogügyletnek törvényes idő alatt törtált bemutatása alkalmával az adó-bizonylat csatolva nem lett: a bejelentésre kötelezett felekre, az adó-bizony latnak beadása iránti előzetes és sikertelen felhívás után csakis az 1881. évi XXIV. t.-c. io. Sb) pontjában körülirt birság kirovása foglalhat helyet. 2. Ha valamelyik szerződő fél az illeték kötelezettségét szerződésileg magára vállalta: ezzel a kötelezettséggel együtt az j illető fél részéről elvállaltnak tekintendő a szerződésnek illetéki szabás céljából szabályszerűleg eszközlendő bejelentést kötelezettsége is. (Az ill. szabályok I2J. §. b) pontja és 129. $. b) pontja, továbbá 123. f. c) pontjához.) 1886. évi iunius hó 8-án, 4,989. SÍ,. 1. A nyilvános számadásra kötelezett pénzintézetek nyers jövedelméből csak azon tőkék kamatösszegének jo százaléka vonható le, melyek más pénzintézetnél utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyó számla mellett vannak gyümólesözés végett elhelyezve. Az elhelyezésnek ilyen minősége az adókivetésnél mindig igazolandó. 2. Az üzlet jövedelméből a tartalék- és nyugdíjalap katna\ taira fordított összeg a pénzintézeteknél nem képez üzleti kiadást. 3. Ha a pénzintézet hivatalos helyiségét a saját házában tartja, a tulajdonos intézet által használt helyiségek bérértéke az, j üzlet évi nyers jövedelméből levonandó. 1886. évi június hó 15-én. I 9,83211885. sz. 1. A községekből szokásos dobszó útján történt fizetésre \ való felhívás az illetékek megkezdett elévülését meg nem \ szakítja. 2. Az elévülési időn belül telekköuyvileg biztosított illeték elévülésnek alávetve nincs ugyan •— de a személyileg is fizetésre köteles telekkönyvi tulajdonosra nézve csak addig, mig ez az illeték zálogjogi biztosításául szolgáló ingatlant bírja; ha a személyileg fizetésre köteles megszűnik azonban az ingatlan tulajdonosa lenni: a személyes fizetésre kötelezettséget illetőleg a törvényes elévülési idő leteltével reá nézve is megszűnik a fizetés I kötelezettség. 3. Az elévülési idő lejárta után a felek által részletfizetés engedélyezése iránt beadott kérvény az elévülési kérdés eldöntésérc befolyással nincs. [Az ill. szab. 15J. $-ákoz.) 1886. évi május 29. 6352/1885. Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Szűcsi Sándor e., egri tszék, bej. febr. 24.„ félsz. márc. 11., csb. Szabó György, tmg. Fehér Sándor. — Koucz Lajos c, kecskeméti tszék, bej. febr. 24., félsz. márc. 10., csb. Csilléry Kálmán, tmg. Tóth I József. — Nemes Kálmán e., n.-kikindai tszék, bej. jan. 31., félsz. febr. ! 15., csb. Seehorsch Ferenc, tmg. dr. Ferch Ödön. — Novilk Ferenc e. 1 székesfehérvári tszék, bej. febr. 18., félsz. márc. 18., csb. Wildenauer János, tmg. dr. Löwy Károly. Pályázatok : Az ar.-maróthi tszéknél dijas joggyakornoki áll. febr. 2-ig. — A n.-kállói jrbságnál alj egyzöi áll. jan. 14-ig. A pécsi tszéknél díjas joggyakornoki áll. jan. 14-ig. — A pozsonyi tszéknél aljegyzői áll. jan. 15-ig. — A szombathelyi trvszéknél j aljegyzői áll. jan, 15-ig. — A temesvári tszéknél dijas joggyakor( n o k i áll. jan. 29-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. ezám.)