A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 38. szám - Bevezethető-e jogosan a természetes apa neve az anyakönyvbe?

A JOG. 313 a mily méltányos, másrészről annyi bajnak szülőanyja s helyesebb lett volna kimondani inkább semmit, mint 10 krt. Mert ily 10 krok végett — ha mindjárt sok kicsi sokra menne is, mi ezen a téren több okból nem áll — a bíróságoknak evidentiát vezetni, fííhöz-fához folyamodni, csavaigókért Münchenbe, Csehországba, Linzbe irogatni, fordíttatni, sürgetni, a közigazgatási hatóságok és közegeknek ezer bajt és kellemetlenséget okozni, igazán nem érdemes. Hogy pedig ez igy van, azt kész vagyok bármikor adathalmazzal támogatni. Az állam a rabtartási költségeknek jóformán felét, csekély kivétellel talán mindenütt elveszti. Miért ? Mert rendszerint vagyontalan egyének ülnek szabadságvesztés-büntetést, kiért senkisem köteles fizetni. Ily ügyekben kimondandónak vélném, hogy fizetésképtelenség esetében a közeli rokonok, esetleg maga az illetékes község felelős az élelmezési költségekért. Egyáltalán nem vagyok képes megérteni, miért adózzék a jóravaló község azon község haszontalanjaiért, mely rosz és erkölcstelen elemekből áll; a derék szülő azokért, kik országos lókötöket nevelnek? Ha valahol, ugy itt helyén volna a solidaritás kimondása, sokkal inkább, mint a betegápolási vagy elmebetegek után felmerült költségekre nézve, melyek elvégre is a legtöbb esetben nem a fél és község hibájának következményei. Ezek azon jövedelmi források egynémelyei, melyekre az intéző körök figyelmét első sorban felhívni kívántam. A meglevő helyzettel és a több oldalról kijelentett iránynyal szemben erős meggyőződésem, hogy ezeknek felhasználása által sujtatik a nemzet legkevésbé igazságtalanul Nem lett volna nehéz új javaslatokkal is elöállanom. de ez messze vitt volna tárgyamtól s jobbnak láttam e kényes kérdésben lehető tárgyilagos maradni. Nem tudom, sikerült-e eléggé? De én hiszem, hogy az a ki cikkemet eleintén talán némi megütközéssel fogadta is, a pillanatnyi behatás után más szemüvegen át fogja látni a dolgot, főleg ha megtudja, hogy engem az egésznél őszinte, tendentia-ment szándékon kivül egyéb nem vezérelt. Még csak azt sem kívánom, hogy a jövedelemtöbbletből nekünk, magyar bíráknak, valami jusson. Meg leszünk mi ezzel a szerény fizetéssel ezentúl is valahogy, csak szegény hazánk boldoguljon. Bevezethető-e jogosan a természetes apa neve az anyakönyvbe ? * Jita : RÉSÖ ENSEL SÁNDOR budapesti ügyvéd. A »Jog« 9. számában jelent meg ily cím alatt: A természetes apa nevének az anyakönyvbe való feljegyzésének hatályáról* — egy értekezés, mely igen fontos és megoldandó kérdést foglal magában. Magam is tapasztaltam, hogy a róm. kath. lelkészi hivatal törvénytelen gyermekeket, kiknek keresztelésénél maga az apa is jelen van, nem az anya. hanem az apa nevére vezet be. A személyazonosság megállapításában mily tévedést okoz az ily helytelen bevezetés, arról a katonai sorozó-bizottság szolgáltathatna legtöbb adatot; a jogbiztonság és a közrend érdekében mennyire szükséges volna ezen kérdés megoldása, általánosan ismeretes. Vannak esetek, midőn véleménynyel kell szolgálnunk arra nézve : átruházhatják-e és mily alapon nevüket a természetes apák törvénytelen ágyból született gyermekeikre, midőn hosszas tanácskozás közben véletlenül reá jövünk, hogy a törvénytelen gyermek már természetes apja nevét viseli. Most kérdéssé tcszszük, mikép történhetett ez, mert a természetes apa egyoldalú beismerése nem szolgálhatna alapul arra, hogy a törvénytelen gyermek az ö nevét viselje, különösen olyan esetben, midőn az ily apák törvényes növel birnak. Szolgálunk esettel. Gr. Gusztáv az iránt keresett meg, hogy neje Sz. Antónia ellen, ki öt 4 ízben hűtlenül elhagyta és egyre-másra 27 év óta ágy és asztaltól el vannak különítve, s tőle gyermeke nincs, válópert indítsak meg. i Ugyanezen lárgyra vonatkozik Magyarország hercegprímásának lapunk mai számában közzétett körlevele. A szerkesztőség. Ezen egyén kérdésemre: mi érdek vezeti, hogy előre haladt ! 63 éves kora daczára válópert akar indítani, azon feleletet adta. hogy T. Rozáliával, ki neki hűséges ápolója, kiván ujabb házasságra lépni. — Ezen válasz nem lévén kielégítő, további kérdésemre bevallotta, hogy azon gondnoknéjától egy 19 éves fia van, j kire törvényesen saját nevét kívánja ruházni. Felsorolván előtte az akadályokat, melyek a törvényesités i ellen az ő törvényes házassága miatt fennállauak és intve a bizonyítványok beszerzésére, melyek a válóperben szükségesek, oda nyilatkozott, hogy a könnyebb elválás céljából a róm. kath. vallásról a protestánsra térne át. A meggondolásra időt engedve neki, az ügy sokáig húzódott. Időközben a katonai sorozás kezdetét vévén, kiderült, hogy Gr. Gusztáv 18 éves törvénytelen fia a hatóság által nem anyja, hanem atyja nevén szólittatott be, a mi meglepetést okozott a szülőknek, kik épen arra törekedtek, hogy természetes atyja nevét viselje a fiú. Utánajárván a dolognak, kiderült, hogy a budapesti lipótvárosi plébánia anyakönyvében ezen törvénytelen gyermek már megkeresztelése alkalmával kapta természetes atyjának a nevét. Az anyakönyvi kivonat megszerzése után a fél, ki költségcskedni nem akart, teljesen megnyugodott abban, hogy fia ezen anyakönyvi kivonat szerint az ő nevét viseli ; és lemondott úgy a válóper indításáról, mint T. Rozáliával ujabb házasságra lépésről és nevének fiára törvényes uton való átruházásáról. Kérdés, szabad volt-e az eljáró lelkész cselekménye ezen esetben is tekintettel arra, hogy Gr. még azon időben törvényes házasságban élt Sz. Antóniával és ilyen esetben az apaság elismerésével sem ruházhatja át nevét törvényesen. A róm. kath. papnöveldék sem vesznek kebelökbo olyan noviciusokat, kik törvénytelen ágyból származtak, ha csak a pápától erre az illető engedélyt nem eszközöl ki. A róm. kath. lelkészek úgy védik az ilyen bevezetést, hogy: Volenti non fit iniuria; e mellett ismeretes előttünk, hogy névmagyarosítás útján felsőbb engedélyből is az apa reá ruházhatja saját nevét törvénytelen gyermekére. Ezzel azonban az is céloztatik, hogy az atyasági perek kevesbedjenek s a gyermek-tartási ügyek könnyebb lefolyást nyerjenek. S i p ő c z úr — mint értekező '— hivatkozik az O. P. trk. Kii. és 165. §-aira, melyek határozottan kimutatják, hogy a ter mészetes gyermek az atya családi nevére igényt nem tarthat; a rendeletek azonban, melyekből ezen törvény keletkezett, még azt is meghatározzák, mi szükséges arra nézve, hogy a gyermek természetes atyjának tekintessék azon egyén, kit az anya annak állit, [gy az 1813. okt. 21. kelt udvari k. r. p. t. gy. 41. k. rendelet, mely szerint az anyának egyoldalú állítása, hogy ki légyen a gyermek atyja, nem bizonyíték a megnevezettnek atyaságára, úgy bárkinek nyilatkozata erre vonatkozólag nem bir úrvénynycl és csak, ha az anya által megnevezett egyén magát a gyermek atyjának bevallotta, szolgálhat az atyaságra bizonyítékéi oly módon, hogy az senki által meg nem támadható. Hihető, hogy a róm. kath. lelkészi hivatal ezen régi udvari rendeletet, mely az általunk is 10 évig használt osztrák törvénykönyvnek alapul szolgált, a concordatumra való visszapillantással veszi és tartja figyelemben. A nevezett udvari rendelet továbbá megkívánja, hogy a lelkész és keresztapa azt, a ki magát a gyermek apjának vallja, személyesen ismerjék, esetleg a lelkész által ismert két tanú ezen körülményt tanúsítsa vagy az apa által kért hatósági bizonyitványnyal igazoltassék. Van egy más udvari rendelet is, mely I8j.">. jun. 27-én 63. sz. a. kelt, mely megengedi, hogy az atyának a születési könyvbe való beiktatása a törvényes óvatosság mellett a keresztelés után is történhetik. Az orsz. ptörv. 165. §-a szerint pedig világos, hogy a házasságon kivül született gyermekek nem birnak a törvényes gyermekekkel egyenlő jogokkal; igy a családi és rokonsági jogokból kizárvák, úgy. hogy attól a családtól még tartást sem követeli hétnek, továbbá csak anyjuk nevét viselhetik, atyjuk nemességére, címére s egyéb előnyeire igényt nem tarthatnak. A középkorban a törvénytelen gyermek természetes atyja beleegyezésével viselhette ennek címerét, de csak egy balra fektetett heraldikai gerendával, mely a törvénytelen származást jelzé. Ezen törvény szinte adott névváltoztatási címen engedélyt, hogy az atya nevét a belügyminisztérium utján és engedélyével felveheti. Hazai jogunk is szigorúan védi a törvényes gyermekek elő-