A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 38. szám - A bűnjelek kezelése a bíróságoknál

:n4 A JOG. jogát, miért szükséges, hogy kivételes intézkedés tétessék törvénytelen ágyból született gyermekekre, kiknek száma statisztikai adataink szerint évről-évre szaporodik. A mnlt évben a magvar birodalomban 60 ezren felül volt azok száma. Sipocz úr Verbőezy Hk. után magyarázza az adopciót, legitimációt és a praefekciót, de mivel annak érvényesítését, az azzal kapcsolatos költségek miatt csak a vagyonosabb osztály viheti keresztül, a méltányosság szempontjából a népről is gondosdoskodnnnk kell ; hivatkozik továbbá a magyar kir. helytartótanácsnak több rendeletére, melyek a névviselésre vonatkoznak, melyek szigorúan tiltják a vezetékneveknek önhatalmú felvételét, s azoknak teljes, vagy csonkítás, vagy toldás által való átváltoztatását és a jogbiztonság és közrendészet követelésére hivatkozva, azt következteti, hogy a természetes apa bármily ünnepélyesen tett egyoldalú nyilatkozata által nevét a törvénytelen gyermekre átruházni jogosítva nincs, igy a törvénytelen gyermek csak anyja nevét viselheti. A protestáns egyház lelkipásztorai tartózkodnak az anyakönyvbe azon kérelmet bevezetni, hogy a törvénytelen gyermek atyja nevére Írassék, mert nem tartják törvényesnek és oda törekednek, hogy szigorú eljárás mellett a törvénytelen gyermekek számát kevesbítsék és a közerkölcsiséget fentartsák; s óvakodnak a természetes apát a szüleik rovatába bevezetni, a mi különösen is venné ki magát; főkép oly esetben, mint az általam emiitett Gr; Gusztávé, ki még házasságát első törvényes nejével fel nem bontotta. A reformátusoknál a törvénytelen gyermek keresztelésekor ezen szó »törvénytelcn« az anyakönyvbe vezettetik s a szülök jegyzékébe csak az anya neve iratik be és csak azon esetben, ha később a törvénytelen gyermek anyja házasságra lép a gyermek természetes apjával, törültetik ki az anyakönyvből a gyermekre vonatkozó »törvénytelen" bejegyzés és vezettetik a szülők rovatába az apja neve, mire példákat tudok M. Soók községéből T. István és R. Karolina, úgy Cs. Sándor és R. Borcsa közötti esetekből. Ez, ha helyesebb eljárás is, nem törvényes, pedig azon következmények, melyek ebből folynak, megkívánnák, hogy törvényen alapuljon. Valamint tehát fenn kell tartani a Const. jus. 59. §-át, hogy elháruljon ama kétség, mely a válóper folyamata alatt született gyermek atyját illetőleg támadhat, úgy szükséges oly törvényt alkotni, mely a természetes apa feljegyzésének hatályát megállapítsa, illetve annak feltételeit körvonalozza. A hatálynak megállapítására szükséges volna, hogy a természetes apa beismerésben legyen, vagy az apaság ellene bebizonyittassék és ez esetben a lelkész minden fennakadás nélkül bevezethetné a természetes apa nevét és a rovatból ezen szó : ' törvénytelen« ha be lett volna is vezetve, kitörültessék, mert itt az ideje, hogy a törvénytelen gyermekeknek ne csak anyja és igy közvetve a gyermek maga sújtassék, hanem a természetes apa is köteles legyen neki nevet és vagyont adni, mint Angliában történik. Ezen módon lehetne a törvénytelen gyermekek száma apasztható. Eddig a törvények a nőt sújtották és annak következtében büntették más hibájáért az ártatlan gyermeket; itt az ideje, hogy a természetes apák, mint tőrbe ejtök tetteik következményeiért felelősségre vonassanak. Ez egy ujabb eszme, a mely érdemes lenne arra, hogy eszmecsere útján kifejtessék és a törvényhozás ennek a tisztázott eszmének figyelembe vételével hozzon alkalmas törvényt. \J A bűnjelek kezelése a bíróságoknál. ' Gyakran előfordul, hogy a bíróságoknál egyes bűnjelek elvesznek. Ezt csak rendes és szabályozott kezelés által lehet megakadályozni. A budapesti kir. itélő tábla elnöke e részben a következő szabályzatot léptette életbe, melyet mint az elsőfokú bíróságoknál is követésre méltót, egész terjedelmében közlünk. Szabályzat a királyi itélő táblánál elintézés alatt álló bűnügyekhez tartozó bűnjeleknek kezelése tárgyában. I. A bűnjelek kitüntetése az iktatásnál. Minden, akár az alsóbb bíróságoktól felülbírálás végett, akár a kir. Curiától az illetékes elsöbirósághoz leküldés végett érkezett bűnügyhöz tartozó bűnjelt a beadványt iktató kezelő hivatalnok [ ur az iktatókönyvnek második rovatában, az illető bűnügynek mellékletei közt tüzetesen jelöljön meg. Általánosságban tartott, vagy felületes megjelölések (pl. »egy bűnjel« vagy »bünjelkönyvek«) nem elegendők, hanem az iktató hivatalnoknak mindig kötelessége a bűnjel minőségét és a bünI jelül szolgáló tárgyak számát világosan kitüntetni. A mennyiben a bűnjel becsomagolva vagy borítékba kötve | érkezik az iktató-hivatalba, annak minősége a borítékon foglalt j megjelölésből állapítandó még, ha pedig a boriiékon a bűnjel \ minősége — szabály ellenére kitüntetve nem volna és a boríték pecséttel le van zárva, a bűnjel súlya pontosan megmérendő és az iktatókönyv második rovatában az illető bűnügyhöz tartozó iratcsomó súlyának megjelölésétől e 1 k ü 1 ö n i t v e kitüntetendő s ugyan e rovatban a csomagnak alakja és ismertető jelei is ((Bejegyzendők. 2. Az illető bűnjel minősége az érkezett ügydarab k ü 1z e t é n, az iktató szám a 1 a 11 olvasható, nagy hetükkel, tintával megjelölendő és e megjelölés szines irónnal aláhúzandó. E megjelölésnek épen oly tüzetességgel és olyan módon ; kell történnie, mint az iktatókönyvben foglalt bejegyzésnek. 3. Az illető bűnügy iktató száma a bűnjelül szolgáló tárgy boritékán, illetőleg magán a bűnjelen olvasható nagy betűkkel, t intával kitüntetendő, a mennyiben pedig e megjelölés magán a tárgyon nem volna eszközölhető, az iktató szám külön lapra írandó s e lap a bűnjelül szolgáló tárgyhoz zsineggel vagy pecséttel olyan módon erősítendő, hogy az iktató szám tisztán olvashatónak maradjon. Magától értetik, hogy a bűnjelen az iktató szám mellett az iktatás éve is mindig kitüntetendő. A bűnjelek őrzése. 4. Ha olyan bűnügyhöz, a mely felülbírálás végett érkezik a királyi itelö táblához, könyvek vagy okiratok (pl. váltók, számadások) vannak bűnjel gyanánt csatolva, a bűnjelek az ügyiratokkal együtt az előadó bíró úrhoz küldendők ki és átvételük elismerése céljából az illető biró ur kiosztási könyvében kitűntetendök. Minden egyéb bűnjel rendszerint nem küldetik ki az előadó I biró úrhoz, hanem az iktatás után közvetlenül a büntető kiadó1 hivatalba küldendő megőrzés végett. Ama könyvek és okiratok, melyek valamely a kir. Curiától beérkező, ülésen kivül elintézendő bűnügyhez tartoznak, szintén közvetlenül a büntető kiadóhivatalba teendők át. 5. Az előadó biró uraknak szabadságukban áll bármely, hozzájuk ki nem küldött bűnjelt akár a bünteti") kiadóhivatalban megtekinteni, akár lakásukra, akár az ügy előadása alkalmával a tanácshelyiségbe vitetni. Utóbbi két esetben rövid utón közvetlenül a büntető kiadó hivatal vezetőjéhez küldenek utasítást, ki annak haladéktalanul eleget tenni és az illet") bűnjel átvételétől kiállított elismervény• nek megőrzéséről gondoskodni köteles. 6. A büntető kiadóhivatal vezetője köteles az örizete alatt levő bűnjelekről pontos jegyzéket vezetni. E jegyzék rovatai következők: sorszám, iktatói szám, az illető bűnügynek és az azt felterjesztő elsőbiróságnak megjelölése, az előadó neve, a bűnjel minősége és a bűnjel kiadmányozás á nak na p j a. E kimutatásba haladéktalan bevezetendő minden bűnjel, kivéve, ha az az illető iratcsomóval együtt érkezik a kiadóhivatalba. Azonban ez esetben is akkor, ha a bűnjel nincs az iratcsomóhoz erősítve, az a fentehb érintett jegyzékbe bevezetendő és annak kiadmányozása a jegyzékbe foglalt bűnjelekre nézve előirt módon eszközlendő. 7. Olyan bűnjelek, melyek értéktárgyat képeznek, a kiadóhivatalban most is e célra szolgáié) vasládában elzárva, a többi bűnjelek pedig egymástól gondosan elkülönítve, olyan helyen és módon örizeudők, hogy meg ne rongáltassanak, vagy el ne kevertessenek. 111. A bűnjelek kitüntetése az elintézési íven. 8. Az előadó biró urak, valamint az ülésen kívüli ügyeket j elintéző tanácsjegyző urak jelöljék meg tüzetesen a részükről I elintézett ügydarabhoz tartozó és az iktató által az iktatással ! egyidejűleg kitüntetett bűnjelt az elintézési ívnek ama