A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 38. szám - Az örökösödési eljárásról

Hatodik évfolyam. 38. szám. Budapest, 1887. szeptember 18. Szerkesztőség: V. sas - ute;i 14. s/.ái Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnák. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dp. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. EloMési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre 6 fit — kr. fél » . 8 » — » negyed » . . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Az örökösödési eljárásról lila : Z i ni á n y i Alajos, kir. közjegyző Budapesten. — Mely jövedelmi források állanak az igazságügyterén a kormány rendelkezésére, melyek nem aknáztatnak ki eléggé ? Irta: Mihálkovics Árpád, bonyhádi kir. járásbiró. — Bevez.cthetö-e jogosan a természetes apa neve az anyakönyvbe ? Irta : R é s ö E n s e 1 Sándor, budapesti ügyvéd. — A bűnjelek kezelése a bíróságoknál. Ausztria és külföld (Svájci jogviszonyok. Irta: dr. R é v a í Lajos.) — Irodalom. (A magyar állani közigazgatási joga. Irta : dr. C s i k y Kálmán.) — Vegyesek. (A törvénytelen gyermekek szüleinek anyakönyvi bevezetése, stb.) — Curiai és táblai értesitések. VIKLI.ÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. •— Pályázatok.) / Az örökösödési eljárásról. * Irta: .ZIMÁNVI ALAJOS, kir. közjegyző Budapesten. Dr. B 1 u m Béla ur a »Jog« 35-ik számában bírálat alá veszi az örökösödési eljárási kényszer tárgyában általam irott és a »Jog« 28-ik számában megjelent cikk tartalmát, de annak részint más értelmet tulajdonit, részint az enyimtöl eltén'i saját elvi nézeteinek ad kifejezést. Nem vagyok barátja a hírlapi polémiáknak és a tapasztalás azt mutatja, hogy fontos törvényhozási kérdéseknél ily szóviták többnyire ártanak, a helyett hogy használnának. Mellőzöm tehát a vitatkozás hosszadalmasabb terét, de mégis szükségesnek tartom az emiitett, a »Jog* 28-ik számában megjelent cikkemben foglaltak helyes értelmének megóvása végett dr. Blum Béla ur némely téves értelmezésére következő helyreigazító választ közétenni. A »Jog« 28-ik számában azon nézetemnek adtam kifejezést, hogy ámbár az öröklési jogot szabályozó törvényjavaslat előreláthatólag nem sokára a törvényhozás munka sorába fel fog vétetni, de még sok idő telik cl addig, mig az öröklési eljárás és törvényhozás utján szinte véglegesen szabályoztatni fog. Pedig a jelenleg hatályban lévő, az örökösök tetszésétől, kérelmezésétől feltételezett hagyatéki eljárás a jogélet fejlődésére annyira káros, hogy addig is, mig az eljárás a codificatio utján véglegesen reformálható lesz, egy előzetes kisegíti") törvény utján c bajon most már segíteni halaszthatlannak mutatkozik. E kijelentésemnek dr. Blum ur azon értelmet tulajdonítja, hogy e javaslatommal az örökösödési eljárás végleges reformját ad Graecas Calendas kívánnám elodáztatni. Ellenkezőleg áll a dolog, mert én ez által inkább oly annyira gyors eredményt akarok és várok, a minőt épen a hazai jogélet égető szüksége megkíván és pedig azért kíván, mert a végleges reform csak nagyobb szabású codificationalis munkálatok eredményétől függ, mely eredmény, habár azt mindnyájan mielőbb, bár mai nap teljesedni óhajtjuk, de a mely kétségkívül annyira sok idő múlva következik be, a meddig a létező bajok orvoslását elhanyagolni nem szabad akkor, midőn addig is az orvoslásnak meg van a lehetősége. Különben dr. Blum ur egy kis önmagával való ellenmondással cikkének záradékában az égető szükséget szinte beismeri és a kötelező eljárás barátjának mondja magát; pedig épen az égető szükség hozza magával, hogy a kötelező eljárás mielőbb behozassék, a mi a codificationalis munkálatok lassú menete miatt nem lehet máskép, mint ideiglenes kisegítő törvény által, minők más kormányzati ágakban is sikerrel alkalmaztatnak. Továbbá dr. Blum ur az általam javasolt eljárást akkép értelmezi, mintha én az osztrák Einantwörtungs-Urkunde hatályának álláspontjára kívánnék helyezkedni és a birói átadási okirat alapján az örökrészek telekkönyvi átírását csak az örökösök akaratára, tetszésére kívánnám hagyni. Merőben ellenkezőleg áll a dolog. Az én közleményemnek félre nem érthető s világosan kifejezett tendentiája az, : hogy a kötelező hagyatéktárgyalás kényszerítő hatálylyal már a haláleset félvételtől s leltározástól kezdve bezárólag egészen az örökrészeknek az örökösök, vagy egyébként jogosítottak j nevére való telekkönyvi átirása befejezéséig léptettessék életbe. Ez pedig épen abban különbözik az Einantwortungsl'rkunde-féle, különben alapos eljárástól, hogy az általam javasolt eljárásnál nincs megállapodás az örökjog birói elismerésénél, hanem azt szükségkép kötelezőleg folytatni, érvényesíteni kívánom egész a hagyatéki ingatlanok telekkönyvi átírásáig. Továbbá dr. Blum ur azon javaslatomra, hogy a hagyatéki eljárásnál előforduló minden cselekvény, melyre közl hitelesség kívántatik, szükségkép már a törvény által közjegyzőre bizassék és hogy bírósági határozat csak az örökősök elismerésére és örőkjoguk megállapítására szorittassék: ugy vélekedik, hogy én ez által a birói hatalmat támadom meg és a makacskodó örökösök ellenébe a birói kényszer hatalmát a közjegyzők részére vindicálom, kiknek pedig nincs királyi kinevezésük-. Telette rosz útra van ezzel a vita tárgya terelve és ezzel a törvényhozás figyelme, jóakarata könnyen elvonatnék a közjegyzői intézménytől; pedig eddig elég erősen tartja magát ama nézet, hogy a bíróságok munka terhein és az által az államkincstár terhein is a közjegyzői intézmény behozatalával kellett könnyíteni. Az örökösödési eljárás egészben véve peren kivüli eljárást képez és a hagyatéki tárgyalás egész folyama alatt oly functio, melyre nézve birói judicatura kívántatnék, nem fordul elő. Már pedig a jogéletben mintegy társadalmi közmondás I az, hogy a hol jogi kétely, a hol jogi vita nincs, ott biróra sincs szükség. A hagyatéki tárgyalás folyamában felmerülő jogi kérdéseket a felek, mig peren kivül maradnak, a közhitelű közjegyző közreműködésével bíró nélkül gyorsabban rendbe hozhatják, a nélkül, hogy a birói hatalom es tekintély egy szikrát sértetnék.