A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 37. szám - Pénzbeli követelés mikénti érvényesitése a tulajdonjog előjegyzése esetén

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 37. számához. Budapest, 1887. szeptember 11-én. Köztörvényi ügyekben. Xemcsak szerencsejátékból származott, de a szerencsejáték folytathatása céljából az egyik játékos által a másiknak adott kölcsönből származott követelés sem érvényesíthető birói uton. A mohácsi kir. járásbíróság: (1886. dec. 14. 5,248. sz. a.): K. Konrád felperesnek ifj. Sch. Leo alperes elleni ( 0 frt és jár. iránti perében következőleg itélt: Alperes tartozik a keresetbe vett t0 frt tökét felperesnek megfizetni, stb.; mert K. Ferenc és F. Henrik felperesileg hivatkozott és eskü alatt kihallgatott tanuk vallomásával igazoltatott, miszerint 1885. évi februárius 5-én K. Konrád ifj. Sch. Leónak részint a zsebében levő tárcájából, részint az előtte levő készpénzből G0 frtot kölcsön adott; miután tehát felperes követelése nem kártyajátékból, hanem kölcsönből származik és ennek valósága tanuk vallomásával begyözetett, ennélfogva alperes a tanuk vallomásai alapján a kereseti összegben marasztalandó volt, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1887. jun. 7. 12,228. sz. a.): A kir. járásbíróság Ítélete megváltoztattatok és felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: A kihallgatott tanuk vallomásából az derül ki, hogy felperes a most követelt 60 frtot kártyajáték közben, mint egyik játékos akkor, a mÍKor a vele játszott alperesnek pénze már elfogyott és abból a célból adta, hogy alperes a szerencsejátékot folytathassa; ezt a körülményt bizonyítja felperesnek ama kijelentése is, mely szerint maga is megengedi azt, hogy alperes a 60 frtot tőle a kártyajáték folytathatása végett vette fel. A dolog ez állásában nem lehetett megítélni a felperesi követelést, mert a fentebbiek szerint a kérdéses összeg a szerencsejáték céljából adatott; az ily alapon és e célból keletkezett követelést pedig egyik játékos a másik ellen birói uton nem érvényesítheti, stb. A m. kir. (Juria (1887. aug. 24. 6,432. sz. a.): A másodbíróság ítélete indokolása alapján helybenhagyatik, stb. Végrehajtást az ingatlanokra — folytatólagos végrehajtás esetében is csak a per birája rendelhet el. (Illetékességi összeütközés.) A m. kir. Curia: K. Máriának özv. H. Gáborné, szül. J. Júlia elleni folytatólagos végrehajtási ügyben a zala-egerszegi és a keszthelyi kir. járásbiróság közt felmerült illetékességi összeütközés folytán az ingatlanokra kért végrehajtás tekintetében a zala-egerszegi kir. járásbíróságot mondta ki illetékesnek; mert a végrehajtási törvény 117. §-ában foglalt intézkedések egyedül az ingókra vezetendő végrehajtásokra vonatkoznak, azok tehát az ingatlanokra vezetendő és a végrehajtási törvény II. fejezete értelmében eszközlendö végrehajtásokra alkalmazást nem nyerhetnek és miután ezen hivatolt fejezetben oly kivételes intézkedés, mely szerint a folytatólagos végrehajtás esetében a végrehajtás a megkeresett biróság által az ingatlanokra is elrendelhető lenne, nem foglaltatik, kétségtelen, hogy a végrehajtást az ingatlanokra folytatólagos végrehajtás esetében is csak a per birája rendelheti el, stb. (1887. aug. 24. 6,422. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Valamely biróság kereskedelmi hatásköre a keresetlevélben felveti alapon bírálandó el. Annak megvitatása és elbírálása, hogy a kérelem alapjául szolgáló tények valók, a per érdemére tartoznak. A budapesti VI. ker. kir. jbiróság (1886. dec. 21. 22,892. sz. a.): Wollner Henrik ügyvéd által képviselt K. Hermann felperesnek, dr. Braun Samu ügyvéd által képviselt Sch. F. cég alperes ellen 30 frt és jár. iránti perében következőleg itélt: E kir. járásbiróság, mint kereskedelmi biróság illetékessége leszállittatik, stb. Indokok: Felperes kereseti kérelme oda irányul, hogy alperes, kinél könyvvezetői minőségben vok alkalmazva, a három havi felmondási időnek megfelelő 30 frt megfizetésére köteleztessék. Alperes kifogást tesz a kir. járásbiróság, mint kereskedelmi biróság illetékessége ellen, mert felperes nem állandóan alkalmazott könyvvezető volt alperesnél. Jóllehet, a kereskedelmi ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában 3,269/1881. sz. a. kiadott igazságügyminiszteri rendelet 6. §. 8. pontja értelmében a kereskedők és kereskedősegédek közötti viszonyból származó keresetek a kereskedelmi bíróságnak hatáskörébe tartoznak, jelen perben a kir. járásbiróság, mint kereskedelmi biróság illetékességét leszállítani kellett; mert felperes maga sem állítja, hogy alperesnél állandóan alkalmazott könyvvezetői minőségben működött volna. L. Miksa és B. Zsigmond, felperes által hivatkozott tanuk vallomásából kitetszőleg pedig felperes naponta pár órán át hol itt, hol amott van alkalmazásban és igy állandóan alkalmazotti minősége nem bizonyittatott; ily körülmények között, a naponta pár órai munkára szerződtetett felperest a kereskedősegéd fogalma alá tartozónak tekinteni nem lehetett; már pedig az ipartörvény 141. §-a szerint a békéltető bizottság határozatával meg nem elégedő félnek igényei érvényesítésére a törvény rendes utja állván rendelkezésre, felperes igényeit érvényesíteni a kir. járásbiróság, mint kereskedelmi biróság előtt jogosultnak nem tekinthető, stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1887. jun. 10. 247. sz. a.): Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, jelen perre nézve a kereskedelmi birói hatáskört megállapítja s az elsőbiróságot annak alapján a perben további szabályszerű eljárásra utasítja, stb. Okok: Felperes az alapon indította keresetét, hogy alperes cégnél könyvvezetői minőségben volt alkalmazva és alperes őt minden ok nélkül a felmondás mellőzésével elbocsátotta. Miután a kereskedelmi birói hatáskör a keresetlevélben felvett alapon birálandó el s annak megvitatása és elbírálása, hogy a kereseti kérelem alapjául felhozott tények valók-e, a per érdemére tartozik, miután továbbá a kereskedelmi eljárási szabályok 6. §. 8. pontja szerint minden keresetek, melyek egyfelől a kereskedők, másfelöl a kereskedősegédek között ezeu viszonyból kifolyólag származnak, a kereskedelmi bíróságok hatáskörébe tartoznak: az elsőbiróság végzését megváltoztatni kellett, stb. A in. kir. Curia 1887. évi aug. . 865. sz. a.): A budapesti kir. itélő táblának végzése indokainál fogva helybenhagyatik. Ha a vevő a vételügylet megkötése alkalmával megtekintette ngyan az árut/'fde tüzetes megvizsgálás tárgyává nem tehette, ngy az árn minősége ellen megteheti kifogásait az átvétel alkalmával is, mint mikor legelső alkalommal szerezhetett magának határozott tudomást az áru minőségéről. A bittsei kir. jbiróság: Rehák János ügyvéd által képviselt O. István felperesnek dr. Holzmann Lajos ügyvéd által képviselt L. Regina alperes elleni, 39 frt 33 kr. és jár. iránti perében következő ítéletet hozott: Alperes köteles a 4-37 métermázsa babnak átvétele mellett felperesnek 39 frt 33 kr. vételárt megfizetni, stb. Indokok: Alperes maga beismeri, hogy a keresetben előadott időben felperes házában felperes babkészletét a kereseti árban megvette, maga beismeri, hogy felperes padlására, hol az ígért babkészlet meg volt tekinthető, felvezettetvén, felperes neki az egész eladandó árut megmutatta; nem vett tehát mustrára, hanem saját szemeivel látott átvizsgálható árut, nem is tehető tehát többé az ily módon vett áru ellen kifogás és nem is bocsátható az ekként szerzett áru rendelkezésre, mert az alperes szerezhetett volna magának teljes és tiszta meggyőződést az áru minőségéről annak megvétele előtt; tekintve még hozzá, hogv felperes a szállítás és visszautasítás napjától az áru elromlásáért nem felelős, csak annak tisztántartásáért és tekintve, hogy F. Imre és K. József helybeli kereskedők mint meghallgatott szakértők egybehangzólag nyilatkoznak, hogy az áru kevés kiszedés után