A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 35. szám - Hitel- és bányatelekkönyvi átalakítás

290 A JOG. hogy a telekjegyzökönyvbe megjegyeztetett volna annak bányatörvény szerinti elbánás alá esö minősége. E téves felvétel következménye lett, hogy az ily ingatlan birtokrészekre nézve a tulajdonosok változásai, a zálogjogokkali terhelés is az 1851. évi december 15-én kiadott telekkönyvi rendtartás szerint kezeltetett és az ált. bányatörvény 119. §-ban foglalt tilalom ellenére zálogjogokkal terheltettek; a bányatelekkönyvben pedig a tulajdonos maradt a régi, — a birtok tulajdonosának személyében való változás bejegyzésének s a zálogjogi terhelésnek nyoma nincsen. E téves telek jegyző könyvi kezelésnek eredménye lett egy oly jogi kérdés felmerülése, melyhez hasonlónak mikénti eldöntésére nem ismerek bírósági határozatot s a mely kérdés szolgált egyik alapul ezen sorok Írására. Az emiitett eset a következő. Egy bizonyos nevű olvasztóhuta, mely eredetileg s a telekjegyzökönyvek szerkesztését megelőzőleg a bányatelekkönyvben rég időtől fogya a m. kir. kincstár nevére van bejegyezve, a hiteltelekkönyvck szerkesztése alkalmával szintén telekjegyzőkönyvbe f<>glaltat<>ti. Ezen olvasztó hutát a m. kir. kincstár ezelőtt több mint 20 évvel eladta; a vevők tulajdonjogukat nem a bánya, hanem a hiteltelekkönyvben bejegyeztették; ezen vevők pár évre ismét másnak eladták a tulajdonjogot, ki szintén csak a hiteltelekkönyvbe kérte tulajdonjogát bekebleztetni. Ezen utóbbi tulajdonos ellen azonban számos hitelezők zálogjogi bekeblezéseket eszközöltek ki a hiteltelekkönyvi hatóságnál s ezek bekeblezve is lettek, sőt több kielégítési végrehajtási zálogjog is lett bejegyezve s a hitelezők némelyikének az árverés kérelmezéséhez való jogosultsága is bekövetkezett. A végrehajtást vezető hitelezőnek végrehajtási zálogjoga nemcsak ezen olvasztó-hutára, hanem több bányatelekköuyvezett bányákra is kiterjedvén, az országbírói értekezlet szabályai értelmében a foglalás és becslési eljárást a kérdésben levő olvasztóra nézve is kérte a kir. törvényszék, mint bányabiróságnál. E kérvény elintézésénél derült ki, hogy az olvasztó-huta nem a végrehajtást szenvedett, hanem még a m. kir. kincstár tulajdonául van a bányatelekkönyvbe bejegyezve. E tényállás felderítésének tartama alatt a végrehajtást szenvedett és egy társaság között ezen olvasztó-hutára bérleti szerződés köttetett. A bérlők a haszonbéri szerződés bejegyeztetését akarván eszközölni s az akadályról felvilágosítást nyervén, kieszközölték, hogy a bányatelekkönyvben a tulajdonjog a tettleges birtokos nevére jegyeztetett s ennek folytán az ő haszonbérleti joguk is bejegyezhető lett. A kérdéses olvasztó-hutának a bányatelekkönyvben másnemű zálogjogi terhektől való mentességét egyik hitelező észrevevén, T),000 frt erejéig első helyem nyert zálogjogi bekeblezést. Ezek szerint ezen olvasztó-huta mint ingatlan két egymástól lényegesen különböző hatáskörrel felruházott biróság telekjegyzőkönyveiben van felvéve, lényegesen eltérőleg van zálogjoggal terhelve s mindkét hatóságnál az ügy oda fejlődött, hogy mindkettő bona lide elrendelheti az árverést. Ezen súlyosbodott visszás állapot, a végrehajtást szenvedő másnemű bányatelekkönyvi birtokának árverési feltételei s a kielégítési sorrend feletti tárgyalás alkalmával derült ki, azon részletekkel, melyet felsoroltam s hogy az ügy további bonyolítása lehetőleg megakadályoztassék, az illető kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság a bányabiróság által még kellő időben megkerestetett, az árverés elrendelésének általa leendő függőben tartása végett s a bányabiróság által a kérdés megoldhatása céljából tárgyalási határnap tűzetett ki, melyre mind a hiteltelekjegyzőkönyvi, mint a bányatelekkönyvi bejegyzett minden érdekeltek megidézve lettek. E még csak tartandó tárgyaláson azon kérdés is fel fog merülni, vájjon melyik telekkönyvi bejegyzés a jogérvényes és a törvény intézkedéseinek megfelelő ? és a bányatelekkönyvben bekeblezett 5,()0(> frt minő zálogjogi rangsorozatot nyerhet? Hány hasonló kettős bejegyzés lehet? arra megközelítőleg sem tudnék válaszolni, hanem az tény, hogy más tulajdonostársaknak tisztán bánvatelekkönyvezés tárgyát képező ingatlanaik hasonlólag a hiteltelekjegyzőkönyvben lettek felvéve és terhelve és csak midőn ezelőtt pár évvel szabadkézből eladattak, a vevő által vétetett észre a téves telekkönyvezés. Ezen esetben a zálogjogi bejegyzések azért nem okoztak zavart a telekkönyvezés helyrehozásánál, mivel az eladó tulajdonosok a terheknek a vételárbóli fedezését önmaguk is óhajtották s a hibás telekkönyvezés által netalán érvényesíthető kedvezményeket elérni meg sem kisérlették. Ezeknek nyilvánosan való felemlitését azért véltem szükségesnek, mivel szerintem a telekkönyvi betétek szerkesztésénél a bányatelekkönyv tárgyát képező ingatlanokra is különös figyelem lenne fordítandó s szerény vézetem szerint az 1886. XXIX. t.-c. végrehajtására vonatkozó szabályrendelet egyik lényeges tárgyát képezi. Ily előforduló esetekben a törvényeknek és törvényerejű rendeleteknek megfelelő minő eljárást vélnék célra vezetőnek, nem tartom helyén levőnek nyilatkoznom azért, mert a vázlatosan előadott esetben, mint ideiglenes bányaügyi előadó biró vagyok érdekelve. Áttérve a bányatelekkönvveknek tervezett átalakítására, e tárgyban a szaklapokban minél kevesebb részlet tétetett megbeszélés tárgyává és a bányakönyvek vezetése körüli jelenlegi eljárás minél kevésbé szellőztetett; azt vélem, hogy a közérdeknek teszek némi szolgálatot, ha a lőcsei kir. törvényszék, mint bányabiróság által kezelt bányakönyvek szerkezetét, kezelését némileg ismertetem. A létező bányakönyvek nyomtatványai több egymástól lényegesen eltérő alakúak. A nyomtatványok ezen különbözőségének lehet tulajdonítani, hogy a bányatelekkönyvek némely bányabirtokokra nézve oly tömkeleget képeznek, melyen eligazodni időt pazarló nehézséggel jár s végre is több esetben kétely marad fel arra, vájjon az illető bányabirtokos tulajdonjogának aránya helycsen lett-e kiböngészve. Bővebb ismertetésül a különböző nyomtatványok és kezelés formáját közlöm. Elsőnek emlitem a legrégibb bányakönyvet, mely 178;j-ik évben kezdetett s a bélyeges íveket megelőző időbeli közönséges nagyságú ívek vannak bekötve. Ezen bányakönyvnek csak két rovata van. az első széles, a hol a tulajdonos neve van be jegyezve, a második rovat keskeny, »Kux« felirattal, melyben a tulajdonos bányarészvények .számszerinti mennyisége van bejegyezve ; e rovat később bővíttetett még egy rovattal s lett a felírás a második rovatban: »Kux«, a harmadikban: »lá tel.« Egy lap közepén vonallal elválasztva van, mely szerint egy lapon csak két tulajdonos van bevezetve. Ezen régi bányakönyvben bejegyzett bányák egy része most is mivelés alatt áll s a tulajdonjogváltozások, esetleg terhek, ebbe jegyeztetnek be. Másodiknak következik az 1830-ik évben megkezdett bányakönyvek. Ezek szintén azon időbeli középnagyságú ívekből állanak, szintén előlegesen bekötve. Ezen könyvben bejegyzett bányákra, a jelenlegi hiteltelekkönyvnek megfelelőleg külön álló A., 13., C. lapok vannak. A. a birtoklási, 15. tulajdoni, C. a teherlap. Az A. lap három rovatból áll, első a »sorszám« keskeny, második széles, melyben a bányamű és ezeknek tartozékai, mini zúzoda-, olvazda-, fűrész-malom rétekkel van bejegyezve, a harmadik szintén keskeny rovat »terjedék négyszögölekben>• felirattal ; e rovatban a künfekvő alkatrészek terjedéke van holdazás nélkül négyszögölekben bejegyezve. A B. lap szintén .'? rovatból áll, első a sorszám, második széles, a tulajdonos nevének, harmadik »Jegyzet« felírással ; minden tulajdonos nevének egy egész tiszta lap van fentartva és erre jegyeztettek a változások. A C. lap szintén három rovatból áll, első keskeny, »sorszám« felirattal, második széles, »terhek<', a harmadik keskeny, »Jegyzet« felirattal. Az ily szerkezetű bányakönyvbe: felvett bányák közül még huszonhatra az ezen felosztás szerinti kezelés érvényben van. Harmadik az 1827-ik évben megkezdett bányakönyv; a középszerűnél nagyobb ívek vannak bekötve. E könyvben az ív mindkét lapja felhasználva van az egyes birtokos és birtokaránya s a változások megjelölésére; rovatai következők: egyik lapon meglehetős egyenlő aránybani felosztással »Name der Gewerken*, »\Yohnort«, »Anzahl der Kuxe«, »Veránderung unter jenseitiger Zahh', a másik lap egy rovatot képez » Vormerkungen* felirattal. Az ezen felosztás szerinti bányakönyv vezetése pár évig tartott s hatályon kívül helyeztetett s az ezen könyvbe való bejegyzések is át lettek vezetve a negyedik-féle beosztás szerinti bekötött bányakönyvekbe. Ezen bányakönyvek papirosának egy lapja 36'/2 cméter széles, 50'/2 cméter magas; minden lap hosszában két egyenlő részre van felosztva, minden rész következő öt rovatból áll : »Serial Zahl«, »Namen der Ge\verken«, »Stand und Character«,