A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 34. szám - A megtámadási pernek tárgya

280 A JOG. A hagyatéki ügyekben a leltározás, biztositás, és a felek meghallgatása szintén megnyugvással lenne e képesített egyénekre bizható. Egyezség létrejötte esetében átadhatná a hagyatékot a járásbíróságnak, ellenesetben a törvényszék illetőségéhez tartoznék a további eljárás. Tekintélyessé és jövedelmezővé tehetnök a községi birói állást akképen, hogy a jegyzői beneficiumot a biró élvezné, mig a biró segédje és jegyzője mérsékelt fizetést húzna. Ezenfelül az okiratok szerkesztéseért szintén mérsékelt díjazást igényelhetne, előzőleg megállapított díjszabás szerint. Igaz, hogy nálunk oly sok község van, hogy azok mindegyikét ily minőségű községi bíróval ellátni, legalább egyelőre lehetséges nem lenne, kisebb községek közül azonban ott, a hol azok közelebb feküsznek egymáshoz, 2—3 községet összekapcsolni csak ugy lehetne, mint most a kör jegyzőknél. Az üresedésbe jövő községi birói állomásokat azon rendben lehetne betölteni, a mely sorrendben az ügyvédek a vizsgát kiállották. Miután pedig e terv szerint már a kezdő ügyvédnek is fontos szerepe lesz az életben az elméleti képesség és gyakorlati jártasság kimutatására, ma életben levő feltételek közül, mit sem engednék el. Ez intézménynek visszaható ereje nem lenne és igy az ügyvédek létszáma öt éven át nem növekednék, sőt inkább természetes apadással kevesbednék, a minek folytán a kereslet és kinálat közötti egyensúly, az ügyvédek számában helyreállana. A ki az öt évi kényszer szolgálati időt a községi birói állásban kitöltötte, az igényjogosultsággal birna, hogy felvétessék a gyakorló ügyvédek, közjegyzők, birák, ügyészek sorába, mindazáltal előbb albirói, alügyészi, segédszolgabirói hatáskörrel, hogy a már megszerzett gyakorlatot tökéletesbitsék. Ha pedig a községi birói állomásban megmaradni akarnának, azt hiszem, a belügyek vezetője szívesen látná őket. A közjegyző munkakörét és jövedelmét ez által nem csonkítanánk, mert közjegyzői állás ugy sincs rendszeresítve községekben, ellenben rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal biró városokban a közjegyző, ha erre vállalkoznék, a békebirói hatáskörrel, általánydíjazás mellett felruházható lenne. Hogy eszméim mit és mit nem érnek, ezúttal erre nem reflectálok. Valeat quantum valere potest. A megtámadási pernek tárgya. ' ' Irta : DANILOVICS ELEK, beregszászi kir. (széki biró. Az 188E évi XII. t.-c. 28. §-nak 2-ik pontja megtámadhatóknak jelenti ki azon terhes szerződúseket, melyeket a közadós házastársával, saját vagy házastársának fel- vagy lemenő ágbeli rokonaival, fél- vagy egész testvéreivel vagy végre e személyek valamelyikének házastársával a csődnyitást megelőzőleg két éven belül kötött. A megtámadási jogot a tömeggondnok van hivatva érvényesíteni. Ez iránti kereset a csődtörvény 26. §-nak szószerinti értelme szerint csupán a terhes szerződés hatálytalanítására irányulhatna és a budapesti kir. Ítélőtábla által 1886. évi június 17-én 2,2!H. sz. a. hozott s a kir. Curia által is helybenhagyott Ítéletnek megokolásában is azon kijelentés foglaltatik, hogy a megtámadási pernek tárgyát csak a közadós jogcselekvénye iuek megtámadása és a kérdéses jogcselek vény hatálytalanságának kimondása képezheti. E szerint tehát megtámadási perekben más jogkérdések megoldást nem nyerhetnének. A megtámadási keresetnek voltaképen a czélja az, hogy a közadós és egy harmadik közt létrejött ügylet minden következményeivel érvénytelennek nyilváníttassák s minden azon állapotba helyeztessék, melyben az az ügylet megkötése előtt volt. Ezen czélt tartva tehát szem előtt, nem lehet a megtámadási per keretén kivül esőnek tekinteni azt, ha abban az előbbi állapot helyreállítása tekintetéből azon harmadik személy tulajdonjogának kitörlése és a hatálytalan ügylet egyéb következményei is meg ne vitathassanak és itéletileg el ne döntethessenek. S ha más természetű perekben az adás-vevési szerződés érvénytelenítésévé] egyidejűleg a rosszhiszemű szerző a tulajdonjog kitörlésének tűrésére kötelezhető, annál indokoltabb lehet ez a szintén polgári bíróságokhoz utalt megtámadási perekben, hol számos csődhitelező ezen per gyors befejezésétől tételezi fel követelésének kielégítését. Figyelmet érdemlő körülmény az is, hogy ha a megtámadási pernek csupán a terhes szerződés hatálytalanságának kimondása és semmi egyéb se lehet tárgya, akkor a szerződés hatálytalanságának jogerejü eldöntése után a tömeggondnoknak újabb rendes TÁRCA. — A »Jog« eredeti tárcája. — Sensatiós bűneset. (Rajz a vidékről.) Irta: NÁGIPÁLÜS. Hosszú, méla kürtszó hangzik a távolból. Szökőfalva csürhéjének vezére jelzi azzal mozgósított hadseregének távozását. A nagyuteza egyik pocsétája szélén meglett korú, őszbe vegyült ur figyel a méla hangokra. Azaz hogy nem is tudhassa az ember bizonyosan, ha arra figyel-é, avagy a szemközt levő kútnál sulykoló »aufcolletirt« hölgyet szemléli. Azt azonban biztosan állithatom, mikép ezen tisztes uraság nem más, mint Szökőfalvi Albert ur (de eadem), Szökőfalva érdemekben megőszült járásbirája. Bizony érdemes ur ő! Meglátnám, ha a Budapesten, vagy nagyobb városokban duskálkodó biró urak közül valakit Szökőfalvára deportálnának, Szökőfalvára, hol rajta, Írnokán, a papon, kántoron, jegyzőn és 3 csendőrön kivül más nadrágos ember nincs, kibirná-é, mint ő, 15 évekig a nélkül, hogy a Lipót-mezőn ne keressen üdülést? S lám, ő kiállotta a nélkül, hogy beleőrült volna. És nem is azért (mint gonosz nyelvek rágalmazzák), mintha nem lett volna mit elveszitnie; hanem azért, mert álhatatos és szerény férfiú, és mert _ mint ő szokta mondani — felismerte, hogy ott neki >raissiója« van. Missiója bizony. Mert amaz idegen nemzetiségű kerületet ugy ellátta igazságszolgáltatással, hogy ma-holnap nem akad ott perlekedő fél. Le is apasztották volna már régen a birósági létszámot, ha | nem egyedül lett volna. De térjünk a dologra. A kürtsz(') elhangzott, a sulyok utolsót koppant s a sulykoló hölgy is odább állott; a járásbiró ur pedig útnak indula a hivatal felé. Apró szemeivel élénken pislog ide-oda az ut mentén szerénykedő kunyhók ablakai felé, azon reményben, hahogy valahol e«r szoknyát pillanthatna meg. Mert dacára (vagy ha jobban tetszik, ép azért), hogy a házasság rózsás jármát viseli, szerfelett való tisztelője a fehérnépeknek, bárminő rendűek legyenek. Ép oly édesdeden képes elgyügyögni a pap szurtos szolgálójával, mint a kántor tunikás lányával. A járásbiró ur tehát az irodába siet. Kövessük, mert igen érdekes tárgyalásai lesznek. A plébánosnak a jegyző ellen birtokháboritás miatt, s az egyházfi lányának a plébános kocsisa ellen atyaság elismerése iránt indított keresetei vannak napirenden. Mire mi az utca mentén díszeskedő pocséták és pöcegödrök | útvesztőin átvergődve, a járásbíróság tárgyalási termébe jutunk, a peres felek már harcra készen állanak a járásbiró ur szine előtt. Bevezetéskép a járásbiró ur nagyokat ásit. (Az éjjel — ne kutassuk mi okból — nagyon későn tért haza, s e miatt feleségével — ki igen jeles szónok — egy kis szóváltása volt, a mi hajnalig tartott.) Álmossága dacára nem feledi, hogy nőké az elsőség. Megkezdődik tehát az atyasági kereset tárgyalása. Panaszosnö (csinos jószág) előadása alatt a járásbiró ur nagyon nekihevül, s közbevetett kérdésekkel a kereset >historicus« | részét oly megkapó részletességgel adatja elő, hogy nemcsak ő