A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 32. szám - A bírósági végrehajtók eljárási díjai

126 A JOG. testülettel kötötte és igy csak ettől követelheti ezen szerződés teljesítését, esetleg tényleges kára megtérítését. A mennyiben tehát felperes keresetét nem a birtokosság mint testület ellen indította, öt ezzel elutasítani kellett, stb. A nem bizonyos időtartamra kikötött cselédbér, lianem a szerzödésilesr egy általános összegben a cselédnek fizetni kötelezett jutalom megvétele körül felmerült vitás kértlés eldöntése birói hatáskörbe tartozik. Az új-aradi kir. járásbíróság (1886. jun. 4. 2,01-2. sz. a.) : Pap Vazul ügyvéd által képviselt M. Anna felperesnek, dr. Magdu Döme ügyvéd által képviselt M. Trejka, mint kiskorú S. Mária gyámja alperes ellen 200 frt szolgálati díj és jár. iránti perében következő Ítéletet hozott: Ha felperes pótesküt tesz arra, hogy a 13. a. szerint S. Petrunál 1883. évben szolgálati szerződésre lépvén, ez szolgálataiért 200 írttal adós maradt, köteles alperes, mint n. S. Petru örököse, felperesnek 200 frtot megfizetni, stb. Indokok: Alperes k. k. S. Máriának n. S. Petru utáni leszármazói minőségét beismervén és alperesnek, mint k. k. S. Mária gyámjának ebbeli minősége saját beismerő nyilatkozatával megállapítva lévén, a kereset M. Trejka, mint az említett kiskorú örökös gyámja ellen helyesen intéztetett. Hasonlókép helyesen indította meg keresetét felperes ezen kir. járásbíróság előtt, mert annak illetősége az 1881. évi LIX. t.-c. 13. §-nak a) pontja és az 1868. évi L1V. t.-c. 53. §. által, a melylyel azon ügyek, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs, taxatíve felsorolva vannak s melyek közé a magánokiraton alapuló, bár szolgálati viszonyból eredő készpénzbeli követelések nem tartoznak, kétségtelenül megállapíttatik. Ennélfogva alperes illetőségi kifogását el kellett vetni. Az ügy érdemére nézve az 1868. évi LIV. t.-c. 236. §-nak első bekezdése alapán felperesnek megítélt póteskütől feltételezetten volt a keresetnek hely adandó, mert S. Pável tanú vallomása, a ki igazolja, hogy felperes néhai S. Petruhoz a B. alatti szerint szolgálatba lépett és hogy részére szolgálati díjáért néhai S. Petru 200 frtot kötött ki, félbizonyitékot képez és mert alperes nem kifogásolta a szolgálati viszony tényleges utasítását és nem igazolta, hogy a B. alattiban felsorolt s a tanúvallomás által megerősített felbontó feltételek egyike vagy másika beállott volna, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1887. ápr. 4. 44,581. sz. a.): A kir. járásbíróság ítélete az 1887. évi LIX. t.-c. 39. §-nak b) pontja alapján az azt megelőzött egész eljárással együtt megsemmisíttetik és az 1,290/86. sz. keresetlevél felperesnek visszaadatni rendeltetik, stb. Indokok: Felperes keresetlevelében szolgálati díj cimén igényel 200 frtot s a tárgyalás folyamában is kiderült, hogy felperes néhai S. Petru cselédje volt és hogy ez utóbbi a bemutatott szerződésben felperesnek cselédbér címén kötelezett 200 frtot. Minthogy pedig a cselédbér iránt érvényesített igéDyek elbírálása az 1876. évi XIII. t.-c. 115. §. értelmében a közigazgatási hatóságok illetőségi köréhez tartozik és az illetőségi körön, figyelemmel a most hivatkozott t.-c. 11. §-ára, mitsem változtat ama körülmény, hogy a cselédviszonyt írásbeli szerződés szabályozza és minthogy hatásköri illetőség hivatalból is vizsgálandó s ekként alperes amaz eljárása, mely szerint ez irányban csak a tárgyalás végén tett kifogást, eme kifogás figyelmen kivül hagyására okul nem szolgálhat, stb. A m. kir. Curia (1887. június 28. 4,299. sz.): A budapesti kir. itélő tábla Ítélete megváltoztattatik s a fenforgó kérdés elintézése a birói hatáskörbe tartozónak kimondatik és a II. bíróság utasittatik, hogy az I. bíróság ítéletét vegye érdemleges átvizsgálás alá. Okok: A keresetbeli követelés nem bizonyos időtartamra kikötött cselédbér, hanem szerződésileg egy általános összegben kötelezett jutalom lévén, az annak megvétele körül fölmerült vitás kérdés a cselédtörvény intézkedései alá nem vonathatik, hanem mint a cselédbértől jogi természetére nézve különböző követelés a birói hatáskörbe tartozik; ennélfogva a II. bíróság ítéletét megváltoztatni kellett, stb. Kisajátítási ügyben illetékességi összeütközés. A m. kir. Curia azon illetékességi összeütközésre vonatkozólag, mely a heves-szolnok-jászvidéki Tisza- és belvizszabályozó-társulatnak P.-Süly község földbirtokosai elleni kisajátítási ügyében a jász-apáti kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság es a szolnoki kir. törvényszék, mint birtokbiróság közt felmerült, a kisajátító-társulat által a jászberényi kir. törvényszékhez benyújtott sürgető kérvénye érdemleges elintézésére a megszüntetett jászberényi kir. törvényszék utódját, a szolnoki kir. törvényszéket, mint birtokbiróságot mondta ki illetékesnek. Mert a jászberényi kir. törvényszék a kérdéses kisajátítási kártalanítási eljárás folyamán 1884. 2,691 — 2,724. sz. végzésével és 1882. évi 3,660. sz. végzése kapcsán szükségesnek találta bizonyos kisajátított területeknek fel- és utáumérését elrendelni. Ennek foganatosítását szorgalmazza a kisajátító-társulat és a míg ezen sürgető kérvényt a birtokbiróság akár a felmérés újabb elrendelésével, akár pedig a 2,691 -2,724/1884. sz. határozatnak megszűnt-Késével élnem intézi; mindaddig a kártalanítási eljárást befejezettnek tekinteni nem lehet. A kártalanítási eljárásra pedig az 1884 : XLI. t.-c. 43. §-hoz képest azon törvényszék illetékes, a mely a kisajátítandó ingatlannak birtokbiróságát képezi, stb. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Kereskedő segéd az, a ki állandó alkalmazásban valamely üzletnek egész tevékenységét szenteli. A ki csak hetenkiuti néhány órai munkára van felfogadva s azt mellékfoglalkozásként teljesiti, a kereskedelmi törvényben meghatározott felmondásra igényt nem tarthat. (1887. jun. 10-én, 362. v. sz.) (1875 : XXXVII. 57. §. 18*4 : XVII. 9 ). és 108. §-ai.) Kiskori! személyek közkereseti társaságot nem alkothatnak. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék: A törvényszék 1886 nov. 12. 54,473. sz. végzésével azon kérelemnek, hogy az lg. B. Sz Comp cég a társascégek jegyzékébe átvezettessék, helyt nem adott s .azt továbbra is az egyéni cégek jegyzékében meghagyatni rendelte. A budapesti kir. itélő tábla: A kereskedelmi cégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában 1875. dec. 1-én kibocsátott min. rendelet 2. §. értelmében, a társascégek jegyzékébe csak a keresk. törv. 61. §-ban elősorolt kereskedelmi társaságok cégei jegyzendők be; azáltal azonban, hogy az egyéni cégek jegyzékébe bevezetett lg. B. Sz Comp. cég eddigi tuiajdonosa B. G. elhalálozása folytán az üzlet a gyámhatóság engedélyével li. G. kiskorú gyermekei javára folytattatik és a cég birtokosaiul a kiskorú gyermekek bejegyeztettek, kereskedelmi s jelesen közkereseti társaság nem keletkezett; mert közkereseti társaságot a törvény értelmében csak oly személyek alkothatnak, kik az ipartörvény szerint valamely iparágat, ide értve a kereskedést is, önállóan gyakorolhatnak, ilyenekül pedig az 1884. évi XVII. t.-c. 1. s 2.§. csak a nagykorúakat s azokat tekinti, kik életkoruk 18 ik évének betöltése után atyjuknak vagy gyámjuknak gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével valamely iparnak önállóan űzésére jogot nyertek és ezáltal teljeskorúakká váltak. Ezen kellék pedig jelen esetben fenn nem forog, a mennyibeír B. G.-nak gyermekei a kereskedésnek önállóan üzésére a fennebbi módon jogot nem nyertek, hanem az üzlet az ipartörvény 40. §. rendelkezéséhez képest csak javukra folytattatik. (1887. jun. 7-én, 289. sz.) A fuvarozás közben támadt sérülés esetében a fuvarozó által azon különbözet térítendő ugyan meg, mely a megsérült áru eladási ára és azon rendes kereskedelmi érték közt létezik, melylyel az sérelem nélkül a kiszolgáltatás helyén és idejében birt volna. Azonban ebből nem következik, hogy a jogosított fél a fnvarozó ellen csak akkor követelhet kárt, ha a fenti árkülönbözet megállapítása végett az árnt tényleg el is adatja. Eladási ár alatt az elérhet ö ár is értendő, mely szakértők által Is megállapítható. (1875: XXXVII. t.-c. 399. §-a.) A nagy-bányai kir. járásbíróság- (1886. márc. 10. 803. sz. a.) Stoll Béla ügyvéd által képviselt D. Kristóf felperesnek Drumár János ügyvéd által képviselt G. Jakab és Sípos ügyvéd által képviselt V. Sámuel alperesek ellen 94 frt 85 kr. és jár. iránti perében következőleg itélt: Alperesek egyetemleg köteleztetnek felperesnek okozott 94 frt 85 kr. kárösszeget kifizetni stb. Mert a C. alatt becsatolt közjegyzői ténybizonyitás és a hit alatt kihallgatott tanuk egybehangzó vallomása szerint az alperesek