A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 30. szám - Házasságjogi szabályzat a polg. biróságok elé tartozó válóperekben. 5. r.

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 30. számához. Budapest. 1887. július 24-én. Köztörvényi ügyekben. Az atya csödbejutása az atyai hatalom gyakorlatát fel nem fiisrare^zti és az atyának kiskorú gyermeke vagyonára né/ve kezelési jósát sem érinti. A S.-a.-ujhelyi kir. törvényszék: Minthogj az 1877. évi 201. t.-c. 43. §. fi pontja szerint csőd alatt állók gyámságot és gondnokságot nem viselhetnek s ekként a jelenleg csőd alatt álló P. J. a kk. P. A. törvényszerű képviselőjének nem tekinthető: ennélfogva az 1868. L1V. t.-c. 8. §. b) pontja alapján az eljárás megállapíttatik és Zemplén vármegye árvaszéke, mint gyámhatóság értesíttetik. A budapesti kir. ítélő tábla : A kir. ítélő tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja és az eljárás megállapításának helvét nem találván, a kir. törvényszéket további törvényszerű eljárásra utasítja. Indokok: Az 1877. évi XX. t.-cikknek az atyai hatalom felfüggesztéséről intézkedő 23. §-a végső bekezdése értelmében, ha az atya csőd alá kerül, a gyámhatóság az atyát a csőd tartama alatt a kiskorú vagyonára nézve számadástételre kötelezheti, vagy ha a csődbejutás körülményei indokolnák, ? vagyonkezelést a csőd tartamára tőle elveheti. A törvény emez intézkedéséből szükségképen következik, hogy az atya csödbejutása, fel nem függeszti, azonk vagyonára nézve rendszerin alperes nem is állítja, hog peresként fellépő közadós ' 1877. XX. t.-c. 15. §-ának gyermekeinek törvényes k szerinti kezelője, megszűnt, v; lamint az atyai hatalom gyakorlatát atyának kiskorú gyermeke jogát sem érinti. Minthogy arú gyermeke nevében feli hatalma, melynélfogva az bekezdése értelmében kiskorú s azok vagyonának rendiggesztetett volna, vagy hogy tőle a gyámhatóság a vagyonkezelést elvette volna; maga a csődbejutás ténye pedig az előadottak szerint az atya törvényes képviselői és vagyonkezelői minőségét általában nem érinti és e részben eltérő vagy módosító intézkedéseket sem az 1881. évi XY11. t.-cikkbe foglalt csődtörvény, sem az 1885. évi VI. t.-c. • (a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről) nem tartalmaz ; minthogy végül a neheztelt végzésben hivatkozott 43. melynek f) pontja értelmében gyámságot és gondnokságot a csőd alatt állók nem viselhetnek, az előadottakhoz képest az atyára a dolog természetéből folyólag nem alkalmazható : az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával, a további törvényszerű eljárást elrendelni kellett. (1887. jun. 7-én, 525 sz.j Azon körülmény, hogy valamely építkezés a sonimás visszahelyezés! per folyama alatt befejeztetett, a sommás visszahelyezést meg nem akadályozza. Az esztergomi kir. járásbíróság Kudlik Géza ügyvéd által képviselt özv. Sz. Pálné L. Alexandra felperesnek Szenttamási Üéla ügyvéd által képviselt B. Albert alperes elleni visszahelyezés iránti perében következőleg itélt: Felperes keresete megállapíttatik,az alperes által önhatalmúlag birtokfoglalással és rongálással megháborított elöbbeni állapot helyreállíttatni és felperes az alperes által elfoglalt kapu falával, padlásfeljáratának az alperes által lerombolt házfedél részének és az utcza felőli külső házfala elfoglalt részének birtoklásába visszahelyeztetni rendeltetik. Köteles ennélfogva alperes a felperes háza bejáratának balfalát úgy, a hogy azelőtt volt, az előbbeni állapotba visszaállítani; az azon falra általa eszközölt összes építkezést lebontani és erről egészen eltávolítani, az azon falba vájt kürtöt befalaztatni, az azon falban előbb nyitva volt ajtót kibontani, az elsőben a jelenlegi ajtóragasztókat eltávolítani és az előbbi ajtóragasztókat abba visszahelyeztetni és a második ajtón át a lépcső feljárást felperes padlás bejáratához helyreállítani. Köteles az utcza felől emelt tűzfalat és házáig terjedő cserépfedelet elbontani és ezen födelet ugy az a mellett volt esövizcsatornát és a falnak utcza felöli részét is az előbbeni állapot szerint, valamint felperes házának általa lerongált gerendázatát 15 nap alatt helyreállítani, mert ellenkező esetben felperes kérelmére mindezen munkálatok és az előbbi állapotnak helyreállítása szakértő közbenjöttével az 1868. évi LX. t.-c. 222. §-bau szabályozott eljárás szerint alperes költségére fognak végrehajtási úton teljesíttetni, stb. Indokok: Felperes keresetében, melyet az ellenbeszéd előterjesztése előtt alperes időközi újabb foglalásai folytán kibővített, azon birtokháboritásokat panaszolja, a melyeket Esztergomban a kis-piacon 513. a. sz. levő házának szomszédja, alperes, az ö kapubejáratának baloldali falán és háztetőzetén eszközölt rombolások és új építkezések által eszközölt, nevezetesen, hogy az emliJ tett falról önhatalmúlag a tetőzetet leszedte, a falat megrongálta, [ arra stukatorokat rakatott és egy egész emeleti és tűzfalat épített, abba kürtöt készíttetett, a kapufal fölött levő padlás bejáratát a í lépcsőzet lerontása és a falnak eléje építése által elzárta, házfödeI lének egész alperes faláig nyúló egy részét leverette, a zsindelyt leszóratta, a lécek egy részét levágatta s azt cseréppel befödette, tűzfallal elkülönítette, a födélcsatornát levágatta és elvitette, a kapu alatti második ajtót, a mely a padlás feljárására vezetett, befalaztatta és ez által őt hosszú éves békés birtokában önhatalmúlag megháborította, minél fogva magát előbbi birtokába az ' alperes által eszközölt új építkezések lebontása és az előbbi állapotnak helyreállítása mellstt visszahelyeztetni kéri. Törvény és joggyakorlatunk szerint minden sommás visszahelyezésnek alapja az egy évi és napi békés birtoklás lévén, alperes tagadása ellenében felperesnek a kérdéses fal és házfödél tekintetében ezen birtoklását kimutatni állván kötelességében és ezt felperes törvényes bizonyító erővel ki is mutatta, mert az e tekintetben általa felhívott tanuk közül a kérdéses fal békés birtoklásának tekintetében K. Antal 16 évi, K. Ferenc 13 évi és K. Albert is több mint egy évi és napi békés birtoklását bizonyítják felperesnek és ugy K. Márton, valamint F. Mária tanuk vallomásával igazoltatott az is, hogy midőn azon fal birtoklásában a ; szomszédház bérlője által évekkel az előtt háboríttatni szándékoltatott, attól az akkori bérlő bíróilag is eltiltatott, sőt az azon falon való változtatási felperes még pénzfizetés mellett sem engedte meg. A háztető tekintetében pedig szintén több mint egy évi és egy napi, nevezetesen 16, 15 és 13 évi felperes általi békés birtoklást ugyanezen, valamint G. Károly tanuk is beigazolták és mindezek nemcsak hogy nem tudnak alperes vagy a szomszédház birtokábani jogelődje H. Béla általi használatról, hanem ellenkezőleg K. Miklós és K. Albert tanuk vallomásaiból kétségtelen, hogy nevezett szomszéd azon lal és háztető tekintetében soha semmiféle birtoklást nem érvényesített, azt kizárólag felperes használta és a szomszéd felperes által használni engedte. így tehát felperes békés birtoklása igazolva és alperesnek azon felperes által tagadott állítása, hogy a kérdéses alap és födélzetet az ő jogelődje H. Béla felperessel közösen használta és birtokolta volna, perrendszerüleg megcáfolva van. Maga a foglalás ténye, a megejtett bírói helyszíni szemle, a szakértők véleménye és a kihallgatott, még az alperesi tanuk vallomásával is kellőleg beigazolva lett. Nevezetesen constatáltatott, hogy alperes a kapu bal fala fölötti tetőzetet eltávolíttatta, felperes háza fedelének zsindelyét leverette, gerendázata egy részét levágatta és a fal vastagsága három-negyedrészben az udvar felöl pedig 24 hüvelyk szélességben elfoglalta, arra gerendázatot rakatott és a fölé emeleti falat és tűzfalat emeltetett, ezzel és a felvezető lépcső lerombolásával felperesnek bíróilag is meglevőnek constatált padlás feljáratát, úgy a kapu alatti második ajtó befalaztatása által is elzárta, a falba orosz kéményt rakatott, felperes házfedelének kiegészítő részét képező egy födélrészt elvágatott, lebontatott, közbe tűzfalat emeltetett és azt újra készítve cseréppel fedette és házához csatoltatta azt, a mellette volt esőcsatornát eltávolíttatta. Mivel pedig mindenkinek, a ki békés birtoklásában megháborittatik, joga van az abba való visszahelyezés és az előbbi