A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 30. szám - Házasságjogi szabályzat a polg. biróságok elé tartozó válóperekben. 5. r.

252 A JOG. A jogorvoslatokról. 91. §. A válóperekben hozott ítéletek a kötelék felbontásának kérdésében ugy a másod- mint a harmad-folyamodású bíróság által hivatalból fe.lülvizsgálandók, ha a házasság felbontatott. E végből a kirendelt házasságvédö az e. f. biróság Ítéletét felebbezni köteles, de ha ezt elmulasztaná is, 11 úgyszintén zsidó válóperben a felebbczési határidő bevárása után, hivatalból felterjeszténdök az iratok a felső bírósághoz. 92. §. Ha a másodbiróság a házasságot felbontó ítéletet helybenhagyja, akkor az iratok a kiír. táblai ítélet leküldése és kézbesítése nélkül egyenesen a kir. Curiához terjesztendők fel hivatalból, az ügy felülvizsgálása végett. 93. §. Ila azonban az első bírósági ítélet ellen vagyoni kérdésben is adatott be felebbezés, akkor a kir. táblai ítélet felterjesztése előtt a felekkel közlendő és csak a felebbczési határidő eltelte után terjesztendők fel újra az iratok a netán beérkezett újabbi félébbezéssel a kir. Curiához.12 94. §. Az ideiglenes ágy- és á'sztáltóli elválasztást elrendelő ítélet ellen felebbvitelnek helye nincs. 13 Nincsen továbbá helye lelebbvitelnek oly másodbirósátgi végzés ellen, melylyel az alsóbb biróság ítélete feloldatik és az eljárásnak, vagy az alaki hiányoknak pótlása elrendeltetik'. " '.•5. §. Perújításnak oly válóperben, melyben a házasság már jogerejüleg felbontatott, a kötelék kérdésében helye nincs. Helye van azonban a perújításnak az általános szabályok szerint a vagyoni kérdésekben és a gyermekek megítélése iránti kérdésben, nemkülönben a kötelék kérdésében is, ha a házasság felbontása iránti kérelem jogerejüleg elutasittatott. 96. §. Egyébként a jogorvoslatokat illetőleg a polgári perrendtartás, illetve a perrendt. novella (1881. LIX. t.-c.) ide vonatkozó szabályai alkalmazandók. 18 Ausztria és külföld. Bíróságon kiviili kiegyezés Belgiumban. A »Moniteur Belge« f. évi június hó 30-án közzétesz egy a kihirdetést követő napon hatályba lépő ép oly fontos mint érdekes törvényt a csődnyitás előtti egyezségi eljárásról a kereskedő osztályhoz tartozó adósoknál. A törvény leglényegesebb intézkedései a következők: Egy eladósodott kereskedő vagy ennek örökösei elkerülhetik a csődöt, ha a hitelezők az új törvény következő formái és követelményeinek megfelelő egyezséget elfogadnak. Az ily egyezség létre jöttéhez a hitelezők többsége kívántatik meg, kiknek elismert vagy előre elismert követelései az összes követelések */4 részét teszik ki. Ha birlalóra szóló kötelezvényekre támaszkodó hitelezőkről van szó, ugy ezek közül csak azok vétetnek számításba, kiknek kérvényei a törvény követelményeinek megfelelőleg bemutattattak. Az egyezség a törvényszék jóváhagyásának van alávetve, mely csak a szerencsétlenségbe jutott jóhiszemű adós részére adható meg. — /v.z adós kérvényt tartozik a székhelyén levő kereskedelmi törvényszékhez intézni, melyben a tényeket, melyek kérelmét indokolttá teszik, előadni, activái és passiváinak részletezett felszámítását és értékkimutatásait, továbbá a hitelezőinek névsorát, a követelési összeg és lakhelye kitételével kiegészítve és kiegyezési javaslatát is csatolni tartozik. A kérvényt a törvényszék irodájában az eljárás hozzávetőleges költségei letéteményezése mellett adja be, az ügyész erről értesíttetik, hogy az eljárásnál jelen lehessen, a könyvekbe betekinthessen és adós által előterjesztett vagyoni állapotot vizsgálat tárgyává tehesse. Erre a törvényszék tanácsosai sorából egyet kinevez, hogy adós helyzetét vizsgálja meg és 8 nap lefolyása alatt jelentést tegyen. Ezen határozat egyúttal minden az adóst fenyegető vagy megindított végrehajtási actus ideiglenes felfüggesztését vonja maga után. Ila a törvényszék ugy találja, hogy a kiegyezés lehetséges, clren deli a hitelezők összehívását és kijelöli a hitelezői gyűlésen elnöki") bírót. — A bíró jóváhagyása nélkül adós ezen eljárás folyama alatt sem elidegenítéseket, elzálogosításokat nem tehet, sem egyéb kötelezettségeket nem vállalhat A kiküldött biró szakértő'•Curia 7,324/83. 12 Döntvénytár 34. 75. "Curia 1883. évi 1,257., 2,012., zsidó válóperben. 3,339. 5,360., 5,983. sz. "Curia 3,526/83. I6Curia 458/27. ket vehet maga mellé/kik neki adós ügyeinek megvizsgálásánál segédkezni tartoznak. A hitelezőket egyenként ajánlott levél utján legalább 8 nappal a gyűlés határnapja előtt a gyűlésre összehívja. Ezen leveleknek adós egyezségi javaslatait kell tartalmazniok. Külföldi hitelezők ajánlott táviratok utján, melyek a gyűlés tárgyát általánosságban jelzik, a nélkül, hogy az egyezségi javaslatot is belekellene foglalni — hívhatók meg. — Az ülésnapján a kiküldött biró az ügy állásáról jelentést tesz. Erre az adós javaslatai tárgyaltatnak és a hitelezők nyilatkozni tartoznak az iránt, vaijon elfogadják-e azokat vagy sera. Eme tárgyalásban oly hitelezők is részt vehetnek, a kik nem hivattak meg. — Kifogásolható minden igény, ugy az adós mint a hitelező bármelyike részéről. Mielőtt szavazásra kerül, kötelessége a bírónak a törvény 10. §-át a hitelezők előtt fölolvasni, mely azt rendeli, hogy az oly hitelezők, kik jel- vagy kézi zálog által fedezvék vagy törvényes elsőbbséggel bírnak, csak akkor vétetnek tekintetbe a kiegyezési tárgyalás során, ha követeléseikről egészben vagy legalább fele részben lemondanak, mely utóbbi esetben egyedül csak azon hányaddal vesznek részt az egyességi tárgyalásoknál, melyet featartottak. A kiküldött biró a hitelezők tárgyalását elhalaszthatja, de legfölebb 14 napra, a mikor is a hitelezők újból egybe hivandók. A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, melynek tartalmazni kell a különböző hitelezők neveit és a bejelentett összegeket, a felhozott kifogásokat, az adós végleges javaslatait, a sz ivazás eredményét, a napot, melyen a kiküldött biró jelentését a törvényszékhez megtenni és melyen az utóbbi az el nem ismert követelések és az egyezség esetleges jóváhagyása felett gyűlését megtartani fogja. Ezen jegyzőkönyv a törvényszéki irodában elhelyeztetik és a gyűlés megtartását követő 8 napon belül utólagos követelések is bejelenthető!?, melyekre nézve a bejelentők nyilatkozni tartoznak .vajjon a kiegyezési javaslathoz hozzá járulnak-e vagy sem. A törvényszék azután nyilt ülésben határoz a kiegyezés el vagy el nem fogadása fölött. Ha egyes követelések hitelezők által vonattak kétségbe, ugy a törvényszék a nélkül, hogy a követelés fenn állása felett hozna ítéletet, az ily vita tárgyát képező követelés bejelentőjének szavazati joga fölött határozhat. Ha a törvényszék azon meggyőződésre jut, hogy itt nem bűntelen és jóhiszemű adós fölött tárgyal, a csödhatározatot kimondja. — A jóváhagyott egyezség oly hitelezők részéről, kik értesítve nem lettek és követeléseiket be nem jelentették, kifogással támadható meg, azonfelül oly hitelezők részéről kik az egyezséget el nem fogadták, vagy kiknek követeléseitől az egyezségben való részvétel megtagadtatott, felebbezéssel támadható meg. Ezen jogorvoslat mindamellett nem fölfüggesztő hatályú és annak bizonyítására igen rövid határidő van megállapítva. Eme jogorvoslatok fölött is nyilt ülésben határoznak és felülvizsgálás céljából a semraitő székhez a jogorvoslat meg van engedve. — Ha adós az egyezség jóváhagyása után fizetőképes helyzetbe jut, ugy a nem törlesztett követelés hátralékokat is lefizetni tartozik. A hitelezők az egyezségi tárgyalás alkalmával kinevezhetik felszámolóikat és nincsenek akadályozva abban, hogy az adóst magát rendeljék felszámolóvá. A felszámolás a törvényszék főfelügyelete alatt áll. — A felszámolók dijait a törvényszék határozza meg. — Ha a hitelezők felszámolót nem választanak, ilyen hivatalból vagy valamelyik érdekelt fél kérelmére a kereskedelmi törvényszék által rendeltetik ki. — A felszámolást ellenőrző biró tartozik három havonként és a hányszor különben a törvényszék rendeli, a felszámolás menetét megvizsgálni és egyidejűleg a vizsgálathoz szakértőket venni magához, az eredményről a kereskedelmi törvényszéknek jelentést tenni. A törvényszék a körülményekhez képest az egyezségi eljárást felfüggesztheti és a csődöt kimondhatja. Epen ugy kimondhatja az egyezség megsemmisítését a csőd, vagy csalárd bukás miatti elitéltetés esetében. A törvény végső szakaszai büntető határozmányokat tartalmaznak az egyezség félrevezetésére szolgáló csalárd eljárások fölött, követte legyen azokat el akár az adós akár a hitelezők egyike. Irodalom. Maradványföldek s foglalások vitás jogi kérdési hez Chinorán község úrbéri perében. Zsámbokréthy József, ügyvéd és orsz. képviselő. Budapest, 1887. Nagy 8" 76 11. Az esztergomi érsekség mintegy 30 év előtt Chinorán nyitramegyei nagy község ellen birtokrendezés, közös legelő elkülönítése, foglalások visszaállítása, erdőrendezés, maradványföldek megváltása s tagosítás iránt úrbéri pert tett folyamatba. Ebben oly fontos