A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 30. szám - Házasságjogi szabályzat a polg. biróságok elé tartozó válóperekben. 5. r.

A J JOgi kérdések merültök fel, melyek nemcsak jogi, hanem nemzetgazdászati, sőt történelmi tekintetben is annyira érdekesek, hogy s/.erzö, ki Chinorán községet képviselte e perben, az ez ügybeni felebbe/.ést a Curiához külön könyv alakjában is közrebocsátotta. Meg nem tagadhatjuk szerzőtől a nagy jártasságot az összes idevágó régi törvényekben, kegyelmes, — biz néha kegyetlen — leiratokban és magas kormányszéki rendeletekben, melyek egy letűnt középkori jogi és gazdasági élet tarka alakulásairól lebbentik el a fátyolt azok előtt, kik kevésbé ismerték azokat. Vegyesek. Az ígazságügyminiszterhim az új palotában. Az igazság ü gy rü in'i szí e ri ú m a ki r. főügyészség és a központi telekkönyvi hivatal megkezdték az átköltözködést a lipótvárosi új palotába. A négy homlokzatú óriási épületnek három föudvara van, a melyek közül a főbejárattól jobbra fekvő az igazságügyminiszterium és a másik két igazságügyi hivatal részére van fentartva, a mennyiben az ezen udvart környező épületrészek kevés kivé téllel az emiitett hivatalok rendelkezésére állanak. Földszint van az igazságügyminiszterium iktatóhivatala, irattára és kiadóhivatala, a félemeleten az igazságügyminiszteri számvevőség. Az első emeleten az igazságügyminiszter, az államtitkár és az I. ügyosztály hivataloskodnak. Ugyanezen emeleten vannak még az igazságügyminiszterium elnöki osztálya, segédhivatalaival együtt, a beosztott birák szobái és ezenkívül a központi telekkönyvi hivatal is. A második emeletet a 11. és III. ügyosztály, valamint a kir. főügyészség foglalják el. A harmatlik emelet igazságügyi célokra igénybe nem vétetett. Az igazságügyminiszterium mindhárom osztálya folyó hó 21-étöl kezdve az új épületben fog működni, melyben a főügyészség és a központi telekkönyvi hivatal már néhány nap előtt elhelyezkedtek. Reméljük, hogy az új palotából csakhamar előkerülnek ama nagyszabású igazságügyi reformok, melyeket a Deáktéri házból hiába vártunk és a melyeket a minisztérium mostani vezetőiben bizva, elmaradhatlanoknak tartunk. Ügyvédi nyugdíjegylet. Az alsó-ausztriai ügyvédi kamara által egy ügyvédi és ügyvédjelölti nyugdíjegylet alapszabályainak kidolgozására kiküldött bizottság e napokban bocsátotta közre igen meleg hangon tartott fölhívását, melylyel az érdekelteket mindenekelőtt egy 50,000 frtnyi alapi ak közadakozás alapján leendő alkotására hívja fel. A fölhívás, melyet az alsóausztriai kamara az összes testvérkamaráknak megküldött, indokolja az ily nyugdíjalap létesítését azzal, hogy az ügyvédi kar tekintélye nem csupán annak szellemi képessége, hanem anyagi helyzete által is föltételeztetik. Az egylet célja azonban nem lehet az, hogy segélyeket nyújtson elszegényedett kartársaknak, hanem az, hogy bizonyos előre meghatározott korra, vagy a munkaképtelenség esetére, vagy a halálesetre egy 500 frtot meg nem haladó összeg fizettessék az egylet által. Hát m i mikor fogunk már egyszer a vajúdás és tervelgetés állapotából kilépni a tett mezejére ? A tolvaj-nyelv. Lombroso tanár, az ismert olasz anthropolog, beható vizsgalatok tárgyává tette a tolvaj-nyelvet. E szójárás minden nemzet gonosztevőinél dívik s a rendes nyelvnek ilyszeríí átalakulása mindenütt egyformán megy végbe. A legáltalánosabb s legérdekesebb módosulás az, hogy a tárgyat valamelyik tulaj donságával jelölik meg. Így lesz a kecskéből »ugró«, a halál »sovány«, »kegyetlen«, »bizonyos«. A tolvaj-nyelv után betekinthet a bölcselő e szerencsétlen emberek lelki világába; láthatja például, milyen fogalmaik vannak az igazság, a lélek, az erkölcs felől. A bííntevők nyelvén a lélek »hamis«, a szégyen »vörös«, »véres«, az óra »illanó«, »siető«, a hold »árulkodó«, az utczai lámpa »kényclmetlen«, az ügyvéd »csacsogó«. A szóalakitás néha képzelmi tehetségre vall: a vér néha »sajtolt« (bor?), a térd »alázatos«, a festő >teremtő*, a hitszónok »unalmas«. A pénztárcza a tolvajoknál »szent«, az alamizsna »koldus«, a fogházleves, több más jelölés mellett »rosz«. Némely körülírás szellemesnek mondható. A velencei tolvajok például a távírót villámnak va^y sugárnak nevezik. A párisi büntevők nyelvén a rongyszedő puttonya »puzdra«, maga a rongyszedő »Amor« vagy »Cupido*. A párisi tolvajnyelvet egyáltalában az akasztófa-humor jellemzi: benne a bilincs »pántlika«, a hóhér »békebiró«, a börtön »lyceum«. A palermói tolvajoknál a kézbilincs »Cavour pápaszeme*. A lombard tolvaj-nyelven a mulatság »ducato«, az éhség »csavar«. A parmaiak szerint az orvos »trichin«. Közös tulajdonsága az öszszes tolvaj-nyelveknek, hogy a gonosztevőket érdeklő tárgyak elnevezésében igen gazdagok. Az olasz rablóknak pl. 17 kifejezésük van a carabinieri szóra; a francia tolvaj-nyelvnek 44 synonymája van a részegségre, 20 az ivásra, 8 a borra; a német gazemberek hatnál több néven jelölik a szaglást. A bűntevők durvaságára vall azon szokásuk, hogy az emberi testrészeket az állatokéi után szeretik elnevezni; a száj »csőr«, az arcz »pofa", a bőr »irha«, a kar »szárny«. A tolvaj-nyelv kedveli a tagadó alakot; e helyett: «a leány csinos", azt mondja »nem eldobni való*. Jellemző, hogy szerinte az ostoba ember »nem rossz*, a gazember »okos-. Mindent rosz színben szeret mutatni, de azért a gonosztevők bőven használják az euphemismusokat is, melyekben azonban sok a gúny. Valakit elcsendesíteni náluk annyi, mint megölni; a villát lenyelni, vagy nyugalomba vonulni, annyi mint meghalni. »Az özvegyet elvenni«, azt jelenti leguillotinoztatni; a guillotine özvegy, mert elveszti emberét (urát). A kiről azt mondják, hogy a nagy tálból ivott, az vízbe ölte magát; »ólmot falt* azt jelenti, hogy agyonlőtték. A gonosztevők szövetkezetének nemzetközi elágazását tanúsítja, hogy például az olasz tolvaj nyelvekben sok az angol, francia, német, zsidó, sőt a sanskrit szó is. Igazságiigymlniszteri rendűiét, a törvénykezési szünMr. újabb szabályozásáról szóló 1887 : XXX. törvénycikk végrehajtása tárgyában •21,3á3/Im. 1887. sz. Az 1887. évi XXX. t.-cikk 15. §-a alapján rendelem, a mint következik : 1. Az 1883. XXXIII. t-cikk hatályát vesztvén, az ennek végrehajtása tárgyában 1883. évi június hó 5-én, 1,606. I. M. E. szám alatt kibocsátott ig.izságügyminiszteri rendelel is hatályon kivül helyeztetik és annak helyébe a következő rendelkezések lépnek : 2 A felebbviteli bíróságok a törvénykezési szünidőt közvetlenül megelőző héten még teljes munkaerővel kötelesek lévén működni, a szünet alatt nem működő birák, távozásuk előtt az elintézett összes ügydarabok kellő kiadmányozását elkészíteni és azokat beadni, az elnökségek pedig ezek kiadmányozásáról gondoskodni tartoznak. 3. §. Hogy a felebbviteli bíróságoknál a működés a szüneti időt követő első héten teljes mérvben kezdetét vehesse, a szünidőt élvező birák székhelyükre oly időben tartoznak visszatérni, hogy a szünidőt követő ezen első hétre bejelentéseiket kellő időben megtehessék. A felebbviteli bíróság elnökének beleegyezésével a birák ezen bejelentést elutazásuk előtt előlegesen is eszközölhetik, ezen esetben is azonban oly időben tartoznak visszatérni, hogy a szünidő alatt kiosztott ügyiratokat legkésőbb a szünidő utolsó napján átvehessék és szükség esetében a halaszthatatlan teendők iránt azonnal intézkedhessenek. 4. §. A felebbviteli bíróságok elnökei intézkedni fognak, hogy a szünidő alatt nem működő birák a náluk elintézetlen maradt összes tárgyakat a szerint, a mint ezek feltétlenül szüneti tárgyak (törvény 4. §.) vagy feltételesen azok, (törvény 5. §.) a többi tárgyaktól elkülönítve, jegyzékekbe foglalják és azokat ezen jegyzékek kapcsán külön mutassák be. A szüneti tanácsba be nem osztott azon birák, kik a szünidő tartama alatt székhelyükről el nem távoznak, a nem szüneti tárgyakat maguknál megtarthatják. A távozó birák azonban az elintézetlen összes ügyeiket megőrzés végett beadni kötelesek. A felebbviteli bíróságok elnökeinek feladatát képezi felügye'ni arra, hogy más ügyek, mint a melyek a törvény 4. és 5. §-aiban felsorolva vannak, a 7. §. esetét kivéve, — elintézést ne nyerjenek. Ugyanők fogják ellenőrizni azt is, hogy a törvény 5. §-ában megjelölt ügyek a törvénykezési szünidő tartama alatt, annyiban intéztessenek el, a mennyiben ez által a törvény 4-ik §-ában felsorolt ügyek elintézése késedelmet nem szenved. 5. §. A felebbviteli bíróságok elnökei a szünet alatt naponkint, a mint az iktató a beérkezett ügydarabokat bemutatja, a törvény 4. §-ában felsorolt feltétlen szüneti ügyeket és a törvény 5. §-ában felsorolt feltételes szüneti ügyeket is a szüneti tanácsok tagjainak, a többi ügydarabokat pedig a birói ügyviteli szabályok értelmében osztják ki. Azon felebbviteli birák, kik a bírósági székhelyen maradnak, a nekik a szünet alatt kiosztott ügydarabokat, ha kivánják, a szünet alatt is átvehetik. 6. §. A szüneti tárgyak közé nem tartozó ügyeknek az 1874. évi október 15-én kibocsátott birói ügyviteli szabályok 280. S-a szerinti kiegészítése a szünet alatt is megrendelhető. Ez esetben az elintézést a szüneti tanács elnöke vizsgálja meg. 7. §. Azon kérvények, melyeket a felek a törvény 6. §-a alapján valamely szüneti tárgy elintézésének a szünet utáni időre való elhalasztása, vagy a törvény 7. §-a alapján valamely a szüne i tárgyak közé nem tartozó ügynek a szünet alatt leendő elintézése végett a felebbviteli bíróság elnökénél nyújtanak be, ezen biróság azon igtatókönyvébe vezetendők be, melybe az illető kérvény tárgyát képező ügy beiktattatott. 8. §. Ha a szüneti tárgyak közé nem tartozó oly ügynek szünet alatti elintézése kéretett valamelyik érdekelt fél által, a mely nem szüneti tanácstagnak osztatott ki, az elnök ezen ügynek és a felvételt tárgyazó kérvénynek ugyanazon szüneti előadót rendeli. Ha az ügy a szüneti tanácsokba nem tartozó felebbviteli biró által az 5. §. értelmében már a szünet alatt átvétetett, az elnök az illető birót ezen ügy haladéktalan bemutatására hivja fel. A felebbviteli biró ezen felhívásnak késedelem nélkül eleget tenni tartozik. 9. §. A felebbviteli biróságok azon kérvény felett, melynélfogva a szünet alatti elintézésre a törvény értelmében nem tartozó ügynek szünidő alatti elintéztetése kéretik, rendszerint előlegesen határoznak. Az e tárgyban hozott határozatok az ellenfél ügyvédével és ha ügyvédi képviselet esete fenn nem forog, magával az ellenféllel postai utón sürgősen közlendők. Ha