A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 30. szám - Házasságjogi szabályzat a polg. biróságok elé tartozó válóperekben. 5. r.

A JOG. nyertes. Es az csupán az eskü letételével áll be. Addig a le sem tett eskü elleni minden lépés korai és felesleges. Ha jogosított a neki itélt föesküt nem fogja letenni, perújitási kereset nélkül elvesztette már az alappert. Az eskü letétele előtt nem jöhet figyelembe az ítélet jogerőre emelkedése után — a perújítás keretébe tartozó — bármely bizoDyiték ; mert a perújításnak magának azon föladata és célja van, hogy az alapperbeli bizonyítékot megdöntse. Az adott esetben pedig mindaddig nincs megdön-ge-tendő bizonyíték, mig az alapperbeli — föltéve — egyedüli bizonyíték sorsa — a kérdéses főeskü letételével — el nem döntetik. Es ezután is az alapperbeli tényállás helyreállítása csak közvetve — az eskü hamisságának bebizonyításával — érhető el. Mért a jogerős alapperbeli Ítélet — jelen esetben — összes bizonyítéka a föesküben összepontosittatvún, annak fenyítő uton hatúlyon kivül helyezése előtt a polg. perbirósúg perújitús utján nem bocsátkozhatik netán más, mellékes bizonyíték mérlegelésébe; mert a döntő bizonyíték a főeskü volt. Ennek hamissága fölött pedig a polg. biróság perújitás folytán sem Ítélhet. A netán ellenkező föltevés megengedhetőségének még látszatát is elejti a tételes törvény maga. Az 1868 : EIV. t.-c. 317. §. a) pontja szerint az esküvel eldöntött perben perújításnak csak az esetben van helye, ha az eskü hamisnak bizonyul s az 1881 : L1X. t.-c. 71. §-a szerint más indokból csak annyiban, ha az eskü által bizouyitott körülmény érintetlenül hagyatik. De minden más joghatályt maga a törvény kizár. Hisz adott esetben az Ítélet jogerős. Fölebbezés, fölfolyamodás tehát nem lelhet helyet. Igazolásról szó sem lehet. Végrehajtás megszüntetése vagy korlátozásának pedig — az 1881 : LIX. t.-c. 30. §. a) pontja szerint — jelen esettől távol, csak akkor lenne helye, ha az az iránti kérelem oly ténykörülményen alapulna, mely a határozat — főesküvel eldöntendő jogerős Ítélet — hozatalát megelőző peres eljárás befejezése után merült föl. Mi hát a teendő? A mit az 1868 : LIV. t.-c. 242. §. előir. »A biró az eskü szavait olvassa föl, magyarázza meg, figyelmeztesse az eskü szentsége és a hamis eskü terhes következményeire, még mielőtt a fél eskületételre bocsáttatnék.« De a biró nem függesztheti föl az eskü bevételét, ha csak az 1881 : LIX. t.-c 22. § bau emiitett körülmény fönn nem forog s jelen esetben nem rendelheti el a perújitási kereset tárgyalását; mert ha ezt tenné, már ezen fölfüggesztés által megváltoztatná a már jogerős Ítéletet a fél esetleges kérelmére és az ellenfél meghallgatása nélkül. De hivatalos kötelességében álland az esetleg kínálandó föesküt — tekintet nélkül a perújitási keresetre — átvenni. Perújitási keresetével szorgoskodó fél pedig még azon eshetőségnek is ki van téve, hogy most újított perét is elveszti; de a letett főeskü hamisságát jogérvényes büntető Ítélettel, ha beigazolhatja is, akkor majd fölveti lezárt ellenfele azon prosai kérdést, hogy: »vájjon perújításnak két izben van-e helye?...* Aniai Balogh S., ügyvéd ZilaJlon. X v. Az egyik pörös félnek jogerősen főeskü ítéltetett meg, a másik fél azonban, mielőtt az a föesküt letenné, perújítással él. Kérdés: minő hatálya van ily esetben a perujitó keresetnek ? Felfüggesztlietö-c a megítélt főeskü kivétele vagy pedig a perujitó keresetet el kell utasítani s a föesküt kivenni ? Felelet: A főeskü kivétele föl nem függeszthető, hanem ki kell azt venni, a perujitó keresetet pedig visszautasítani, mert idő előtti. Időelőtti: 1. Mert bármelyik pontja alapján az 1881. évi LIX. t.-c. 69. §-ának perújítással csak az és akkor élhet, ki és midőn már »ügy« vagy »p e r v e s z t e s s é« lett. Ez pedig bekövetkezik az első, másod- vagy harmadbiróság ítéletének jogerőre emelkedésével, (1881. é. LIX. t.-c. 23. §-ának utolsó bekezdése), fő-vagy póteskü letéti-létől föltételezett pörökben ellenben a megítélt főeskü kivételére kitűzött határnapon a főeskü letétele által (polg. tk. rdts. 234. illetőleg 239. §.) Mig tehát a fő- vagy pótesküre kötelezett fél a kérelmére kitűzött határnapon az esküt le nem tette, sem ö, sem a másik fél nem »pervesztes« vagy nyertes. Sőt mivel megeshetik, hogy az esküre kötelezett fél a kérelmére kitűzött határnapon az esküt le nem teszi, előre nem zárható ki, hogy a másik fél pernyertes lesz. 2. Mert — az 1881. évi LIX. t.-cz. GP-ának 3-ik pontja alapján — a »pcrvesztes« fél, pervesztességének bekövetkezte után is, csak akkor indíthat perujitó keresetet, miután ellenfelének vagy másoknak büntetendő cselekményét, mely miatt pörvesztessé lett, bűnvádi uton jogérvényes Ítélettel konstatáltatta. (polg. tk. rdts. 321. §.) Némileg kivételt tesz ez alól az 1881. évi LIX. t.-c. 73. §-a. De péld. oly esküt, melyre a fél már jelentkezett ugyan, de még le nem tett, hamisnak mondani nem lehet. Habár tehát nincs is a polg. tk. rdtsban és az 1831. évi LIX. t.-c-ben egyenes intézkedés a felmerült esetre, de ez az általam hivatkozott §-ok alapján minden kétség kizárása mellett eldönthető, r-, -r- ••» o- Dr. lorok János, Szolnak. Házasságjogi szabályzat a polg. bíróságok X elé tartozó válóperekben. (Készítette SZTEHLÜ KORNÉL, budapesti ügyvéd, a budapesti kir. tábla elnökségének megbízásából. \^ (Ötödik — befejező — közlemény.) * A birói határozatokról. 80. §. Ha a házasság felbontása engesztelhetlen gyűlölség alapján kéretik, akkor a bizonyítási eljárás befejezése után a házasság felbontását megelőzőleg a felek előzetesen három hónapra ágy- és asztaltól itéletileg elválasztandók. Ezen ideiglenes elválasztás elmaradhat, ha a felek már valamely egyházi biróság által előbb ágy- és asztaltól elválasztattak, 6 vagy ha a házasság az egyik félre nézve már előbb jogerejüleg felbontatott. Az ágy- és asztaltóli elválasztásra kitűzött határidő eltelte után, mely az Ítélet kézbesítésétől számit, a felek bármelyike a házasság végleges felbontását kérheti. 81. §. Ha a perben előadottakból kitűnik, hogy a kereset egészen alaptalan, akkor az ágy- és asztaltóli elválasztás el nem rendelendő, hanem felperes keresetével elutasítandó. 82. §. Hűtlen elhagyás és házasságtörés alapján indított perben az időleges ágy- es asztaltóli elválasztás mellőzendő.7 83. §. Ha a felek vagy azok egyike az ágy- és asztaltóli elválasztásra rendelt határidő letelte után a házasság végleges felbontását kérik, a per bírósága az ítélethozatalt megelőzőleg a feleket még egyszer békéltetésre megidézi. * Ezen békéltetés ugyanazon szabályok szerint ejtendő meg, mint a kereset megindítása utáni békéltetés. 84. §. Az érdemleges Ítélet rendelkező részében az elválás oka megemlítendő s ha a házasság felbontatik, a polgári biróság hatalma alá tartozó félnek az új házasságra lépés megengedendő. 85. §. Az ítélet ugyan rendszerint a felek kérelmén túl nem terjedhet, kivételt képez mégis a vétkes félnek a bűntárssal való házasságkötéstől eltiltása és a gyermekek tartásának kérdése, a mennyiben a gyermekek sorsáról a bíróságnak gondoskodni és a gyermekek eltartására a feleket külön kérelem nélkül is itéletileg köteleznie kell. Ha a felek az iránt, hogy melyiköknél fognak maradni a gyermekek, a perben nem nyilatkoztak, akkor ezen körülmény tisztába hozatala végett a tárgyalás kiegészítését kell elrendelni. 86. §. Zsidó válóperben a házassági kötelék felbontásán kivül még az is kimondandó, hogy a férj 15 nap alatt jogosítva van, illetve köteles az illető rabbi előtt a szokásos válólevelet kiadni, a nő pedig azt elfogadni s hogy a válólevél kiadásának vagy elfogadásának megtagadása esetére a birói végitélet szolgáland a házassági kötelék végfelbontásának teljes igazolásául.9 87. §. Válóperekben a perköltségek rendszerint kölcsönösen megszüntetendők. A biróság a per körülményeiből itéli meg, menynyiben van ezen szabálytól eltérésnek helye. 88. §. Az ítéletben a házasságvédő díja is megállapítandó és a felek annak viselésére cgyetemleg kötelezendők. 80. §. Az Ítélet az anyakönyvben leendő feljegyzés végett azon lelkészi hivatallal közlendő, melynél a házasság megköttetett, kivéve, ha ez róm. kath. plébánia,10 a mely esetben a közlés elmarad. 90. §. Ha a perben kiskorú gyermekek vannak érdekelve, az Ítélet az árvaszékkel is közlendő. * Elözö közlemények a »Jogc 24., 25., 26. és 29. számaiban. 6 Kir. tábla 43,738/83. h. h. Curia 7,321/883. 7 Kir. tábla 61,192/1882. h. h. Curia 4,089/83. 8 Curia 1883. évi 9., 1,960., 1,964. 9 Curia 7,897/84. 10 Curia 2,652/83.