A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 29. szám - Házasságjogi szabályzat a polg. biróságok elé tartozó válóperekben. 4. r.

116 A J OG. szerezni be, de ekkor már '4éányá:- öt jobban létével biztatta s különben is a beteggel együtt maradtak ottan kisebb testvére s arról is biztos volt vádlottnö, hogy a házánál lakó P. Elekné hosszabb időn át jelen lesz á beteg körében, mert ezen nő vállalta magára, hogy az ebédet^ 'mégkésziti s ezekhez képest a legszigorúbb esetben a segélynélküli "állapotban elhagyás fogalmának csak némi részben is vádlottnőnek azon tette felelne meg, hogy a midőn a városból délután két órakor hazajött, mikor már P. Elekné előadása szerint az öngyilkos leány halálsápadtan, kifeketült ajkakkal felismerhetőleg a halál kinjait szenvedte, mikor már láthatta vádlottnö, hogy a hatóság orvosról nem gondoskodott, ő szivtelenül, segély nélkül ott hagyta haldokló gyermekét s elment a temetésre, kikísérte az idegen halottat a temetőbe, mig saját leánya otthon haldoklott s csak akkor tért vissza a házhoz a temetésről, — mikor kisebb gyermekei leánya halálának hírét megvitték s mikor már képmutató siránkozásaival s könnyeivel mitsem segíthetett. Más esetekben e szívtelen mulasztást a B. T. K. 287. §-a alá vonni, függhetne ugyan a bírói felfogástól oly esetekben, melyekben a kötelességmulasztás oki üsszefüggésbe volna hozható a bekövetkezett vagy bekövetkezhetett súlyosb okozattal, a mely összefüggés nélkül pedig sem szándékos, sem gondatlanságból okozott bűncselekmény miatt senki sem terhelhető. A fenforgó esetben azonban az öngyilkosság az ok, a melvnek okozására vádlottnö mi befolyást sem gyakorolt s az öngyilkos leány máskülönben sem volt segélynélküli állapotban elhagyva, mert ő segélyt nem is kívánt, ö halni akart, midőn magát megmérgezte és ha akart volna, még önsegélyre is képes lett volna, szolgálata helyével átellenben lakván az orvos, hova azonnal folyamodhatott volna segélyért, de ő a halált kereste és óhajtotta utolsó percig, ő apja után vágyakozott, ki őt a halálban megelőzte. Kétségtelen, hogy a szülőknek természetes és erkölcsi kötelességük életveszélyben forgó gyermekük megmentésére, még akaratuk ellenére is mindent elkövetni, azonban, hogy az öngyilkosság esetében történt mulasztásoknál, midőn az öngyilkos elhatározása nem változott, a B. T. K. 287. §-ának súlyos intézkedései alkalmazásba nem jöhetnek, annak kellő ellenpróbáját szolgáltatja a B. T. K. 283. §-a, mely három évig terjedhető fogházzal bünteti azt, a ki az öngyilkosságra valakit rábir, vagy azon célra eszközöket szolgáltat és e részben a szülőkre nézve sem tesz kivételt. Ha tehát ezen sokkal súlyosabb bűncselekmény, a bünrészesség nagyobb foka is a büntető törvény rendelkezése szerint csak vétséget képez s csak három évig terjedhető fogházzal büntethető , akkor a törvényhozásnak szándékában nem állhatott, hogy az, a ki kevésbé bűnös, a ki a cselekményben előre egyet nem értett s a ki átalában nem volt annak okozója vagy részese, csak utólagosan mulasztotta el emberi és szülői kötelességét, öt évtől tíz évig terjedhető fegyházzal büntettessék. Ez összehasonlításból nyilván kitűnik, hogy a fenforgó esetben a B. T. K. 287. §-a alkalmazásba nem jöhet. Azonban tény, hogy vádlottnö, midőn leánya végzetes tettéről értesült, ha rögtön orvosról gondoskodik, gyermekét valószínűién- megmenthette volna s így felmerült azon kérdés, nem követett-e el vádlottnö valamely más intézkedés értelmében büntetés alá vonható cselekményt ? Vádlottnőt a fentiek szerint csakis azon mulasztás terheli, hogy haldokó gyermekének megmentéséről orvosról nem gondoskodott. Az 1876. évi XIV. t.-c. az életet veszélyeztető eseteknél, különösen a hirtelen életveszélyeknél való rögtöni eljárást az azon törvényben megjelölt rendőri hatóságnak tette kötelességévé s nem intézkedett a családfőknek oly esetekben való teendőiről s a fenforo-ó esetben a rendőrség részéről ily kötelesség mulasztásának jelenségei mutatkozván, az alsóbb bíróságok helyesen rendelték me°- az ügyiratoknak az illetékes fegyelmi birósághoz való áttételét, továbbá a fent idézett 1876. évi XIV. t.-c. 20. §-a büntetést állapit meg azon szülőkre, kik 7 éven alóli életkorú gyermekük orvosi segélyezését mellőznék s végül a K. B. T. K. 99. §-ában szintén van intézkedés azon családfő megbüntetéséről, a ki ragályos betegség idejében az orvosi segélyről szükség esetében nem gondoskodik; azonban. törvényes intézkedés, hogy a fenforgó esetben történt mulasztást büntetés alá vonandónak állapítaná0 meg — nem létezik, — a bíróság pedig ma már nincs jogosítva, hogy analógiák után ítéljen s a törvénynek netalán lehető hézagait a B. T. K. 1. §-a ellenére a birói gyakorlat alapján pótolja ; minélfogva vádlottnőt a vád és következményei alól fel kellett menteni. (1887- évi március hó 8-án. 5,958/1886. szám.) A budapesti kir. ítélő tábla váltó-tanácsának döntvényköny véből. (Felső bírósági újabb elvi jelentőségű határozatok.) A cégvezető jogosítva van az egész üzlet eladása iránt szerződni. {A J,8p2/v. 1886. sz. kir. it. táblai határozatból.') K. t. Jl % Ha a kereskedősegéd, főnöke beleegyezésével, i>per procura« aláírásokkal ellátott leveleket intéz valamely harmadik személyhez, később pedig ezzel csak a főnök nevével aláirt távirat folytán ügyletet köt: akkor az a kereskedösegéd ez ügyletre nézve cégvezetőnek tekintendő, habár nem is volt ilyennek bejegyezve. {Az 1,007/v. 1886. számú curiai határozatból.) K. t. 37. $. A cégvezető részéről vállalt váltói kötelezettség nem kötelező a ker. főnökre, ha a cégvezetői minőség törvényellenesen jegyeztetett be és hirdettetett ki. (A 322IV. 1887. számú curiai határozatból.) K. t. 37., j8., 4.1. $$. Az a ker. segéd, a ki szolgálatát a főnök csődbejutásakor felmondás nélkül hagyja el, nincs jogosítva a tömeg ellen a felmondási időre járó bért követelni. (A 802/v. 1886. sz. cnriai határozatból.) K. t. 38. $. Be nem jegyzett ker. társaság is, mint ilyen idézhető és elmarasztalható. {A 679'v. 1886. sz. curiai határozatból.) K. t. 87. $. A foglalónak kétszerese a tárgyalás folyamán is követelhető, ha a kereset a foglaló -visszaadása és a kár megtérítése iránt indíttatott, de később a kár megtérítése helyett a foglalónak kétszerese igényeltetik. (Az 1,04-ilv. 1886. számú curiai határozatból.) K. t. 277. .f. A vevőt az árú visszaküldésére nem jogosítja fel az a körülmény, hogy az eladó magasabb árt számított a kialkudottnál. {A 674.lv. 1886. sz. curiai határozatból.) K. t. 347. rf. Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : „Szmurák S. E. utódai" e., besztercebányai tszék, bej. aug. 27, félsz, szept. 26, csb. Seyfreid József, tmg. Drexler Frigyes. — Csenterics Zoltáu e., budapesti kir. keresk. és váltótszék, bej. aug. 10, félsz. aug. 27, csb. Sárváry Gusztáv, tmg. Brunkala László. — Glanz Sárnnel e., szolnoki tszék, bej. szept. 3, félsz, szept. 24, csb. Stróbl Károly, tmg. dr. Deutsch Adolf. — Tausiff Lipót e., bej. aug. 8, félsz, szept 5, csb. Szentpétery József, tmg. Geiger Gyula. — Kapler József e.. szombathelyi tszék, bej jul. 25, félsz. aug. 3, csb. Tura József, tmg. Raácz Miklós. — ÖZV. Löbl Lipótné e., nagy-kanizsai tszék, bej. aug. 8, félsz. aug. 13, csb. Nábráczky Lajos, tmg. dr. Morgenstern Jakab. — Schumacher Lajos e., szombathelyi tszék, bej. aug. 29, félsz, szept. 10, csb. Tura József, tmg. dr. Schwartz Samu. — Francovich János e., fiumei tszék, bej. aug. 31, félsz, szept. 15, csb Corvin Domokos, tmg. Evler György. — Hejduska Bernát e , szabadkai tszék, bej. aug. 24, félsz, szept. 7, csb. Buday Tános, tmg. dr. Freund Sándor. Pályázatok: Az erzsébetvárosi tszéknél aljegyzői áll. jul 21-ig. — A szolnoki tszéknél díjas joggyakornoki áll. aug 4-ig. — A kun-szent-mártoni jbságnál díjas joggyakornoki áll. aug. 4-ig. — A tokai jbságnál a 1 b i r ó i áll. jul. 22-ig. — A székesfehérvári tszéknél díjas joggyakornoki áll. aug. 5-ig. — A pancsovai tszéknél 11-od oszt. segédtelek könyvvezetői áll. jul. 22-ig. — A tokaji jbságnál dijas joggyakornoki áll. jul. 22-ig. — A módosi jbságnál II. oszt. s e g é d t e 1 e k k ö n y v v e z e t ő i áll. jul. 23-ig. — A dicső-szt.-mártoni jbságnál albirói áll. jul. 23-ig. — Az ipolysági tszéknél birói áll. aug. 7-ig. — A zombori tszéknél aljegyzői áll. aug. 9-ig. — A kővösbányai kir. közjegyzői áll. aug. 6-ig. — A nyitrai tszéknél két a 1jegyzői áll. jul. 2H-ig. — A kis-jenői kir. közjegyzői áll. aug. 6-ig. — A nagy-butyini kir. közjegyzői áll. aug. 6-ig. — A nagybecskereki tszéknél aljegyzői áll. aug. H-ig. — A nagy-szebeni tszéknél II. oszt. j e g y z ő i áll jul. 2^-ig. — A szilágy-csehi jbságnál albirói áll. jul 28-ig. — A nagy-kikindai tszéknél dijas joggyakornoki áll. aug. 1 l-ig, — A kézdi-vásárhelyi tszéknél díjas jog gyakornoki áll. aug. 12-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. szám.)