A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 26. szám - Házasságjogi szabályzat a polg. biróságok elé tartozó válóperekben. 3. r.

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melleklet a »Jog« 26. számához. Budapest, 1887. június 26-án. Köztörvényi ügyekben. Az örökhagyó özvegyével szemben, mindaddig, mig özvegyi joga itéletileg nem korlAtoltate.lt, a perrendtartás 588. §-a alapján hagyatéki zárlatot elrendelni nem lehet, haesak nem igazoltatik az, hogy az özvegy a hagyatéki vagyont eltékozolja. A hagyatéki zárlat elrendelése kérdésében a inásodbiróság véglegesen határoz." A sátoralja-ujlielyi kir. törvényszék : Az 1P8G. év július 6-án felvett tárgyalási jegyzőkönyvből kitetszőleg a pótleltárba felvett vagyonok egy részének a hagyatékhoz tartozó volta vitássá válván, tekintve, hogy a hagyatéki leltárba mindazon ingó és ingatlan javak felveendők, melyeknek birtokában volt az örökhagyó, vagy melyek kétségtelenül tulajdonát képezték, s tekintve, hogy a kiigazított, illetőleg pótleltárba felvett ingatlanokra az örökhagyó P. Dávid kizárólag s részint fele részben tulajdonosul, illetve zálogbirtokosul lévén nyilvánkönyvileg bejegyezve, azon ingatlanok s az azokon talál'.ató felülépitmények mindaddig hagyatéki vagyonoknak tekintendők, mig a vitás javakra nézve a tulajdoni igényt formáló fél jogát birói Ítélettel nem igazolja ; tekintve továbbá, hogy apótleltárban felvett s részben az alap-leltárban is előforduló ingó javak, mint a hagyatéki ingatlanok felszerelvényei s tartozékai, szintén a hagyatékhoz tartozóknak tekintendők mindaddig, mig az örökhagyó özvegye ezen ingóságok fele része iránt támasztott igényét a törvény rendes utján nem érvényesiti; ennélfogva az 188G. évi június hó lG-án felvett kiigazított s illetve pótleltár helyesnek kimondatik s az abban összeirt ingó és ingatlan javak a néhai P. Dávid hagyatékához tartozók gyanánt a leltárban benthagyatnak. Dr. Nagy Ármin ügyvéd, mint P. Adolf csődtömegének gondnoka, az összes ingóságok és az ingatlan javak egy része iránt, valamint P. Dávidné szül. E. Terézia a pótleltárba összeirt ingóságok fele része iránt támasztott tulajdoni igényük érvényesítésével a törvény rendes útjára utasíttatnak. Minthogy pedig a'kir. közjegyző által 1886. évi július hó 6-án felvett tárgyalási jegvzökönyv szerint az érdeklett örökösök között az egyezség öröklési igényeikre nézve létre nem jött: ennélfogva az egész hagyatékot igénylő s időközben csőd alá jutott egyik örökös P. Adolf képviseletében dr. Nagy Ármin ügyvéd, mint P. Adolf csődtömegének gondnoka öröklési igényének érvényesítésével Láczay Károly ügyvéd, mint P. József és P. Mór csődtömegeinek gondnoka, továbbá P. H. Róza és P. Annin törvényes örökösök ellen az 1868. évi LIV. t.-c. 587. §-ához képest perre utasittatik, köteles lévén keresetét az örökösödési per bíróságához ezen végzés vételétől számítandó harminc napi záros határidő alatt benyújtani, mert különben az osztály megtétele s az örökség átadása a perrendtartás 590. §-a értelmében a perre utasított igényre való tekintet nélkül bármelyik érdekelt kérelmére eszközöltetni fog akként, hogy a hagyaték az örökösöknek egyenlő arányban fog átadatni. A P. Adolf, József és Móric-féle csődtömegek gondnokai által kérelmezett zárlatot illetőleg, miután az örökhagyó özvegye, mint a hagyaték élvezetére különben is jogosított által a zárlat mellőzése tekintetéből a tárgyalás soián biztosíték ajánltatott: a zárlat elrendelése az ingóságok becsértékének 2,097 frt 77 krnak és a felülépitmények netaláni rongálása címén ajánlott 600 írtnak, összesen 2,697 frt 77 krnak első helyen való jelzálogi biztosítása vagy óvadékképes értékpapírokban, vagy készpénzben való letétele esetére mellőztetik; minélfogva utasittatik özvegy P. Dávidné szül. E. Terézia, hogy a fentebb meghatározott 2,697 frt 77 krnyi összeget vagy a saját ins>atlanaira első helyen való zálogjogi bekebelezés, vagy óvadékképes értékpapírokban, vagy készpénzben ezen kir. törvényszékhez való letétele által 8 nap alatt biztosítsa: mert különben a hagyatéki vagyon zár alá vétele el fog rendeltetni. Végül az örökhagyó özvegye által a hagyatéki tárgyalás során érvényesíteni kivánt özvegyi haszonélvezeti jog tekintetében, miután a hátramaradt özvegyet özvegységének ideje alatt a hagyaték haszonélvezete mindaddig megilleti, mig annak megszüntetése vagy megszorítása a törvény rendes utján jogérvényes birói határozattal ki nem mondatik: P. Adolf, József és Móric örökösök, illetve ezek csődtömegeinek gondnokai az özvegyi haszonélvezet ellen tett kifogásuk érvényesítése végett a törvény rendes útjára utasíttatnak. (1886. julloS 9-én, 5,566. sz.j A budapesti kir. ítélő tábla: A Vir. itélő tábla az elsöbirósági végzésnek nem neheztelt részét «rintetlenül. neheztelt azon részét pedig, mely szerint a gálszécsi 534. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanok örökhagyó »evén álló fele, továbbá a kiigazított leltár 13. tétele alatt felvett rco-alejog a leltárba helyesen felvettnek kimondatott, továbbá P. \dolf csődtömege a többi örökössel szemben perre utasíttatott, a liagyatéki vagyonra a zárlat el nem rendeltetett, a hagyatéki vagyon, özvegyi jogon az özvegy használatában hagyatott és P. Adolf csődtömege az özvegyi jog megszorítására irányuló kifogásainak Jrvényesitésével a törvény rendes útjára utasíttatott, helybenhagyja; neheztelt többi részét megváltoztatja s a kiigazított leltár 14—53. tétele alatt felvett ingókat, 4 darab ökör, 1 tehén, 3 darab ló, 3 darab lóra való szerszám, 3 szekér, ahhoz tartozó szerszám, eke, borona és szekérlánc kivételével a leltárból kihagyatni rendeli. Indokok: Az elsőbirósági végzésnek felfolyainodással megtámadott, de helybenhagyott részét indokainál fogva s azért is helybenhagyni kellett: mert a regaie-jövedelem az 1886. május hó 5-én és szeptember 16-án felvett tárgyalási jegyzőkönyvek szerint a hagyatékhoz tartozó nemesi birtok után jár ; mert a kizárólagos örökösödési jogot igénylő, de birtokon kívül levő P. Adolf csődtömege a többi törvényes örökléssel szemben az 1868. évi LIV. t.-c. 587. § ának megfelelően utasíttatott perre ; mert végre nem is állíttatott, annyival kevésbé igezoltatott, hogy a hagyatéknak özvegyi jogon birtokában levő és azt az özvegyi jog perutján leendő megszorításáig törvényszerüleg haszonélvező özvegy a hagyatéki vagyont eltékozolja, vagy pusztulni hagyja, a hagyatékra a zárlat még azon esetben sem lett volna az özvegyi jog sérelmével elrendelhető, ha az özvegy az általa felajánlott biztosítékot nyújtani hajlandó nem lett volna, annyival kevésbé sérelmes tehát az elsőbirósági végzés abbeli intézkedése, mely szerint a zárlat el nem rendelése a felajánlott biztosíték nyújtásától tétetett függővé. Többi neheztelt részében azonban az elsőbirósági végzést megváltoztatja s a kiigazított leltár 14 — 53. tétele alatti marhaállomány és gazdasági felszerelvényeket az eredeti leltár 5—9. tétele alatt felvett e nembeli ingók kivételével a leltárból kihagyni kellett : mert az összes örökösök előadása szerint ezen ingók a halálozás beálltakor örökhagyó birtokában nem voltak, tulajdonát nem képezték, hanem örökhagyó halála után szereztettek s így ha a hagyatéki tömeg jövedelmeiből szereztettek volna s annak szaporulatát képeznék is, mint nem hagyatéki vagyon, az 1868: LIV. t.-c. 571. §-a rendelkezésénél fogva a hagyatéki leltárba fel nem vehető s az erre vonatkozó igények tisztába hozatala az örökösödési eljárás keretébe nem tartozik. (1887. január 28-án, 30,008/86. sz.) ' A in. kir. Curia : A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik. Mert az 1881 : LIX. t.-c. 92. §. b) pontja szerint, hagvatéki ügyekben a másodbiröságnak csupán az 1868 : LIV t.-c. 581. és 587. §§-ai eseteiben hozott megváltoztató végzései ellen van helye további felfolyamodásnak és inert a másodbiróság neheztelt végzése az elsőbiróság végzését megváltoztató részében az 1868. évi LIV. t.-c. 581. és 587, §§-aibau jelzett esetekre nem vonatkozik. (1887. május 18-án, 2,336. szám.) Midőn végrehajtató már a végrehajtási törvényben határozottan megjelölt és közpénztárból felvehető követelésre vezette a végrehajtást, a további intézkedések megtételére és különösen