A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 25. szám - Rendészet

Hatodik évfolyam. 25. szám. Budapest, 1887. június 19. Szerkesztőség: T. sas - utca 14. s/ám. Kiadóhivatal: Y. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) U ICfflM klímÚ KÉPVISELETÉRE, A UAGYAR ŰGYVtDi, 811, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. flgyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre . C frt — kr. fél » 8 » — » negyed » . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Rendészet. Irta: dr. Kovács Pál, kecskeméti jogakadémiai tanár. — Az elidegenítési és terhelési tilalom. Irta: Lányi Bertalan, rimaszombati kir. tszéki bíró. — Az 1881. évi LX. t.-c. 94. §-ához. d Margittán. — Házasságjogi szabályzat válóperekben. Irta: Sz teli ló Kornél, .1 (Spanyolország. Irta : dr. ) — Sérelmek. (IgazságügyJenő, ügyvéd Versecen. — iepsiszent-györgyi ügyvéd.) — :ikönyve. Irta . dr. Mariska Irta : dr. Hajós Emil a polg. biróságok elé tartozó váli budapesti ügyvéd. — Ausztria és Dell' Adami Rezső, budapesti niinistcrünk és a szaksajtó. Irta : Koldusfillér. Irta: dr. A 1 b u > Irodalom. (A m. pénzügyi törvény Vilmos. A polgári perrend repertóriuma. Irta: dr. Maislis Mór.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. Mi-i,i í KLKT • Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) ..Jog Tőrré ngtárn" címií vállala, melyei tavaly megindítottunk, olvasóink tetszését teljes mértékben meg= nyerni tudta, mit annak jeléül tekintünk, hogy jogászközön= scgünknél valóságos hiányt pótol. Ez bir arra bennünket, hogy foráhhra is f'olgfassttk. Ehez képest ezen évre is elő= nyitunk az 1&&2. évi törrények és iga&súg*'{/!/' ministeri rendeleteiére 30 ív erejéig 2 frtért. Tisztelt előfizetőink, de csakis ezek, ezért a csekély árért meg kitiinő kiálli fásban és a lehető legjobb jegy'Setékkel ellátva az előfizetett törvényeket és igaz= ságiigyi rendeleteket, és -pedig lehetőleg nem sokára rá, hogy a hivatalos lapban megjelentek, és igy nem kell bevárniok, mig azok a könyvkereskedésben füzetekben bocsáttatnak közre. A jó hírnevű Ráih Mór=féle kiadó cég, melylyel ezen vál= lalat iránt megállapodásra léptünk, elég biztosíték, hogy mint az elmúlt évben, ugy a mostaniban is sikerülni fog olvasóink^ nak legmesszebb menő igényeit kielégíteni. A 2 frtnyi előfizetési ár postán falrá n tj n yal kiadóhivatalunkhoz címzendő. j\ JQQ" liíaüóhiuatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. Rendészet. Irta : dr. KOVÁCS PÁL, kecskeméti jogakr.démiai tanár. »Az államigazgatás egyik ágában sem szükséges annyira a lehetőségig tiszta fogalommeghatározás, mint a közrendeszetnél; mert történeti okokból egy részben sem uralkodott a felfogásban annyi zavar, mint ebben«. Ezt mondja Stein Lőrinc, a maga hires »ÁUamigazgatás« tanában. Es ehhez bátran hozzá tehetjük, hogy alig van az államigazgatásnak egy ága is, melyben akkora fogalomzavar uralkodnék, vagy legalább is a melyben annyira eltérők volnának a fogalommeghatározások, mint a rendészet terén. Minden túlzás nélkül cl lehet mondani, hogy a hány államjogi iró foglalkozott eddig a rendészeti ügy elméletével majdnem ugyanannyi az idevágó fogalommeghatározások száma is. Es ez a chaos fölötte hátrányosan hat vissza a jogtanuló ifjúság ez irányú ismeret-fejlődésérc. Mint a kecskeméti jogakadémia* mindkét allámvizsgálati bizottságának 4 év óta rendes tagja, saját tapasztalatomból tudom, hogy főképen a tanfolyam hallgatása nélkül vizsgázók közül, — a kik előadásokat nem hallgatnak, hanem többé-kevésbé hézagos tankönyvek, vagy még hézagosabb kölcsön kért jegyzetek után készülnek — nem akadt egyetlen egy sem, a ki a rendészetnek és egyes ágazatainak még csak megközelítőleg kielégítő fogalmát is adni tudta volna. Annál kevésbé tudták persze megjelölni azon ügyeket, a melyek a rendészet körébe tartoznak. Es a fentebb mondottaknál fogva ezen a legkevésbé sem lehet csodálkoznunk. Hisz maga a modern közigazgatási jog tudományának úgyszólván atyja, megteremtője: Stein Lőrinc sem nyújt — legalább az én szerény véleményem szerint — teljesen tiszta és könnyen áttekinthető képet a rendészet fogalmáról, sem általában, sem annak egyes ágazatait tekintve. Ennek azonban leginkább az ő nehézkes, sőt helyenként megemészthetetlen stylusa a/, oka. Ezek a körülmények birtak engem arra, hogy a tele. szerkesztőség becses engedelmével a »Jog« hasábjain kifejtsem a rendészet fogalmát és tevékenységi körét ugy, a mint én azt magamnak elméletileg megállapítottam s a gyakorlati államélet tényleges viszonyai által is igazoltnak látom. Távol legyen azonban azt vindikálnom magamnak', hogy az általam felállított elvek és fogalmak föltétlenül és egyedül helyesek s a közigazgatási jog tudományának szempontjából immár kifogástalanok. De egyben talán nem vélek tévedhetni ; abban t. i., hogy ezek az elvek és fogalmak egyszerűek, világosak, mindenki által könnyen megérthetők. Ha nem, ugy mentse ki ebbeli tévedésemet is — a többivel együtt —- az a körülmény, hogy inkább szeretek gondolkozni a magam fejével, mint a másokéval. E kis bevezetés után most már vizsgáljuk magát a tárgyat. A beliga; gatás végcélja — a hatáskörébe utalt eszközökkel — az államlakosok szellemi és anyagi jólétének előmozdítása. Ezen végcél felé haladásban kötelessége a bcligazgatást kezelő végrehajtó hatalomnak nemcsak oly intézmények létesítéséről gondoskodni, a melyek a szellemi és anyagi jólétet közvetlen állami tevékenységgel fejlesztik, — a milyen intézkedések pl. vasutak épitése, a szellemi téren : iskolák létesítése — hanem gondoskodnia kell arról is, hogy az államlakosok önerejükből, önmaguk is minden irányban akadálytalanul, szabadon közremunkálhassanak saját jobblétük, saját szellemi és anyagi fejlődésük érdekében. Ez pedig csak akkor történhetik, ha az államlakosok a maguk külső egyéni létében, tevékenységében, életfej'ődésében minden veszélyek ellenében (értvén itt a beligazgatás jogi természetéből kifolyólag csupán belső és nem kívülről ;övő veszélyeket) megvédelmeztetnek; külső egyéni életirányzatuk vitelében rendet, biztonságot élvezhetnek. Ezt a védelmet, ezt a rendet, ezt a biztonságot — miután erre az egyesek erői elégtelenek — csak az államhatalom adhatja meg. Es az államhatalom ide irányuló ténykedését nevezzük a közigazgatási jog tudományában rendészetnek. Rendészet alatt értem tehát a végrehajtó hatalomnak az állam lakosok külső é 1 e t f e j 1 ő-