A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 24. szám - Házas ágjogi szabályzat a polg. bíróságok elé tartozó válóperekben. 1. r.

202 A J üü. íi helyette kifizetett adósságokat kétség esetén, mint kiházasitást betudatni rendeli, addig az oszt. polg. tkönyv csak a nagykorú gyermek helyett kifizetett adósságokat veszi fel a betudás tárgyai közé. A cím vagy rang elnyerése végett adott érték pedig egyedül a szász törvénykönyvben szerepel, mint conferálandó vagyoni alkatrész. S igy tovább lehetne folytatni az összehasonlítást, de már a/, eddigiekből meggyőződhettünk, hogy itt nem is az örökhagyó vélelmezett akarata, hanem a törvényhozónak ezen akaratról alkotott felfogása a döntő. De ha el is tekintünk attól, hogy a törvényhozó nem az örökhagyó akaratát, hanem saját felfogását emeli érvényre, továbbá ha eltekintünk attól is, hogy az örökhagyó szándékának felismerésére biztos eriterium nincs: még akkor sem állhat meg azon elv, hogy a betudás tárgyát az képezi, a mi nyíltan vagy vélelmezetten az örökrészre előlegképen adatott; mert ha a szülő gyermekét kiházasitja, ha önállóságra jutás cél jából anyagi javakkal ellátja, ha költséges neveltetésbe.n részesiti, ha ajándékokkal kedveskedik neki, nem gondol a halálra, hanem az élet szükségleteire ; nem az a gondolat lebeg szemei előtt, hogy mindazt gyermekének örökrészére előlegül adja, hanem hogy őt az élet küzdelmei közepette anyagi javakkal támogassa. Nem is vélelmezhető tehát jogosan, hogy a szülő adományozásai majd kedvezményképen, majd ismét a betudás szándékával tétettek s így az ezen vélelmezett szándék vagy akaratra épített elmélet, mint mindenképen tarthatatlan, romba dől. Erezték ezen elmélet hívei is álláspontjuk hiányosságát s azért, hogy a felállított merev korlátokon némiképen tágítsanak, kimondták, hogy az is betudás tárgyát képezi, a mi kifejezetten a betudás feltétele mellett átlátott. Azonban ezen intézkedéssel nem sok lett segítve a bajon. Igen helyesen mondja | a n c s ó : -Tudjuk ugyanis, hogy az életben igen ritka az, miszerint az apa azon kijelentés melled juttatna valamely adományt gyermekeinek, hogy az majd örökrészükbe betudassék.r,:l Miből önként folyik, hogy ezen correctivum-ként ajánlt intézkedés legritkább esetben nyerhet alkalmazást, annyival is inkább, mert az utólagos kijelentés lehetősége ki van zárva.70 Pedig gyakran történik, hogy az örökhagyó azon hiszemben, miszerint többi gyermekeit is hasonló módon megadományozhat ja, az ellátott gyermekeknek betudás feltétele nélkül juttat adományokat, melyek azután, bár a többi gyermek hasonló előnyben nem része-ült, az illetőknek örökrészükbe be nem tudhatók. Mimi ezekből önként folyik, hogy a betudás tárgyainak megállapításánál az örökhagyó vélelmezett akarata, illetve szándéka kiindulási pontul nem szolgálhat s pedig azért nem, mert a betudás jogalapja nem az örökhagyó vélelmezett egyenlő szeretetében, hanem az igazság azon elvében gyökeredzik, hogy egyenlő igénynyel biró örökösök végrendeleti intézkedés hiányában egyenlően részesedjenek az elhunyt vagyonában; minélfogva mindaz, mi ezen egyenlő részesedést sértené, elhárítandó. Legnagyobb mértékben sértené pedig az örökösök vagyoni egyenlőségét, ha azon adományok, melyeket egyik-másik az örökhagyótól ennek életében kapott, az illetőnek örökrészébe be nem tudatnának, miért is az igazság elve követeli, hogy ezen adományok az örökrész megállapításánál számba vétessenek. Nem lehet tehát itt különbséget tenni az egyes adományok között, mert akármelyiknek be nem tudása egyaránt sértené az örökösök vagyoni egyenlőségét, miért is szabályul kell felállítani, hogy mindaz a betudás tárgyát képezi, mit a leszármazó örökös örökhagyójától ennek életében kapott. Mindazáltal ezen szabály alul is van kivétel annyiban, a mennyiben a szülőnek gyermekére fordított azon költekezéseit, melyeket szülői kötelességéből folyólag tett, a betudás tárgyai közé felvenni nem lehet, mert azáltal, hogy a szülő gyermekét táplálja, ruházza, gyógyíttatja stb., nem ad neki olyan anyagi javakat, inplvek különben a hagyaték alkatrészét képezték volna s igy nem " Dr, Jancsó G y ö r g y-nek többször idézett jeles indítványában. ilO. 1. 70 Szász ptkönyv. 2.357. §. Hat der Erblasser seinen Abkömmlingen Etwas ausser den in §§. ,35*., 2,356. erwahnten Gegenstanden uoter Lebénden zugewendet, ohne dazu verpfiichtet zu sein, so findet eine Einwerfung nur statt. wenn er sie b e i der Z u w e n d u n g zur Pflicht gemacht hat. Teleszky tervezete. 56. §. Másnemű ajándékozások betudás tárgyául csak akkor szolgálnak, ha az ilyen ajándékozásokat az örökhagyó azon kifejezett kijelentéssel adta, hogy az a törvényes örökösödési részbe betudandó legyen. Az értekezlet ezen szakaszt megtoldotta a következő intézkedéssel : Ilyen kifejezett kijelentés hiányában az ajándékozások utólagos betudását örökhagyó, a végrendeleti intézkedés esetének kivételével, utólagosan elrendelni nincsen jogosítva. is lehet mondani, hogy a táplálás, ruházás, lakás, gyógyítás költségei be nem tudás esetén a többi örökösöknek anyagi sérelmet Ugyanilyen jelleggel bírnak a k cisebb alkalmi aj helyes álláspontot foglalja okoznának clékok is. A most kifejtett olasz és a magyar magánjog. Mind a háromba' hogy a betudás tárgyát képezi mindaz, mit a örökös .örökhagyójától ennek életében kapott, szabály alul a szükséghez mért kiv< ket fentebb már részletesen előa< három jogban ott találjuk az iskol Azonban ezen költségeknek a beti nem helyeselhető, mert nem lehet méltányossággal, nincs kötelezve tékíi egyéb adoi hotrv íjdj osszee iskoláztatás 1 felszerelésre. A örökrészükbe lx k nehany lonntot ülők halála után dni köteleztetnek, iskoláztatási költségeinek tekintetbe szülök hagyatékában. Nem-e a legi Bizonyára az s azért újólag is hangs költségei a betudás tárgyai közé sori el a francia, érelvül szolgál, ásra kötelezett Ezen átalános ;lek állapittatnak meg, melyeelyek közt mind a oktatás költségeit is. közül való kizárása stetni az igazság és égéinek betudására vérei csekélyebb érVcgvük csak azon íeküket tudományos zasitásul vagy üzleti ezen pár forintot íben a kitanult fiú, léikül részesedik a igazságtalanság ez '. hogy az iskoláztatás De is mentheti, ezen elengec sék. 71 A szü örökhagyó il lembe veheti ilö 1 eszarmazt elás kötelezettség :on korlátozás m< s kiegyenlítheti köztük a llul fel t, hogy Í kötelesrésze ne sérteslja indokolását, hogy az izonyait kellőképen Ágyétermészet, nevelés vagy egyéb körülmények által előidézett egyenlőtlenségeket.'•^(Házas ágjogi szabályzat a polg. bíróságok elé tartozó válóperekben. tábla (Készítette SZTEHLO KORNÉL, budapesti ügyvéd, a budapesti elnökségének megbízásából.) Altalános határozatok. 1. §. Ezen jogszabályok a budapesti kir. ítélő tábla területén lakó ágost. és helvét hitv. evangélikusok és a m. kir. Curia területén lakó zsidók házassági válópereiben alkalmazandók, tekintet nélkül arra, hogy a felek magyar honosok vagy nem,1 még akkor is, ha a házasság külföldön köttetett.2 2. §. Ezen jogszabályok alkalmazandók azon külföldön lakó j magyar honpolgárok válópereiben is, melyekre nézve a törk. rdts 36. §-a az állandó utolsó együttes lakhelynél fogva a belföldi bíróság illetőségét megállapítja. 3. §. Vegyes házassági válóperben a budapesti kir. ítélő I tábla területén állandóan lakó evangélikus fél, tekintet nélkül az I ő honosságára, a lakhelye szerint illetékes törvényszéknél indíthatja meg válóperét, a mennyiben azt, hogy külföldön lakó házas i társa illetékes házassági bíróságánál hiteltérdemlölég bizonyítja.3 4. §. A külföldön kötött házassá; | és igy belföldön felbontható, ha :i 1 I megkötés helyén megkívánt alakszeríísé: 5. §. Érvénytelen és igy felbont; oly külföldön kötött házasság, melynél útjában, mely alól a hazai törvények s; i nincs."' 6. §. A polg. bíróság nem tekinti íelbontottnak az oly vegyes házasságot, mely az 1868.' évi XLVIII. t.-c. 1. §-ában körülirt eljárás mellőzésével felperesre nézve saját illetékes bírósága által 71) Osztrák ptkönyv 792. §. Szász p 72) Dr. Jancsó többször idézett ír * Vájjon a kir. tábla el fogja-e fogadni, vagy mily változtatásokkal, az még egyáltalán eldöntve nincs. A szerk. 1 Legfőbb ítélőszék 1S70. évi 6,244. Curia 1882. évi 2,123. 2 Semmitöszék 1881. évi 7,292. 3 Semmitöszék 1879- évi 2>i,888. 4 Döntvénytár XXVII. 13- sz. Í8S0. évi 10,057. sz. legfőbb itélősz. | ítélet, továbbá Curia 4,059/884. 6 Péld. A keresztény és nem keresztény közötti házasság bontó I akadálya. keresetével elutasittatott, érvényesnek tekintendő zasság megkötésénél, a k megtartattak.' tárgyát sem képezheti oly bontó akadály áll rint felmentésnek helye inyv 2369—237 \ tványa. 1Ö0. 1. i, vagy mily yáltoztatásokki