A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 24. szám - Házas ágjogi szabályzat a polg. bíróságok elé tartozó válóperekben. 1. r.

A JOG. 20-! felbontatott, mielőtt alperes bírósága érdemleges határozatot hozott volna. Kivétetik azon eset, midiin a szentszék az eljárást vegyes házassági válóperben azon okból tagadja meg, mert az ágy- és asztaltóli elválasztás a kath. félre már előzőleg iogerejííleg kimondatott. (:JÜ. §.). Anyagi jog. /. Váló okok. a) Az ág. és helv. hitv. evangélikusoknál. 7. §- Ha az egyik házastárs a másiknak életére tort, a sértett fél a házasság felbontását kérheti. 8. §. Házasságtörés miatt az ártatlan fél a házasság felbontását követelheti. Nem kérheti a házasság felbontását házasságtörés iniatt azon fél, ki a házasságot szintén megtörte Meg nem engedhető továbbá a házasság felbontása akkor, ha a sértett fél, miután a házasságtörésről biztos tudomást szerzett, a házasságtörést nyíltan vagy hallgatag elengedte. Meg nem engedhető végre a házasság felbontása, ha a panaszlo fél maga ösztönözte házastársát a házasságtörésre, vagy ő keresett és adott szándékosan alkalmat erre. 9. §. A tévedésből vagy erőszak folytán történt közösülés nem állapítja meg a házasságtörést. 10. i^. A házasságtörés bebizonyítására alperes beismerése egymagában nem elegendő." A bíró a fenforgó körülményekből és a perbeli adatokból van hivatva megítélni, mennyiben veendő figyelembe az önbeismerés és e tekintetben minden bizonyítási nem — a főeskü kivételével — alkalmazható. 11. §. A házastárs élete ellen törő, valamint a házasságtörő léi bűntársával újabb házasságra nem léphet és ettől az ítéletben eltiltandó. Az ítélet ezen része hivatalból fölülvizsgálandó." 12. §. Hűtlen elhagyás miatt kérhető a házasság felbontása, ha az elhagyó fél ismeretlen helyre költözik és a bíróság idézésére meg nem jelenik.8 Az idézés a hivatalos lapban három izben közéteendő. Az ismeretlen tartózkodás helyhatósági bizonyitványnyai igazolandó. Az ismeretlen tartózkoclásu fél részére gondnok rendelendő. 13. Felbontandó a házasság, ha a felbontást engesztelhetlen gyűlölség alapjáu mindkét fél kívánja. Ily esetben az engesztelhetlen gyűlölség okait előadni és bizonyítani nem szükséges.0 14. Felbontandó a házasság, ha csak az egyik fél kívánja a felbontást engesztelhetlen gyűlölség alapján, de csak akkor, ha a felbontást kérő fél oly tényeket bizonyít, melyekből alaposan vélmezhető, hogy az engesztelhetlen gyűlölség az ellenző fél részéről is fennforog.10 Ily tényékül tekintendők : ismételt szóbeli vagy testi bántalmazd ok, a gonosz elhagyás, a férj rangjához mért tartás makacs megtagadása, a tiz éven túl tartó különválva élés, de csak akkor, ha alperes a különválás óta a házassági együttélés folytatására kísérletet nem tett,11 és a házassági tartozás makacs megtagadása. lő. §. Indokolttá teszik az engesztelhetlen gyűlölséget és ez okból alapul szolgálnak a házasság felbontására alperesnek erkölcstelen, kicsapongó életmódja, bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt való elitélés, a vétkes fél önhibája által okozott ragályos vagy undort gerjesztő betegségek és a házasság megkötése után támadt gyógyithatlan nősztehetetlenség. 16- §. Sohasem bontható fel azonban a házasság a vétkes fél kérelmére, ha az ártatlan fél a felbontást ellenzi. b) Váló okok a zsidóknál. 17. A jelen szabályzat 7., 8., 9., 10. és 16. szakaszaiban foglalt szabályok a zsidók válópereiben is alkalmazandók. 18. §. Felbontható továbbá a zsidók házassága a házastársak kölcsönös beleegyezése folytán. 19. §. Felbontható végre a zsidók házassága, ha a panaszlott fél valamely bűntettben marasztaltatott el, ha a panaszlott házastársát gonoszul elhagyta,12 vagy rendetlen életet követett, mely által a panaszló házastárs vagyonának nevezetes része, vagy a 6 Curia 1883. 6,4b2. 18S3. 2,405. 7 Ház. nyiltp. 60. és m- kir. Curia 1884. nov. 6. 6,63!. sz , továbbá Curia 1884, 2,830. és ktr. tábla 38.35V883. 8 C. 6,649/883., 6,869/883., 6,"-40/883., 7,653/883, 7,<99/-83. 0 Curia 1883. évi II., 84., 142., 9,202., 2,361., 2,992., 3, 52., 4,020. 6,998., 3,208., 3,120., 3,8 .1., 3,809. sz. 10 Curia 1883. évi 3,737., 3.76f., 3.729. sz 11 Curia 1,393/83. 12 Curia 493 8?3. I család jó erkölcse veszélyeztetik, továbbá élet- vagy egészség ' elleni veszélyes törekvések, súlyos bántalmazások, vagy a személyek i viszonyaihoz képest felette érzékeny ismételt keseritések, tartós és ragálylyal fenyegető testi sérvek miatt. 20. §. Ha a zsidó házastársak egyike keresztény katholikus | hitre tér és a keresztény félnek az egyházi hatóság részéről az új ' házasságra lépés megengedtetik, ez által a házasság a zsidó valláson maradt félre nézve is felbontottnak tekintetik és neki saját személyére nézve a házasság felbontását kérelmeznie nem kell. 11a azonban a zsidó házastársak egyike valamely protestáns ' vallásra tér át, a házasság mindaddig fenállónak tekintendő, míg a házasság a jelen szabályzat értehnébeu a polg. bíróságok által \ fel nem bontatik. (Folyt, következik.) Ausztria és külföld. Finnland büntető törvényhozása. A »Gerichtssaal« XXVIII-ik évfolyamában ismertelte dr. E h r s t r ő m Finnland büntetőjogi fejlődését a 60-as évektől i fogva; ebből megtudjuk, hogy Finnlandban még ma is azon törvények képezik a polgári és büntető törvények magvát, melyek ! 1734-ben alkottattak. 1863-ban, többszöri sürgetésre egy császári parancs propositiót terjesztett a rendek elé azon általános elvek megállapítása 1 végett, melyek az alkotandó btk. tervezeténél figyelembe lesznek veendők. Ezen alkalommal bizottság küldetett ki a btk. javaslatának kidolgozása végett; melynek tagjai voltak: Dahl J. D.; Ehrstrőm G. és Grotenfeld A,, ki manapság a börtönügyek főigazgatója. A I javaslat 1875-ben készült el; azonban sajnos, hogy egy cultur nyelvre sem lett átfordítva és igy tudományos megbeszélés tárgyává sem tétetett. Egyedül Hágstrőmer svéd tanár ismertette a tervezetet, a nélkül azonban, hogy a részletekbe behatolt volna. A kormány e közben különböző igazságügyi hatóságoktól és a helsingforsi egyetem jogi karától véleményt kért a tervezetre nézve; a vélemények oda concludáltak, hogy mielőtt a javaslat törvényerőre emeltetnék: újra át kell azt dolgozni. Egyébként a véleményezők egyhangúlag kijelentették, hogy a tervezet teljesen megfelel a ; modern tudomány követeléseinek; legnagyobb hiánya azonban az, hogy nagyon doctrinalis alapokon nyugszik s igy eredeti 1 szövegében a practicus élet igényeinek megfelelni nem fog. Ehez képest a kormány egy új bizottság elé terjesztette a javaslatot átalakítás végett, melynek tagjai voltak: Iclestam Richárd, Scilin K. W. és Forsman Jaakkó. A bizottság működését l881-ben kezdte meg s 1884-ben be is fejezte. A revideált javaslat ismét csak finn és svéd nyelven jelent meg. S miután a finn senatus igazságügyi osztálya még egy i revisio alá vette, 1885-ben a tartománygyülés elé terjesztetett ; j azonban az ügyek sokasága miatt tárgyalás alá nem került s igy csak 1888-ban fog ismét a napirendre kerülni. Ez a vázlatos története a finn büntető törvényjavaslatnak, I melyet a második bizottság (188l-iki) egyik kitűnő tagja — j dr. Forsmann Jaakkó a Lilienthal-féle »Zeitschrift für die gesammte j Strafrechts\vissenschaft« VII. kötetének második füzetében részletesen ismertet. A javaslat három önálló, de egymással szerves összefüggés1 ben levő törvény-tervezetből áll: 1. általános büntetőtörvény ! Finnland nagy fejedelemség részére; 2. a büntetés végrehajtásá1 ról szóló törvény ; 3. az életbeléptetési törvény. Az alábbi sorokban kizárólag a javaslat azon részét ismertetem, mely a büntetési rendszerre vonatkozik. A tervezet következő büntetéseket ismer: a) halál; b) fegyI ház; c) börtön; d) pénzbüntetés. Halálbüntetéssel fenyítendő: az uralkodó ellen elkövetett szándékos emberölés; ugy ezen • bűntettnek kísérlete; valamint az uralkodó tettleges bántalmazása; \ végül a gyilkosság, jóllehet a javaslat a halálbüntetést büntetési < rendszerének keretébe felveszi, mindazáltal kiemelendő itt, hogy ! Finnlandban halálbüntetés már 60 év óta végre nem hajtatott. Ugyanis I-ső Miklós 1826-ban egy rendeletet bocsátott ki, melyben kijelenti, hogy halálbüntetést soha nem fog sanctionálni, hanem : minden halálbüntetést kijelentő ítéletnél megkegyelmezési jogát I gyakorolja. Ezen időtől fogva a halálbüntetés helyett a Szibériába való deportatio dívik. A szabadságbüntetés — mint már említve is volt — kétí féle, t. i. fegyház és börtön. A 75-iki javaslat még a fogházat is í felemlítette; azonban a bizottság törölte, mert — indokolása