A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 1. szám - Az örökösödési osztály a közjegyző előtt. Az 1874: XXXV. törvénycikk 128. §-áról.

2 A J OG. Ezen három érvénytelenítési ok közül az első és a harmadik az alsóbiróságok okolásában kifejtetteknél fogva tarthatatlanoknak helyesen mondattak ki; azonban már a második érvénytelenitési ok létjogosultsága megbirálásánál az alsóbbfokú bíróságok téves szempontból indultak ki: mert még ha tekinteten kívül hagyni lehetne is azt, hogy az aljárásbiró, mint önálló bíró, az 1871 : XXXI. t.-c. 2. §. világos rendelete értelmében csak oly ügyekben járhat el, melyeket a járásbiró hozzá utal, vagy midőn akadályoztatás esetében ezt helyettesíti; minden kétségen felül áll, hogy a szóban forgó végrendelet felvételénél a törvény, illetve a törvény erejével bíró szabályok által előirt eljárás megtartva nem lett. Ugyanis az 1874: XXXV. t.-c. 25. §. rendelete szerint a kir. járásbíróságok a közvégrendeletek felvételénél a bíróságokra nézve fenálló szabályok szerint kötelesek eljárni; ezek szerint jelesül az 1874. oct. 15-én kelt kir. igazságügyminiszteri rendelet által közétett ügyviteli szabályok VII. fejezete értelmében, mely pedig a 265. §. szerint a kir. járásbíróságoknál is alkalmazást nyer, ha oly birói cselekmény teljesítésének szüksége merül fel, mely a bíróság hivatalos helyiségén kívül végzendő, ez csakis birói kiküldetés által foganatosítható.' Tekintve pedig, hogy a fenforgó esetben az alperesek beismerése, de a megtámadott végrendeletről felvett okirat tartalma által is, azon keresetlevélbeli állítás bizonyítottnak veendő, hogy a C. a. végrendeletet az albiró a hivatal helyiségén kívül és birói kiküldetés nélkül vette fel; tekintve továbbá, hogy a közvégrendelet érvényességét a törvény az annak alkotására előirt szabályok megtartásától teszi függővé, egymaga tehát a fentebb jelzett szabálytalanság elegendő alapul szolgál arra, hogy a többször idézett C. alatti végrendeletet érvénytelennek tekintették. Mihezképest az alsóbbfokú bíróságok Ítéletei megváltoztatásával a C. alatti végrendeletet ez alapon érvénytelennek kimondani s minthogy felperes által képviselt kiskorúak törvényes öröklési joga egyébként alperesileg kétségbe sem vonatott, azt bíróilag meg kellett állapítani, stb. EléTÜlt váltó alapján zálogjogi előjegyzésnek helye nincs. A győri kir. törvényszék: Dr. S . . . M. budapesti lakos 1,156 forint erejéig G István elleni előterjesztett alzálogjog előjegyzése iránti kérelmével elutasittatik. Indokok: Mert igaz ugyan, hogy egy lejárt váltó a zálogjog előjegyzésére alkalmas okirat; de a váltónak ezen különös tekintet csakis akkor és addig tulajdonitható, ha és a meddig annak váltójogi hatálya van, éppen azért egy váltójogilag elévült váltó magában véve a zálogjog előjegyzésére alkalmas magánokiratnak nem tekinthető. Minthogy pedig folyamodó kérelmét egy már 1875. augusztus 10-én lejárt váltóra alapítja, minthogy ezen váltó már 1878. augusztus 10-én elévült, a csupán erre alapított kérelem elutasítandó volt. (1884. április 12-én 2,321. szám.) A budapesti kir. itélő tábla: Az eljáró kir. törvényszéknek neheztelt végzése megváltoztatik és H . . B. Károly által Budapesten 1875. évi május hó 10-én saját rendeletére 1,156 frt tőkéről kibocsátott, G István által elfogadott és ugyanazon évi augusztus hó 10-én lejárt váltó alapján, az alzálogjog előjegyeztetni rendeltetik. Indokok : Mert a kérvény alapját képező A. alatti váltó már lejárt, a telekkönyvi rendelet 88. §. b) pontja értelmében pedig lejárt követelésekről szóló adóslevelekre, a zálogjog előjegyzésének helye van és mert váltóra alapított előjegyzési kérvény elintézésénél azon kérdés, hogy a váltó elévült-e vagy sem ? bírálat tárgyát azért nem képezheti; mivel az elévülés per során is nem hivatalból, hanem csak az adós fél kifogása folytán vehető figyelembe. (1886. október 27-én 32,834. szám.) A m. kir. Curia: A másodbiróság végzése megváltoztatásával az elsőbiróság elutasító végzését hagyja helyben. Ind okok: Mert a zálogjog előjegyzésével biztosítás céloztatván, az 1881: LX. t.-c. 223. § a értelmében annak csak el nem évült váltólevél alapján volna helye; a kérvény mellett bemutatott váltó azonban, már a benyújtás idejekor elévültnek látszik, az tehát mint adóslevél tekintendő, mint ilyen okirat pedig a telekkönyvi rendelet 87., illetve 63. §-a s a többi általános rendeleteinek meg nem felel. (1886- október 19-én 5,045. sz.) Házassági váló ügyekben közben szóló Tégzések elleni felebbvitel. A m. kir. Curia : A felfolyamodás visszautasittatik. Mert házassági válóperekben a másodbirósági közbeszóló határozatok ellen, melyekkel mint jelen esetben további eljárás rendeltetik, a fenálló törvényes gyakorlat szerint a harmadbirósághoz intézhető felebbvitelnek helye nincs. (1886. november 3-án 5,290. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A rendelvényes határozottan megnevezendő. „Saját vagy rendelet" kifej zés személy megnevezést nem képez és igy határozatlan. Váltótörvény 3. §. 2-ik pontja.J A pécsi kir. törvényszék : Az 1885. évi október hó 24-ik napján 8,739. sz. a. kelt sommás végzés hatályának fentartása mellett, tartoznak alperesek, stb. Indokok: A váltó kellékei ellen emelt kifogások figyelembe nem vétethettek, mert ezen kifogások csakis a helytelen helyes Írásra, de nem a váltó lényegére tétettek, stb. A budapesti kir. Ítélőtábla : A kir. ítélőtábla az e.-b. Ítéletét az ezt megelőzött eljárással együtt a váltóeljárás 37. §-a alapján, váltóbirói hatáskör hiánya miatt, hivatalból megsemmisíti és a kir. törvényszéket utasítja, hogy a keresetlevelet felperesnek adja vissza. Indokok : A kereset alapját képező okiratban a rendelvényes megnevezésére használt — »Saját vagy rendelet« — kifejezés személy megnevezést nem képez és nélkülözvén a személyragot, meg nem határozható, hogy az a kibocsátóra vonatkozik, minélfogva a kérdéses kifejezés határozatlan és azon személynek, kinek részére vagy rendeletére a fizetés teljesítendő, minden kétséget kizárólag megállapítására nem alkalmas: ennek következtében az A) alatti okirat nélkülözi a váltónak az 1876. XVII. t.-c. 6. §-a szerint váltójogi kötelezettség nem származván, az arra alapított váltókereset, mint váltói ügyutra nem tartozó, a váltóeljárás 4. §-ához' képest hivatalból már az elsőbiróság által lett volna visszautasítandó: mert végre a kir. trvszék az által, hogy ezen perre váltóbirói hatáskörét megállapította, a váltóeljárás 27. §-a szerint semmiséget maga után vonó s hivatalból figyelembe veendő eljárási hibát követett el. (1886. június 17-én, 1,741.) Azon esetben, midőn közkereseti társaság ellen nyittatik csőd, a csődeljárás a csődtörvény 1. §. érteimélten közadó.snak, vagyis a cégnek végrehuitás alá vonható vagyonára terjed ki, ellenben a beltagok masanvagyonát keltározni s a csődtömegbe bevonni nem lehet. Ha a tömegirondnok helytelen leltározás által perre szolgáltat okot, ennek költségeit ő köteles viselni. A szatmárnémeti kir. törvényszék : Felperes keresetével elutasittatik. Indokok stb. A budapesti kir. Ítélőtábla : A királyi ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, a mátészalkai 326. sz. telekjegyzőkönyvben 378. és 1,636. helyrajzi szám alatti ingatlant a csődleltárból letöröltetni s a csődtömegből kiadatni rendeli, egyúttal K . . . J . . . tömeggondnokot kötelezi felperesnek 33 frt 81 krt perbeli és 18 frt 65 kr. felebbezési költséget 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett fizetni, végre tömeggondnok díjának a csődtömeg ellen megállapítását mellőzi. Indokok : Azon esetben, midőn közkereseti társaság ellen nyittatik csőd, a csődeljárás a csődtörvény 1. §. értelmében közadósnak, vagyis a cégnek végrehajtás alá vonható vagyonára terjed ki, ellenben a beltagok magáuvagyonát leltározni s a csődtömegbe bevonni nem lehet. Kitűnik ez a csődtörvény 249. §-ából is, mely szerint a közkereseti társaság ellen elrendelt csőd esetében a beltagok ellen a csőd csak akkor rendelhető el, ha ez kéretik és a kereskedelmi csőd esetei fenforognak. Kitűnik továbbá a csődtörvény 251. §-ából, mely szerint még akkor is, ha a társasági csőd mellett az egyes tagok ellen is csőd nyittatik, a társasági hitelezők az egyes tagok csődtömegéből kielégítésre csak annyiban tarthatnak igényt, a mennyiben a társasági vagyonból teljes kielégítést nem nyernek ; miből önként következik, hogy az egyes beltagok vagyonát még ily esetben sem lehet a cég csődtömegébe bevonni, hanem minden beltagnak vagyona különálló csődtömeget képez, mely iránt a csődtörvény 253. §. értelmében a tárgyalások is külön vezettetnek. Kitűnik végre a kereskedelmi törvény 97. §-ából is, mely a csődtörvény intézkedéseivel egybehangzóan rendeli, hogy a társaság hitelezői csőd esetében első sorban a társaság vagyonából nyernek kielégítést, az egyes tagok magánvagyonából pedig követeléseiknek csak azon részére nézve