A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 23. szám - Utóhangok a "numerus clausus" kérdéséhez

194 A JOG. Az egyenlő kvalifikáció a jogtudomány terén szerintem nem fajánkóság, sőt ellenkezőleg, a grackialis rendszer az ügyvédség magasztos hivatását fájailkók (solicitor), a nálunk úgynevezett zugirókkal illuzóriussá tenné, s a magyar köznépet, mely elvétve még most sem ösmeri ki az ügyvédet a zugÍróktól, ezeknek dobná ki prédául. Azért, mert az ügyvédek többsége a fővárosban s vidéki nagyobb városokban kisebb sommás perekből él ? s lót-fut, s azért, hogy ne kelljen a kliensekkel közvetlenül érintkezni, hanem azokat előbb a solicitorok fejik meg (bocsánat e kifejezésért), kik leszedve a tejfölt, nekünk csak a savóval számolnának magas röptű jogtudományunkért: bizony-bizony kár lesz ellenőrizhetlen kasznárokat és ispánokat felfogadnunk. Azért, mert a kliens, de különösen a nép-kliens a tényvázlat előadásakor rendé sén egész nemzetsége történetét is hajlandó előadni: jogsérelmei és ezek orvosolhatásának forrása a közvetlenség s a solicitor ezt eredetiségben előadhatni nem lesz képes, eltekintve attól, hogy a tényvázlat felvételéhez teljes szaktudomány szükséges. Elvem tehát nem importálni, különösen kalmár népektől kalmár institúciókat akkor, midőn történeti fejlődés szülte institúciónk a modern kornak megfelelőleg idomítható. Tény, hogy a centralizáció korszakában élünk még a tudomány terén is. Altalános ösmeretekre törekszik mindenki s ezen törekvés jogosultságát senki el nem vitathatja. Szerintem az ügyvédségnél a túltermelést épen a fokozatos kvalifikáció felállítása okozta, hogy az ügyvédi kvalifikáció felemelése és szigorítása alkalmával párhuzamosan nem emeltetett és nem szigorittatott a bírói közigazgatási és pénzügyi kvalifikáció. Igaz, hogy az ügyvédi kvalifikáció mindezen hivatalokra képesít, ámde mit ér az akkor, midőn mindeme hivatalokra kisebb kvalifikáció is elégséges; midőn a jogvégzettek hada megriadva a valóban nehéz jogtudományi elmélettől, elárasztják mindeme jogtudományi ösmeretet igénylő hivatásokat s mire a legmagasabb talán általános jogi tudományokat végzett ügyvéd irodát nyit, megriadt iskolatársát már biró, szolgabíró, adófelügyelő, stb.-ként üdvözli s ha egy ilyen állás után ő is konkurrál, ezek már előnyben vannak s kasztot képezve, őt a kinevezésre nem is ajánlják s igy ezek miatt mellőztetik nemcsak, hanem kénytelen jogtudományát ezek megbirálása, sőt korrekcionalis büntetésének is alávetni. Nincs viszásabb valami, mint mikor a hivatalfőnök az intéző biró kisebb kvlifikációval bir a jogkereső félnél — mert hát szerintem az ügyvéd egyszerűen peres félnek tekintendő. — Ez az ügyvéd és állami tisztviselők között fenforgó ellenszenv forrása, innét van, hogy egyes biró, de különösen közigazgatási tisztviselő irtózik az ügyvéd megjelenésétől is, minek eredménye az, hogy az ügyvéd sikeres működése ezen ellenszenven hajótörést szenved. Ha tehát mindamaz állami hivatalok, melyek jogtudományi ösmeretet igényelnek egy és ugyanazon kvalifikációhoz köttetnének, ha behozatnék az ügyvédi kényszernyugdíj állami kezelés mellett s a nyugdíj egyenlősittetik, ha ezen állami hivatalnokok a három évi gyakorlattal biró magát kitüntető vagy kiváló tehetségű ügyvédek vagy az ügyvédi oklevél elnyerése után a fenti hivataloknál kisebb rangban három évig praktizálók s szinte kiválók sorából neveztetnének ki, a jogszolgáltatás alapossága és gyorsasága nemcsak nyerne, de megszűnvén a pályavesztettek működése és az ellenszenv s az ügyvédség korhadt faja újból virítana. Hogy azonban ezt elérhessük, mindenekelőtt az egyetemi oktatási rendszert kellene megváltoztatni. A jelenlegi egyetemi jog-oktatás hasonló ahoz, mint mikor az orvostanhallgatónak az elméletet adnák elő pusztán az elméleti tudomány, a gyakorlatbani kivitelének elsajátítására pedig a szabadon választandó valamely gyakorló orvoshoz utalnák három évi praxisra. Az egyetemen igen szépen magyarázzák, hogy mi az a jogviszony, sommás és rendes, per, okmány s annak kellékei, : de hogy azt példákkal is illusztrálnak, arról szó sincs; innét van azután, hogy midőn a dr. juris irodába lép gyakorlatra, ' a gyakorlat elején nem ritkán az utolsó Írnoknak is nevetség tárgyául szolgál, innét van, hogy az ügyvéd-vizsgáló bizottság a dr. juris jelöltet igen gyengének találja. Szerintem az egyetemi oktatás ideje két évvel megtoldandó, melytől a két utolsó év a gyakorlatnak lenne szánva a fővárosi kiválóbb járás, tszéki és táblai birák és kiválóbb ügyvédekből két évi ciklusra kiválasztott és kinevezett tanárok vezetése és oktatása mellett. A jog és államtudomány egyesítendő; a két utolsó évre, csak a mindkét tudomány tudora bocsájtandó; e két év elvégeztével gyakorlati vizsgának vetendő alá s csak ezután bocsájtandó két évi ügyvédjelölti gyakorlatra. Mivel azonban ezen reformok behozataláig is az ügyvédség nyomaszt)') helyzetén elodázhatatlanul könnyítendő, nem marad más, mint az állami hivatalok utáni folyamodókat a kinevezésnél nagyobb figyelembe venni, őket egyenranguaknak tekinteni az állami hivatalnokokkal s nemcsak ügyvédi, hanem ügyvéd-jelölti gyakorlatukat is tekintetbe venni. Ausztria és külföld. Esküdtszéki bíróságok Oroszországban. Az orosz birodalmi tanács előtt jelenleg Manassein igazságé ügyminiszter egy fölötte fontos javaslata fekszik, mely szerint a bűnesetek következő kategóriái az esküdtszékek jurisdictiója alól elvonassanak: a) mindazon büntettek, melyek az 1878. évi kivételes törvényben felemlítve nincsenek, pl. jogtalan elsajátítása oly tárgyaknak, melyek hivatalosan voltak lepecsételve, bűnösök vagy a börtönből megszököttek elfogatásának meghiúsítása, munkásoknak I engedelmetlensége munkaadójuk vagy ennek képviselője iránt, i dugáruk befogadása, ellenszegülés ilynemű árúk hatósági lefoglalásánál, erőszakos elleszegülés a szolgálatban levő vámszemélyzet ellen, ellenszegülés az erdészeti hivatalnokok ellen, elterjesztése oly könyvek, röpiratok, vagy felhívásoknak, melyekéi a cen zura eltiltott, a távirdai hivatalnokok megfenyegetése vagy a távirdához tartozó valamely dolognak bűnös megrongálása és a hajóstisztek ellen való ellenszegülés; /;) oly bűntettek, melyek államivagy privátbankok, vasúti vagy gőzhajózási társaságok hivatalnokai által elkövettettek ; c) oly büntettek, melyekért az illetők személyi jogaik csak egy némelyikének felfüggesztésével megbüntettetnek, pl. vallásháboritás, fegyelemszcgés a felebbvalókkal szemben, csendháborítás, női becsület megsértése, becsületsértés, idegen tulajdon elsajátítása; d) serdületlenek vagy egyáltalában kiskorúak által elkövetett oly vétségek, melyek nem büntettetnek az összes személyi jogok elvesztésével. Az igazságügyminiszter javaslatában indítványozza, hogy a harmadik és negyedik kategóriájú vétségeknél a/, általános rendelet a kerületi törvényszékekről— esküdtek nélkül alkalmaztassák és hogy az első és második kategóriájú vétségek fölint a kerületi törvényszékek — rendi képviselők részvételével, kik azonban csak annyian legyenek, a hányan vannak a császári birák — Ítéljenek. Sérelmek. * Bizalmat kérünk. (A föváiosi kartársak figyelmébe ajánlva.) Talán nem vétek a »Sérelmek« hivatása ellen, ha ezen helyre kivételesen egy saját kartársaim ellen irányuló sérelmemet szánok, mert hiszen nemcsak a bíróságok ellen, de önmagunk ellen is lehetnek panaszaink. Ezúttal az a panaszom, hogy különösen fővárosi kartársaink, kik végrehajtás foganatosításával bíznak meg, ezen végrehajtások lejártatására annyira sürgetnek és annyira zaklatnak, hogy ritkán telik el nap, hogy legalább egy-két ily sürgetést ne kapjunk. F.n megengedem, hogy fővárosi kartársaink pontosságának és szigorának ezen folytonos sürgetés csak dicséretére válhatik védenceik szemében, sőt, ha a sürgetési levelek felszámításba hozatnak, még abban sem kételkedem, hogy ezen eljárás jöve* Ezen rovatban, programmunkhoz híven, leljes készséggel tért nyilunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.