A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 20. szám - Utóhangok a numerus clausus kérdéséhez

Hatodik évfolyam. 20. szám. Budapest, 1887. május 15. Szertesztőség: V. sas-utca 14. szár Kiadóhivatal: Y. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak, Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELEM, A HAGYAR ÖGfÉ, Blí, ÖGIÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre 6 fit — kr. fél » . . 8 » — » negyed » . . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványával küldendők. TARTALOM : Utóhangok a »numerus clausus« kérdéséhez. Irta : A q u i 1 a. — Örökösödési perekben hozott Ítéletek alapján végrehajtást kérjünk-e vagy átadást ? Irta : C s il 1 éry Kálmán, kir. tszéki bíró Kecskeméten. — A kiskorú számára tett ajándékozás egy esete. Irta: dr. Győri Lipót, budapesti ügyvéd. — Az inditvány visszavonásának vélelmezése. Irta: dr. Balogh Jenő. — Ausztria és külföld. (Magánjogi codificatió. Portugillia. Argentinja. Mexico. Belgium. Anglia. Irta: dr. D e 1 1'Adami Rezső, budapesti ügyvéd, egyet, m.-tanár.) — Sérelmek. (A mezőtúri kir. járásbíróság állapotáról. Irta: Zagyva Lajos, kir. közjegyző Mezőtúron.) — Irodalom. (A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Os.-zeállitotta : Németh Péter, kir. táblai biró Budapesten.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések, MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A ..Jog Törvénytára" című vállalatunk, melyet tavaly megindító ttunk, olvasóink tetszését teljes mértékben meg= nyerni tudta, mit annak jeléül tekintünk, hogy jogászközön= ségünknél valóságos hiányt -pótol. Ez bir arra bennünket, hogy továbra is folytassuk. Ehez képest ezen évre is ela= fizetést nyitunk az 1SS7. évi törvények és iga&ságiigyi inhiistcii rendeletekre 30 ív erejéig 2 frtért. Tisztelt előfizetőink, de csakis ezek, ezért a csekély árért meg fogják kapni kitűnő kiállításban és a lehető legjobb jegyzetekkel ellátva az előfizetett törvényeket és igaz= ságügyi rendeleteket, és pedig lehetőleg nem sokára rá, hogy a hivatalos lapban megjelentek, és igy nem kell bevárniok, mig azok a könyvkereskedésben füzetekben bocsáttatnak közre. A jó hírnevű Ráth Mór =féle kiadó cég, melylyel ezen vál= lalat iránt megállapodásra léptünk, elég biztosíték, hogy mint az elmúlt évben, ugy a mostaniban is sikerülni fog olvasóink^ nak legmeszszebb menő igényeit kielégíteni. A 2 frtnyi előfizetési ár postautalványnyal kiadóhivatalunkhoz címzendő. Jelen számunkhoz mellékeljük az 1887. évi törvények S=ik és 4=ik ivét mindazon t. előfizetőinknek, a kik a Törvénytár f. évi folyamára már előfizettek. Esetleges reclamátiókat 8 napon belül kérünk min= dig hozzánk intézni, mert később talán már nem tehetnénk annak eleget. ,,A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. ^ , Utóhangok a »numerus clausus < kérdéséhez. Irta : AQUILA. E lapok előző számaiban Ternovszky Béla kir. táblai biró ur által újra felvetett kérdésben számosan mellette és ellene nyilatkoztak. De ki kell jelentenem, hogy a kérdés lényege a »pro« és »contra« felhozott indokok által nemcsak hogy ki nem merittetik, de sőt alig érintetik, feltéve, hogy a támadás az összes érvényesített motívumok ellen van irányozva. Ezért nem lehet feladatom a többrendű cikkíró nézeteivel tüzetesebben foglalkozni, hanem legyen szabad saját nézeteimet kifejteni s netaláni eszmecsere tárgyává tenni. A »numerus clausus« kérdése egy bizonyos társadalmi osztály — az ügyvédi kar — létfentarthatásának kérdésével azonos. A létfentartási alapfeltételek pedig valamely országban változván, világos, hogy ezen kérdés nem általános abstract elvek szerint oldható meg, hanem hogy az mindenkor a hely és idő által szabott, bizonyos és a körülményektől befolyásolt kereten belül fixirozandó s megfejtendő. Vagyis más szavakkal: a kérdés nem oda fogalmazandó, »korlátlan ügyvédség-e vagy numerus clausus ? — hanem ugy felvetendő: »Célszerú'nek és ajánlatosnak mutatkozik-e valamely országban bizonyos időben és a fenforgó körülményeknél fogva az ügyvédség korlátolása ?« És ha a dolog velejére jutni akarunk, egész praesise igy kell a kérdést feltennünk : »Célszerűnek és ajánlatosnak mutatkozik-e Magyarországban ma és a jelenlegi viszonyok közt a numerus clausus ?« Minden abstract igazság az élet változatosságai közepette hol dethronizáltatik, hol pactálni s engedni kénytelen, hol végre az ellentétes elveknek áldozatul esik, mihelyt nem philosophemát tartalmaz, nem mathematikai tanmondatot képez, nem a természettudományi buvárlat alapelveit tükrözi vissza hanem a gyakorlati élet szüleménye és abból vonatott le. Nem akarom az sobjectiv igazság« tagadását, nem a — sit venia verbo — szellemi nihilismust említeni, hogy emez állításomat támogassam ; elég arra utalnom, hogy a különböző kiindulási pontból szövődő, vagy ugyanazon kezdőpontból kiinduló, de más módszert követő, vagy különböző külső momentumokon átment, e mellett azonban egyaránt logikai gondolkozások igen sokszor egészen különböző, sőt gyakran ellentétes eredményekre visznek. Manchesterség és szabad kereskedelem, iparszabadság és céhrendszer, önsegély és állami segély stb. stb. mind meg annyi példák arra, hogy az élet követelményeivel számoló emberi ész absolut igazságot nem tud szülni és hogy ma már megszűnhetett igaz lenni, a mi tegnap még általánosan ismertetett el annak. És igy megesik, hogy egy ország, mely hosszú évek során át p. o. a teljes iparszabadságot tartotta fenn, a változott viszonyok által annak korlátozására kényszeríttetik; ily módon megtörténhetik valamely jogállamban, hogy a »numerus clausus« kérdése tárgyalás alá vétetik. Nem lehet azon szomorú igazság előtt elzárkózni, hogy a mely országban ezen kérdés magát a napirendre feltolta, ott egészségtelen viszonyoknak kellett fejlődniök, ott az ügyvédség létfentarthatása alapjában meg van ingatva. Nem kürtölök újságot, ha megmondom, hogy nálunk az ügyvédség viszonyai a lehetőleg legrosszabbak; nem hirdetek ismeretlen tényt, ha constatálom, hogy Ausztriában a dolog ép ugy áll. A ki azonban talán még nem tudná, annak elbeszélem, hogy a bécsi ügyvédi kar már néhány év óta a >numerus clausus* kérdését komoly megfontolás tárgyává tette s két táborra oszlott, melyek mindegyikében első rendű szellemek harcolnak. Egész irodalmat képeznek azon beszédek, cikkek,