A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 19. szám - A felsőbb forumok restantiái - A betudás (collatio) az örökösödési jogban. 4. r.

74 A JOG. 1 perben fel nem számított ügyvédi díjaknak ítélethozatal után kért megállapítása nem kérelmi, hanem rendes perutra tartozik. A zilahi kir. törvényszék : Jelen kérelemnek hely nem adatik, mert a perben fel nem számított ügyvédi díjnak ítélethozatal után kért megállapítása nem kérelmi, hanem rendes perutra tartozik. A budapesti kir. itélíí tábla: A kir. itélö tábla az elsöbiróság végzését helybenhagyja felhozott indokolása alapján s még azért is, mert a per folyama alatt fel nem számított ügyvédi díj és költség forogván kérdésben, az ügyvédi rendtartás 58. §-a irányadó. (1887. márc. 28. 49,897. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Ha a csödtömeggondnok a követelésekbejelentése után indítja a megtámadási keresetet, kereshetőség hiányából clntasitandó keresete, ha erre a csődbíróság és nem a csödválasztmány felhatalmazását nyerte. A nyíregyházai kir. törvényszék (1885. dec. 11. 7,156. sz ) Somogyi Bertalau ügyvéd, mint W. Menyhért csődtömeggondnoka felperesnek, Flegmann Jenő ügyvéd által képviselt W. Iguác alperes ellen: Felperes keresetével elutasittatik, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1880. május 4. 5,591. sz.): Az elsöbiróság Ítélete azon részében, mely által felperes keresetével elutasítva lett oly módosítással, hogy felperest kereshetőségi jog hiányában utasítja el, helybenhagyja, stb. Indokok: A csődtörvény 26. és 160. §-nak egybevetésé- [ bői kitűnik, hogy a megtámadási jogot rendszerint a tömeg- I gondnok érvényesiti ugyan, de a 160. §. utolsó bekezdése szerint a felszámolási határnap eltelte után ezt nem a csődbíróságnak, melynek hatásköre ez irányban a felszámolási határnappal megszűnik, hanem csak a csődválasztmánynak felhatalmazása alapján teheti. Miből következik, hogy a tömeggondnok a felszámolási határnap eltelte után a csődbíróságnak felhatalmazása alapján megtámadási keresetet érvényesen nem indíthat. De tömeggondnok válaszában maga adja elő, hogy közadós \V. Menyhért csődügyében a felszámolás 1883. dec. 18-án megtörtént, azon kérdésben tehát, hogy jelen megtámadási kereset indítására csődtömeggondnokot felhatalmazza, a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék, mint csődbíróság 1884. évi április 25-én érvényesen határozni, hatáskörrel már nem bírt. Minthogy pedig tömeggondnok azt, hogy jelen megtámadási kereset indítására a csődválasztmánytól is felhatalmazást nyert, nem is állította, ily felhatalmazás nélkül pedig a fenn előadottak szerint perelhetési joggal nem bír; alperes ez irányban előterjesztett kifogása következtében felperest keresetével perelhetési jog hiányában kellett elutasítani, stb. A m. kir. Curia (1887. márc. 8. 5,870. sz. a.): Tekintve, hogy a csődtörvény oly intézkedést, melynél fogva a csődválasztmány részére törvényben kijelölt teendők a felszámolási határnap eltelte után a csődbíróságra hárulnának, nem tartalmaz; sőt a csődtörvény 264. §. azon rendelkezéséből, mely szerint még sommás eljárás esetében is a csődválasztmány teendői a csődhitelezőkre és nem a csődbiróságra ruháztatnak, ennek az ellenkezője következtethető, ennélfogva a jelen megtámadási per megindítására adott csődbirósági felhatalmazás a felebbezéshez csatolt, a fentebbiek szerint törvényen nem alapuló 10.054/1883. sz. csődbirósági végzés alapján sem tekintethetik törvényes alakban megadottnak: a másodbiróság ítélete indokaiból helybenhagyatik. Bűn-ügyekben. A btk. 301. §-ában jelzett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete nem létezik; mert sohasem állapitható meg, hogy 20 napnál tovább tartó egészségzavar állott volna be, ha] a bűntény befejeztetik. A győri kir. törvényszék (1886. március 2-án 808. sz.): F. Pál a btk. 301. §-ba ütköző súlyos testi sértés bűntettének a btk. 65. §. szerinti kísérletében bűnösnek mondatik ki s ezért a btk. 302. és 66. §-ok alapján 1 havi fogházra ítéltetik, stb. I ndokok: Vádlott beismeri, hogy 1884. ápril 3. éjjelén, midőn F. József és B. Pál korcsmájából távoztak s velük vádlott is az utcára kiment, forgópisztolyából egyet lőtt; ezen lövésre vonatkozólag védelméül azt hozván fel, hogy ezt önvédelméből tette, azonban ezen állítása meg van cáfolva a vizsgálat adatán és a megesketett tanú, valamint a sértett fél, de sőt magának a vádlottnak is saját beismerése által, mely szerint igazolva van, hogy vádlott a lövést sértettek távozása után az ajtóból ejtette akkor, midőn már ezek az utcán künn voltak s midőn már vádlottnak elég alkalma volt még akkor is, ha esetleg civakodás lett volna közöttük s ő megtámadástól tarthatott volna is, a békés visszavonulásra; de nem tette vádlott ezen lövést sem ijesztési szándékból, sem azon célból, hogy a rendőrséget figyelmeztesse, mert F. és B. vallomásából az is kiderül, hogy sértetteket a lövés után is még azzal fenyegette, hogy ha feléje jönnek, még altelükbe is kaphatnak egy golyót; ezzel be van győzve az is, hogy sértési szándékból tette' a lövést F. József és B. Pál felé és hogy B. teste irányában történt a lövés, bizonyítja az ennek tulajdonát képező csizma megvizsgálásáról Győr város rendőrknpitányi hivatala által felvett és a végtárgyalás során felolvasott szemlejegyzőkönyv; ezeknél fogva, tekintettel arra, hogy a haszált eszköz alkalmas arra, hogy vele súlyos testi sértés okoztassék, vádlottat a fenti értelemben bűnösnek kimondani kellett, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1886. június 20., 16,919. sz.): a kir. törvényszék Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia (1887. április 14., 8,848. sz.) : F. Pál vád lott a súlyos testi sértés büntette kísérletének vádja alól felmentetik s e helyett a kbtk. 41. §-ába ütköző közcsend elleni kihágásban mondatik ki vétkesnek és e miatt egy havi elzárásra és 100 frt pénzbüntetésre ítéltetik, stb. egyebekben, stb. Indokok: A vádbeli cselekmény minősítése és a büntetés tekintetében mindét alsóbb fokú bíróság Ítélete megváltoztatandó ; mert habár igaz ugyan, hogy a btk. 65. §-nak 2. bekezdése szerint a bűntett kísérlete mindig büntetendő: ámde ez mégis csak ugy értendő, hogy a mennyiben az illető bűntettnek kísérlete egyáltalán képzelhető. E szempontból tekintve a súlyos testi sértés bűntettének a btk. 301. §-ában meghatározott nemét: szembe ötlik, hogy miután ezen bűntett csakis 20 napnál tovább tartó egészségzavart okozó sértés által jő létre: a kísérlet csakis az esetben állhatna elő, ha be lenne bizonyítva, hogy a megkezdett, de véghez nem vitt sértés eredménye husz napnál tovább tartó egészségzavar lett volna. Ez pedig a megkezdett, de be nem végzett sértés esetében a dolog természete szerint nem lévén bizonyítható : azon megállapítás, hogy a sérülés, ha bevégeztétől husz napnál tovább tartó egészségzavart eredményezett volna, mindig önkényes s eltekintve a btk. 303. §-ban meghatározott egyes esetektől, melyekről itt nem lehet szó, concludens bizonyítékkal nem támogatott feltevés lenne. E szerint a btk. 301. §-ában meghatározott bűntettnek kísérlete nem lévén: az a jelen esetben sem volt megállapítható. Jóllehet mindkét panaszosnak esküvel erősített vallomása szerint a vádlott által forgópisztolyból kilőtt golyó másodrendű panaszos B. Pál jobb lábán csizmája szárának külső oldalát a bokán felül súrolta s ezen körülmény a győrvárosi rendörkapitányi hivatalnál szemle alá vett csizmáról kiállított látlelet által is bizonyittatik, mely ténykörülmény által bebizonyitottnak vehető, hogy a panaszosok vallomása szerint 18 — 20 lépésnyi, vádlott előnyomozati vallomása szerint pedig csak 10 lépésnyi távolságról kilőtt golyó gyengébb hordereje mellett is a csizmaszárnak kevésbé vastag minősége esetén vagy annak hiányában nevezett II. r. panaszos lábán könnyű testi sértést okozott volna, mindazonáltal vádlott cselekménye könnyű testi sértés vétsége kísérletének sem volt minősíthető, mert a 65. §. előlidézett második bekezdése szerint a vétség kísérlete csak a törvény különös részében meghatározott esetekben büntetendő ; a B. T. K.-nak a testi sértést tárgyazó XX. fejezetében pedig a vétség kísérletének büntethetősége külön kimondva nincsen. Minthogy azonban vádlott úgy a vizsgálat, mint a végtárgyalás során maga ist azt vallja, hogy csak panaszosok megijesztése végett lőtte ki forgópisztolya egyik lövegét, az elijesztés eléréséhez pedig a félelemnek bizonyos fenyegető jellegű cselekmény által való előidézése szükséges; e szerint vádlott midőn panaszosokat elijesztésül a lövés által meglövéssel fenyegette : a kbtk. 41. §-ába ütköző büntetendő cselekményt követett el és igy kihágásban volt vétkesnek kimondandó, stb. Az ügyvéd az általa ellenjegyzett vád visszavonása esetén, a költségben nem marasztalható. A budapesti kir. itélö tábla : Tekintve, hogy dr. R Samu ügyvéd ugy a L. Henrik részéről tett feljelentést, valamint a 17. naplószám alatt csatolt, nevezett feljelentő által sajátkezüleg