A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 18. szám - Minő akadályok merülnek fel a gyakorlatban a csődtörvény 87. §-a alapján elrendelendő letartóztatás foganatosítása körül?

70 A JOG. _ A m. kir. Curia (1887. ápr. 14. 1,678. sz. a.): mindkét alsóbb bíróság ítéletének részben való megváltoztatásával felperes a gyermek 7 éves korától a jelen per indításáig terjedő időszakra gyermektartási keresetével elutasittatik s alperes 1885. dec. 6-tól fogva tartozik havonként számítva 20 frt neveltetési és tanittatási költséget a felek Lehel nevü fia részére és pedig az eddig lejártat egy összegben, az ez után lejárandót pedig a gyermek önjogusága elértéig, illetőleg addig, míg a gyermek anyjánál marad, vagy pedig addig, míg a gyermek az illető hatóság intézkedése következtében netalán az anyától elvétetnék, minden hó 1. napján felperesnek megfizetni stb. Indokok: A válaszhoz D. a. csatolt egyességnek már fejezete is azt tanúsítja, hogy abban nemcsak felperesnek igényei lettek kiegyenlítve, hanem a felek közös fiuk tartása tekintetében is kiegyeztek, ugyanis ezen egyezség 2. pontja értelmében a gyermek felperes gondviselése alatt hagyatott; a 3. pontban pedig alperes arra kötelezte magát, hogy a gyermek tartására csak annak hét éves kora betöltéséig tartozik havonként 15 frtot fizetni. A szerződés eme világos tartalma ellenére felperes a maga részére a gyermek 7 éves korának betöltése után utólag gyermektartásdíjat, illetőleg az általa a gyermek tartására a D. alatti egyezségből folyó kötelezettségénél fogva fordított összegeknek megtérítését alperestől követelni nincsen jogosítva Ellenben, jóllehet a felek a viszonyt a D. a. szerződés által egymás irányában rendezték, azonban ebbeli megállapodásuk a gyermek érdekeit a jövendőre nézve nem érinthetvén, habár azt, hogy a gyermek tartásáról annak 7 éves korától fogva a jelen per indításáig terjedő időszakra bíróilag intézkedés tétessék, az anya által ezen időszak alatt is kötelességéhez képest tartott és nevelt gyermek érdeke nem követeli; mindazonáltal, a mennyiben 9. gyermek ellátásának és neveltetésének szüksége ugy hozza magával, alperesnek e részben a törvényen alapuló kötelezettsége, ha ez az A., B. és C. ítéletekben ki sem mondatott volna, még mindig fennállónak volt tekintendő és tekintettel alperes társadalmi állására s a tanúvallomásokból bebizonyult vagyoni viszonyaira, tekintettel továbbá felperesnek a válaszban fölemiitett és alperes által nem tagadott szűk anyagi körülményeire, hogy a fiu a fővárosban folytatja tanulmányait, melynek költségeit felperes, a gyermek tartásán és ruháztatásán kívül egyedül fedezni nem képes, hogy a gyermek érdeke megvédessék, szülői kötelezettségénél fogva alperest arra, hogy saját gyermekének neveltetési és tanítási költségeihez a fent kitett összeggel havonként hozzájáruljon, kötelezni kell. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Ha a cégvezető a maga nevében kötötte is az ügyletet, és az'áruk az ö nevére érkeztek is, mégis, ha az árúk olynemüek, minők a cégtulajdonos üzletében lévők és a cégvezető a cégtulajdonosné férje, okszerűen következtethetni, Jiosry a cégtulajdonos számára történt a rendelés és azért az marasztalandó. A paksi kir. járásbíróság (1886. évi február 18., 203. sz.): Róth Zsigmond ügyvéd által képviselt ifj. F. Ignác felperesnek Fördős Géza ügyvéd által képviselt Sch. B. cég alperes ellen 165 frt 66 kr. és járulékai iránti perében következő Ítéletet hozott : Alperes cég tartozik a keresetbe vett 165 frt 66 kr. számlabeli tartozást felperesnek megfizetni, stb. Indokok: Felperes a tárgyalás folyamán beigazolta azt, hogy Sch. Miksa, »Sch. Róza« férje alperesi keresk. cég bejegyzett cégvezetője volt, a megrendelés idejekor (C. és D.); minthogy pedig a ker. törv. 38. §-a szerint a cégvezető a ker. üzlet folytatásával járó minden ügyletre feljogosítva van ; minthogy továbbá ugyanazon törvény 49. §. szerint a cégvezető által kötött ügylet harmadik személy irányában a kereskedelmi cég főnökét kötelezi: ebből következik, hogy a Sch. Miksa által megrendelt és felperes által az F. K. alatti szállitó-levelek szerint tényleg szállított ker. cikkek árának megfizetése csakis alperes céget kötelezi. Azon körülmény, hogy a megrendelt és illetőleg szállított árúk a cégvezető nevében és nevére történt, alperes kötelezettségén misem változtat, mert eltekintve attól, hogy a cégvezető alperesnő férje volt, ki mint vagyonbukott saját üzletet nem folytatott, személyes hitellel nem birt, a ker. törv. 53. §-a értelmében saját részére nem folytathatott, de alperes azt, hogy Sch. Miksa tényleg ily üzletet a megrendelés idején folytatott volna, nem is igazolta; míg más részről felperes az L. a. felhozott községi bizonyitványnyal azon állítását, hogy az iváncsai üzlet csakis alperesnek a pálinka-üzlete, a melynek megfelelő minőségűnek az F. K. alatt szállító-leveleken kitett cikkek is igazolták. Azon, alperes által kiemelt körülmény, hogy a szállítások Sch. Miksa nevére történtek, hogy továbbá a keresetbe vett tartozás felperes keresk. főkönyvében ugyan Sch. Miksa nevén vezettetett, figyelembe csak akkor jöhettek, ha alperes igazolta volna, 1. hogy vagy Sch. Miksának saját üzlet viselésére engedélyt adott; 2. hogy Sch. Miksa ennek folytán a megrendelés idején tényleg saját üzlettel birt; mi azonban nem történvén, a Sch. Miksa által megrendelt és átvett árúk alperes ker. cég részére szállitottnak tekintendők s alperest a keresetbe vett tartozásban feltétlenül marasztalni kellett. A budapesti kir. itélíí tábla (188u. szept. 15., 1,687. sz. a.): Az első bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja stb. Indokok : A C. és D. a. csatolt okmányokból kétségtelenül kitűnik, hogy azon időben, midőn a kérdéses árúk megrendeltettek, Sch. Miksa alperes cégnek cégvezetője volt. A ker. törv. 49. §-a értelmében pedig azon ügyletek által, melyeket a cégvezető világosan főnöke nevében köt, vagy melyek a fenforgó körülmények között a főnök nevében kötöttnek tekintendők, kötelezve a főnök lesz és pedig a dolog természetében képest kötelezve lesz még akkor is, ha mint jelen esetben, az ügylet tárgyát képező árúkat a cégvezető vette is át. Jelen perben tehát az a döntő kérdés, hogy alperes cégvezetője a kérdéses ügyleteket világosan alperes nevében kötötte-e, vagya perben előadott körülményekből megállapitható-e, hogy ezek alperes nevében kötöttnek tekintendők ? Felperes azt állítja, hogy nevezett cégvezető a kérdéses árúkat alperes cég részére rendelte meg. Ezen állítás azt foglalja magában, hogy az ügyletek alperes nevében lettek megkötve. Felperes ezen állításának bizonyítása végett könyveire hivatkozik. De azon körülményre, mint nem felperes tényére nézve, hogy Sch. Miksa az ügyletet világosan alperes nevében kötötte, mint a megrendelés tényével kapcsolatos körülményre nézve felperes könyve bizonyítékot általában nem képez. De felperes könyveiből, különösen abból, hogy az 1885. október 23-án felperes könyveinek felmutatása alkalmával felvett jegyzőkönyv szerint a naplóban csak Sch. Miksa fordul elő, a főkönyvben pedig »Sch. Miksa Ivancsa pr. R. Sch.« bejegyzés foglaltatik, az tűnik ki, hogy felperes könyveiben nem is alperes, hanem ellenkezőleg Sch. Miksa van megterhelve. De ezen körülményből, valamint abból, hogy az F. K. a. okmányok és felperes nyilt beismerése (2,558/85. sz. jkönyv 3. 1.) szerint is nem alperes, hanem Sch. Miksa neve alatt lettek szállítva, épen az következik, hogy az ügyletek nem alperes, hanem Sch. Miksa nevében köttettek. Nem szolgálhat bizonyítékul arra nézve, hogy az ügyletek alperes nevében kötötteknek tekintendők azon körülmény sem, hogy Sch. Miksa a k. t. 53. §-a értelmében a maga javára ügyleteket nem köthetett, mert ezen körülmény csak akkor szolgálhatna felperesnek előnyére, ha azt is bizonyítaná, hogy Sch. Miksa alperes által el volt tiltva attól, hogy a maga részére ügyleteket kössön s erről felperes is tudomással birt, mert csak az esetben lehetne ezen és ezt támogató egyéb körülmények alapján azt megállapítani, hogy a kérdéses ügyletek a szerződő felek akarata szerint alperesek nevében kötötteknek tekintendők. De felperes ezen körülmények bizonyítását meg sem kísérletté. Abból pedig, hogy Sch. Miksa fizetésképtelen volt, s hogy oly árúkat rendelt meg, melyeknek eladásával alperes foglalkozik, még csak következtetést sem lehet vonni arra nézve, hogy felperes Sch. Miksával saját személyében ügyleteket nem köthetett, hogy tehát a kérdéses ügyletek már ennélfogva is alperes részére kötötteknek tekintendők. Ily körülmények között még ha felperes azt bizonyítaná is, minek bizonyítását azonban meg sem kísérelte, hogy a kérdéses árúkat annak dacára, hogy azok Sch. Miksa címe alatt lettek szállítva, mégis alperes vette át, felperest ezen körülmény sem jogosítaná fel a kérdéses árúk vételárának alperestől való követelésére, mert vételár nélkül létrejött vételi ügylet létrejöttét (k. t. 336. §.) megállapítani nem lehet. Minthogy az előadottak szerint felperes sem azt, hogy a kérdéses ügyleteket Sch. Miksa cégvezető világosan alperes nevében kötötte, nem bizonyította, sem oly körülményeket fel sem hozott, melyekből megállapítható lenne, hogy a kérdéses ügyletek a szerződő felek akarata szerint alperes nevében kötötteknek lennének tekintendők, s ennél fogva a k. t. 49. §-a értelmében Sch. Miksa által kötött ügyletekből alperesre kötelezettség nem származott, felperest keresetével elutasítani kellett stb. A magyar kir. Curia (1887. április 5-én 1,187/v. sz. a.): Tekintve, hogy a felperes által felhozott, részint okmányilag igazolt, részint kétségbe nem vont körülményekből, jelesen, hogy Sch. Miksa alperesnőnek nemcsak cégvezetője, hanem férje is volt, hogy a kérdéses árúk, melyeket ez megrendelt, épen olyan árúk,