A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 17. szám - Még néhány szó a meg nem állapított ügyvédi dijak iránti keresetek biróságának illetékességéről - Súlyosító körülmény-e a kártéritési képtelenség? 2. r.

68 A JOG. vádat tagadja, tagadja azt is, hogy L. Ignác udvarán beim lett volna, ámde a hit alatt kihallgatott L Pál, Cs. . . Rózsi, D. . Gábor és K Antal tanuknak vallomása elegendő bizonyítékokat nyújtanak bűnössége megállapításához. Mindezeknél fogva és mert L Pál és Cs. . . Rózsi tanuknak hit alatt tett vallomása, ugy a panaszló L Ignác vallomása szerint is, a kapu be lévén zárva, Cs. Lajos az udvarra csakis a kapunak megmászása folytán juthatott, s mivel ugyanő a lopást még be nem végezte, cselekménye a btk. 333. §-ába ütköző s a 336. §-ának 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettének a 65. §. szerinti kísérletét képezi, miért is abban bűuösnek volt kimondandó. Büntetése kiszabásánál a btk. 340. és 6L>. §§ ainak alapul vétele mellett, rovatlan előélete és L. Ignác által történt súlyos bántalmaztatása, enyhítő körülmény gyanánt vétettek. L. Ignác ezt maga is beismeri, de azzal védekezik, hogy a jogos önvédelemből kifolyólag cselekedett. Ugy ő, mint a hit alatt kihallgatott Cs. . . Rózsi és L Pál vallják, hogy a tetten kapott Cs. Lajos két kezét előre tartva, támaclólag ment L. Ignác felé. Ezen vallomásokból, de az eset körülményeiből megmagyarázhatólag is L. Ignácnak az önvédelemre szüksége volt. azt indokoltan gyakorolta s ez önvédelem gyakorlata közben beállott cselekményeért csak akkor volna büntetőjogilag felelősségre vonható, ha a jogos ön.édelem határait indokolatlanul túlhágta volna ; mivel azonban L. Ignác akkor, mikor Cs. Lajost pusztán ártalmatlanná tette, csak a jogos védelem legszűkebb határa között járt el, mivel továbbá a lopás éjjel 2 óra körül kiséreltetvén meg, L. Ignác tájékozást sem nyerhetett magának arról, hogy minő erővel áll szemben, s midőn Cs. magát a szekrény mellett meghúzta s kérdéseit felelet nélkül hagyta, L. Ignác azt is gondolhatta, hogy annak visszahúzódása a támadás előkészítése miatt történt, mely feltevést megengedni is látszik azon körülmény, hogy Cs. már az első ütésre támadólag lépett fel és pedig a legnagyobb valószínűség szerint késsel fegyverkezve ; L. Ignác előzetes támadó fellépése nem képez büntető cselekményt s pedig annál kevésbé, mert a védelem már a támadás tettleges foganatosítása, megkezdése előtt is alkalmazható annálfogva is : mert ellenkező esetben az oltalom igen gyakran elkésett volna. Figyelembe véve végül, hogy a veszély közvetlen sége és közelsége csakugyan fenforgott s igy L. Ignác alapos félelemben és zavarban is lehetett, mi ha a védelem határainak túlhágását eredményezte volna is, a cselekmény be nem számitható : mindezeknél fogva ő az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól a B. T. K. 79. §-a, különösen ennek utolsó kikezdése alapján felmentendő volt (1886. március 9-én 970. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. ítélő tábla helybenhagyja a kir. törvényszék ítéletét indokainál fogva azzal a kiegészítéssel, hogy L. Ignác vádlottat a Cs. Lajos irányában elkövetett a B. T. K. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés bűntettének vádja és következményei alól a B. T. K. 79. §-a alapján menti fel. (1886. május 17-én 11,111. sz.) A kir. Curia: A kir. itélő táblának Ítélete az abban felhozott és elfogadott indokok alapján helybenhagyatik. (I887. február 4-én, 1886. évi 5,900. sz.) A magyar királyi pénzügyi közigazgatási biróság döntvényei. 33. szám. Hu a bírósági végrehajtóhoz a végrehajtási eljárás folyamán a felek oly kívánságot jelentenek be, vagy oly megkeresést intéznek írásban, melyet a végrehajtási törvény szerint szóval is megtenni jogosítva vannak, esik-e az ily levél vagy Írásbeli megkeresés bély elkötelezettség alá ? (A 2,586—86. számhoz.) Határozat : A felek által a kir. birósági végrehajtóhoz, a végrehajtási eljárás folyamáu Írásban intézett oly megkeresések és közlemények, melyeket a felek a végrehajtási eljárásról szóló 1881. évi LX. t.-c. értelmében szóval is jogosítva volnának megtenni, csak azokban az esetekben nem esnek bélyegkötelezettség alá, ha azok kizárólag a végrehajtási eljárás keresztülvitelének sürgetését, elhalasztását, összeírás! vagy árverési határnap kitűzését célozzák. Indokok: Kétségtelen, hogy a kir. birósági végrehajtók a hivatalból reájuk bizott ügyekre vonatkozó ténykedésükben s eljárásaikban hivatalos közegek; másrészről azonban az igazságügyi szervezetben elfoglalt hivatalos állásuk természetéből folyik, hogy az érdekelt magánfelekkel közvetlenül érintkezve, ezek hozzájuk többrendü oly megkereséssel kénytelenek fordulni, melyek által tulajdonkép csak a már kieszközölt jogosítvány keresztülvitelét vagy saját érdekeiknek megfelelőbb intézését célozzák a nélkül, hogy ezek a megkeresések külön kérelmet képeznének, vagy a végrehajtási eljárás rendes lefolyásában változást idéznének elő. Ilyenek egyebek közt, midőn a végrehajtó fél — ott, a hol ezt szóval megtennie az idézett törvény megengedi — az összeírás foganatosítására vagy az árverés megtartására határnap kitűzését Írásban kéri, végrehajtási ügyének elintézését írásban sürgeti, vagy egyes végrehajtási ténynek elhalasztása iránti óhajtását írásban fejezi ki; ezek által csak a kieszközölt végrehajtási jog mi módon való foganatosítására gyakorolja a törvény által neki megengedett s Írásbeli előterjesztéshez nem kötött befolyását. Miután pedig a fél ilynemű megkeresései külön kérelmekül nem tekinthetők s a birósági végrehajtónak is külön jegyzőkönyvet felvennie, vagy végzést kibocsátania nem kell: a felek illetéktelen megterheltetésének tűnik fel a törvény értelmében szóval is megtehető ily természetű írásbeli közlésnek bélyegkötelezettség alá vonása annál inkább, mert ezek a beadványok természetét nyilván nélkülözik. Nem sorozhatok azonban az e nemű Írásbeli megkeresések közé azok, melyeknek előterjesztését ugyan a végrehajtási törvény szóval is megengedi, vagy legalább ki nem zárja, de a melyek által a fél érdekeit külön kívánva szolgálni, ezek beadványi természete iránt kétség fenn nem foroghat, igy a midőn az érdekelt fél írásban jelöli meg az árverési hirdetménynek a törvény által előirt lapokon kívül más lapokban is történő igtatása iránti óhajtását s illetőleg a midőn e célból külön hirdetményi példány kiadását, vagy a hirdetmény több izbeni igtatását kéri (végr. törv. 1<)2. §-a utolsó bekezdés), midőn Írásban jelöli meg azon sorrendet, mely szerint az összeirt ingóságok árverés alá vonassanak, vagy az összeírtak helyett más ingóságokat Írásban jelöl ki (végr. törv. (106. §.); midőn elsőbbségi bejelentményét írásban adja be (111. ij.), midőn a végrehajtató később írásban kéri a végrehajtást szenvedett adósának nyilatkozatra való felhívását (122. §.). Mindezek s ezekhez hasonló természetű megkeresések, ha a kir. birósági végrehajtóval Írásban bármely alakban közöltetnek, valóságos beadványokat képeznek, melyek az illetéki díjjegyzéknek ezekre vonatkozó általános szabályai alá esnek. Mindezen okoknak tekintetbe vételével ki kellett mondani, hogy a felek által a kir. birósági végrehajtóhoz, a végrehajtási eljárás folyamán írásban intézett oly megkeresések és közlemények, mel/eket a felek a végrehajtási eljárásról szóló 1881. évi LX. t.-c. értelmében szóval is jogosítva volnának megtenni, csak azokban az esetekben nem esnek bélyegkötelezettség alá, ha azok kizárólag a végrehajtási eljárás keresztülvitelének sürgetését, elhalasztását, összeirási vagy árverési határnap kitűzését célozzák. Kelt Budapesten, a m. kir. pénzügyi közig, bíróságnak 1887. évi ápril hó 6-án tartott teljes tanács üléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten 1887. évi ápril hó 15 én tartott teljes tanács ülésében. A m. kir. pénzügyi közigazg. biróság határozatai. Ha ugyanannál a telekkönyvi hatóságnál jogok bejegyzése es jogok törlése\ illetve törlésének bejegyzése, melyek egy bírói cselekmény tárgyát képelik, egy beadványban kéretik: a beadványon a beadványi bélyeg csak egyszer rovandó le. (1886. október 18. q,4go/85. sz. a.) A különben százalékos illeték alá tartozó Ítéletek után, midőn a perköltségekben is marasztalt felperes keresetével teljesen elmozdittatik, a törvény értelmében kiszabott illeték a perköltségekben nem marasztalt alperestől, ki a per által mit sem nyert, fizetésre kötelezett felperes vagyontalansága esetén nem követelhető. (1886. okt. 12. g,2j5. s^. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'L Csődök: Alexander Sonnevald e., nagy-kanizsai tszék, bei. máj. 14, félsz. máj. 28, csb. Erdődy Lajos, tmg. Csesznák József — „Pollák Miksa és fivére" e., nagy-kanizsai tszék, bej. máj. 23, félsz jun. 13, csb. dr. Horváth Ferenc, tmg. Lénárd Ernő. -- Peltsárszky Adolf e ' beregszászi tszék, bej.jnáj. 9, félsz. máj. 23, csb. Medvigy Mihály tmg' Szamovolszky Lőrinc. Pályáratok : A budapesti törvényszéknél 2 b i r ó i áll. ápr. 26-ig — A felsö-eöri járásbíróságnál albirói áll. máj. 2-ig. — A rózsahegyi törvényszéknél birói áll. máj. 4-ig. - A m.-óvári járásbíróságnál járásb i r ó i áll. máj. 4-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. szám.)