A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 18. szám - A birói és ügyvédi karok összehozása

Hatodik évfolyam. 18. szám. Budapest, 1887. május t Szerkesztőség: v. sas - utca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) ü IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉ, A UAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre . 6 frt — kr. fél > . . 8 » — » negyed » . . 1 » 50 > Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalyánynyal küldendők. TARTALOM: A birói és ügyvédi karok összehozása. Irta. Csorba Géza, ügyvéd Kőszegen. — Adható-e bekebelezés nélkül jelzálogi biztosítási elsőség a hitelezőnek? Irta: dr. Halmosy Endre, kir. curiai biró.— A zugirászat kihágására kiszabott »pénzbirság«, behajthatlansága esetén szabadságvesztés büntetésre átváltozható-e? Irta: dr. Balogh Jenő, bpesti kir. Ítélőtáblai segédfogalmazó. — Minő akadályok merülnek fel a gyakorlatban a csődtörvény 87. §-a alapján elrendelő letartóztatás foganatosítása körű ? Irta : D a n i 1 o v i c s Elek, kir. törvényszéki biró Beregszászon. — Sérelmek. — (Hol legyen a telekkönyvi hatóság székhelye. Irta: Borsodi József, tornaijai kir. járásbiró. — Épületes dolgok a lugosi kir. járásbíróságnál. Irta : L e x) — Irodalom. (Külföldi büntetőjogi lapszemle. Irta: Vargha Ferenc, kir. alügyész B.-Gyulán.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenetek. — Hirdetések. MKLI ÉKLF.T : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny «-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A birói és ügyvédi karok összehozása. ' Irta: CSORBA GÉZA, ügyvéd Kőszegen. Szükségtelennek tartom részletes indokolásba bocsátkozni a fölött, vájjon kivánatos-e a birói kar és az ügyvédi kar tagjait szorosabb érdekközösségbe vonni. Érzi, tudja ezt minden biró, minden ügyvéd. Tudjuk, hogy az ügyvéd, mint a pernek első birája, jelentékeny szolgálatot tehet a birónak a keresetek praecisitása, szabályos és törvényszerű felszerelése, bizonyítékainak rendszeres előterjesztése által a vitás jognak lebonyolítása, az igazságnak kiderithetése tekintetéből. Két jóakaratú ügyvédnek, mint felperesi és alperesi képviselőnek, tárgyalások alkalmával higgadt, táigyilagos és a bíróság iránt kellő reverenciát tanusitó viselkedése valóságos áldás az ügyre, a felekre és kivált a tárgyaló biróra üdvös! Minden kölcsönös a világon és ezt az ildomosság szabályai ép ugy megkövetelik, mint elengedhetlennek tartják a/, erkölcsiség törvényei. Tisztelés megtisztelést, becsülés megbecsülést von maga után épen oly arányban, mint az ellenszenv antipathiát, a gyűlölet boszut. A hol a biró ellenséget lát az ügyvédben, viszont az ügyvéd a bíróban : ott az igazságszolgáltatás a felek és az anyagi igazság rovására nagyon szomorú korszakot él. Magáévá teheti az ügyvéd megbízójának érdekeit, de ne Jegyen elfogult, hanem mérlegelje a bizonyítékokat; rokonszenvezhet a biró valamelyik peres fél iránt, a nélkül, hogy a törvényeket áthígja, az igazságot megsértse. Közös jelszó legyen: igazság, törvényesség és méltányosság! E jelszó alatt egyetérthet, összesimulhat és jó viszonyban élhet a birói kar az ügyvédivel. A biró feladata ép oly magasztos, tiszteletreméltó, mint az ügyvédé; e feladat követelménye ezen igazságszolgáltatási két fötényezőnek rokonszenves együttélése és pedig nemcsak a törvénytermekben, hanem a társadalmi életben is! Nincs oka, de joga sincsen a birónak az ügyvédet és viszont, magához kicsinyelni, lenézni, barátságát kerülni, avagy épen megvetni, akár azért, mert szűkebb anyagi viszonyok közt él az, mint emez, akár más politikai elvű, nézetű egyik vagy a másik. Az igazság nem tekint vagyonra, nem pártra, nem a korra, mert mindenek fölött — igazság. így az igazságszolgáltatás közegeinek sem lehet, nem szabad — önelitéltetésük nélkül •— egymásban mást bírálni el, mint a mi főjellegüket képezi: azt, hogy egyformán az igazságszolgáltatásnak közegei. Sohse féljen az a magasabb rangú tapasztalatokban gazdagabb közeg attól, hogy a fiatalabb és a szakismeretekben alantabb álló társa nem méltányolná érdemeit, ha vele közelebb ismerkedésbe és gyakoribb érintkezésbe jönne! Ellenkezőleg. Rá van utalva e két kar, hogy tagjai országszerte minél nagyobb egyetértésben éljenek és érdekszolidaritást valljanak. Ennek rendkívüli horderejét említeni fölöslegesnek tartom. Mi módon érhető el és miként volna valósitható ezen a dolog természetéből kipattanó óhajtás és reménykedés? erre vonatkozólag van néhány észrevételem és indítványom. Első sorban egész erélylvel és rettenthetlenséggel hozzon a magyar parlament törvényt, hogy kir. igazságügyi birói állásra az ügyvédi diploma elengednetlenül szükséges. E körül forog a megoldás lehetősége, hogy a birói és ügyvédi kar között egyetértés valósittassék ; mind a két kar, mint egyenlő tartalmú köre az igazságszolgáltatás magasztos fogalmának egyenlően tiszteletreméltó közegeiül elismertessék! Látjuk, hogy azon nyugdíjazott bíráink, kik még elég erőt éreznek a napi küzdelmekre, birva ügyvédi oklevéllel, bejegyeztetik magukat a kamarába s lesznek blírákból gyakorló ügyvédek és az új kollegák között bizonyára szívesen láttatnak és jól érzik magukat. Ez tény és pedig olyan, a mi az ügyvédi karnak ellenkezését is maga után vonhatná, mert kenyérkérdést involvál. Nem tapasztaltuk hazánkban, hogy valamely ügyvédi kamara választmánya a nyugdíjba helyezett birónú'k a gyakorló ügyvédek kö/é fölvételét megtagadta és az ügyvédi testület a fölvételt kifogásolta volna. Ezen nagylelkűséggel szemben nem hunyhatunk szemet, sőt nem hallgathatunk el ama szűkkeblűség és copfos felfogás tapasztalatára, hogy a birói karba a bizonyára elegendő qualificatióval rendelkező ügyvédeket csak a legritkább esetekben legnagyobb ellenkezések közt és talán csak óriási protectio mellett veszik föl — mézesmadzagul! Az igazságügyminiszterium jogérzetétő\ és méltányosságától meg kell várniok az ügyvédeknek, hogy közülök minél nagyobb számmal folyton vegyen föl a birói karba új elemeket. A birói kinevezéseknél elvül mondassék ki addig is, mig a törvényhozás ez irányban gyökeresen intézkedik, hogy az ügyvédi gyakorlati idő években kifejezve, a bírósági gyakorlati idővel egyenlőnek vétetik és a pályázatoknál az ügyvédi oklevél előnynyel bir. Ennek gyakorlati hatása mindjárt abban nyilvánuland, miként a bírósági