A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 17. szám - Még néhány szó a meg nem állapított ügyvédi dijak iránti keresetek biróságának illetékességéről - Súlyosító körülmény-e a kártéritési képtelenség? 2. r.

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 17. számához. Budapest, 1887. április 24-en. Köztörvényi ügyekben. Azon körülmény, hogy a felfolyamodás a megtámadott végzés kézbesítése előtt lett beadva, visszautasítás indokául nem szolgálhat. A budapesti kir. itélö tábla : A kir. tábla a kir. törvényszéknek végrehajtást szenvedett által 1886. november 2-án 9,360. szám alatt beadott felfolyatnodást visszautasító 9,360. szám alatti végzését megváltoztatja s a hivatkozott felfolyamodást mint kellő időben beadottat elfogadja. Indokok : A felebbviteli beadványokra nézve, törvény által csak a beadás végső határideje van korlátozva és igy azon körülmény, hogy a 9,360. sz a. felfolyamodás az által megtámadott 9,269/86. sz. a. végzés kiadványozása vagy kézbesítése előtt lett beadva, visszautasítás indokául nem szolgálhat. A 9,360/86. sz. a. felfolyamodás elfogadása folytán felülvizsgálat alá vett, 9,269/86. sz. a. elsőbirósági végzést a kir tábla helybenhagyja, mert: Igaz ugyan, hogy a 8,114/86. sz. a. kereset mellett bemutatott váltón a rendelvényes megnevezve nem lévén, a kereset a váltóeljárás 4. §-a értelmében hivatalból visszautasítandó, az ítélet pedig annak jogerőre emelkedése előtt a váltóeljárás 37. §-a értelmében hivatalból megsemmisítendő lett volna, minthogy azonban az Ítélet, melynek alapján a végrehajtás kérve és elrendelve lett, jogerőre emelkedett s minthogy annak következtében annak alapján az 1881 : LX t.-c. 1. § a értelmében a kielégítési végrehajtás feltétlenül elrendelendő a nélkül, hogy a per körülményeire visszatérni lehetne, a felfolyamodásban felhozott és a keresethez csatolt váltónak kellék hiánvára alapított kifogása figyelembe nem vehető. (1887. jan. 10-én. 7,399.) A járásbíróság előtt ingatlanra vezetett végrehajtás korlátozására, illetve megszüntetésére irányzott kereseti ügyben is a felebbezési idő, nem a sommás ügyekben megállapított 8 nap, hanem a rendes ügyekben megállapított 15 nap, mintán a járásbíróság előtt is ez esetben a tárgyalás nem szóbeli, hanem Írásbeli jegyzőkönyvi. (18S1 : LIX. t.-c. 32. §.; 1881 : LX. t.-c. 168. §.) A tamási kir. járásbíróság' (1885. dec. 9. 4,686. sz. a.) Csapó Samu ügyvéd által képviselt M. István és neje, ugy N. jános és neje felpereseknek Hets Károly ügyvéd által képviselt K. Gyuláné alperes ellen, ingatlanra vezetett kielégítési végrehajtás korlátozása és megszüntetése iránt felpereseket keresetükkel elutasította stb. A budapesti kir. itélö tábla (1886. nov. 22. 12,358. sz. a.): Tekintve, hogy az eljáró kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság Ítélete, a vonatkozó kézbesítési ív szerint, felebbező felperesek képviselőjének 188 J. február 13-án kézbesittetett, az az elleni felfolyamodás, illetve felebbezés pedig csak 1886. február 25-én és igy az 1881 : LIX. t.-c. 32. §-ban kiszabott 8 napi határidőn túl, tehát elkésetten nyújtatott be, az mint ilyen az 1881 : LIX. t.-c. 27. §-a alapján, mely már az első bíróság által lett volna alkalmazandó, hivatalból visszautasítandó. A in. kir. Curia (1887. április 6. 1,576. sz. a.): A másodbíróság Ítélete megváltoztattatik és a felperesek részéről közbevetett felebbezés törvényes időben beadottnak kimondatván, a másodbiróság annak elfogadására és az ügy érdemleges megvizsgálására utasittatik stb. Mert felfolyamodók végrehajtás korlátozása és illetőleg megszüntetésére irányzott keresetüket a végr. törv. 168. §-ára alapították ; e törvényszakasz pedig ezen keresetek tárgyalására, tekintet nélkül az eljáró bíróság egyes vagy társas voltára, a jegyzőkönyvi vagyis rendes eljárás szabályai alá eső tárgyalást szabván elő: ezen ügyekben mind a további eljárás, mind a felebbvitel tekintetében a rendes eljárás szabályai alkalmazandók és igy a felebbezés beadási határidejéül is a rendes eljárásban engedett 15 napi határidő állapítandó meg. Minthogy pedig felfolyamodók az első bíróság ítélete ellen emelt felebbezésüket 15 napon belül adták be, azt elfogadni és a Il-od bíróságot a felebbezés és illetőleg az ügy átvizsgálására utasítani kellett. Nem hivatalos nyelven szerkesztett felebbviteli beadvány pótlás végett visszaadandó, de vissza nem utasítható. A naszódi kir. járásbíróság: A perújításnak hely nem adatik s perujitó felperes ez iránti kérésével elutasittatik. Indokok: Perujitó felperes keresetét az 1881. évi LIV. t.-c. 69. §-ában meghatározottak egyikével sem támogatván, annak helyt adható nem volt. (1885. október 16-án 1,300. sz.) V marosvásárhelyi kir. itélö tábla: A felebbezés hivatalból visszautasittatik s felebbezőnek visszaadatni rendeltetik. Indokok: Mert a marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblának hivatalos nyelve az 1868. évi XLIV. t.-c. 13. §-a szerint a magyar s ennélfogva a más nyelven szerkesztett, a kir. Ítélőtáblát illető beadvány már az első bíróság által hivatalból visszautasítandó lett volna. (1836. április 20-án 248/1. sz.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a neheztelt másodbirói végzéssel a perrendszeríí eljárás közvetve oly alaki ok miatt szüntettetett meg, mely hivatalból elrendelhető pótlás mellett kiegészítést nyerhet, ennélfogva a felperes által beadott felebbezés, helyesebben felfolyamodás az 1881. évi LIX. t.-c. 59. §-ának 2. pontja alapján elfogadtatik és ahozképest a másodbirósági végzés megváltoztatásával az eljáró kir. járásbíróság oda utasittatik, hogy az 1,300. sz. alatt kelt elsőbirói Ítélet ellen 1,353. sz. alatt beadott felebbezést felperesnek azon figyelmeztetéssel adja vissza, miszerint ö azt, magyar nyelven szerkesztve, 3 nap alatt adja be, ellenkező esetre felebbezési jogorvoslatról lemondottnak fogna tekintetni. A továbbiakban pedig szabályszerűen járjon el. (1887. január 25-én 6,447. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Ámbátor a törvény csak a bejegyzett nöhozománynak a csődtömegből való visszakövetelése iránt intézkedik, a be nem jegyzett női hozomány érvényesítését csőd esetében azonban világosan nem szabályozza, mégis a kifejlődött joggyakorlat alapján az, mint a csőd által esedékessé vált követelés, a férj csődtömege ellen érvényesítheti1. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék: Dr. Stiller Mór által képviselt R. Róza felperesnek, dr. Kenedi Géza tömeggondnok által képviselt R. L. J. közadós csődtömege ellen 1885. évi 59,457. sz. a. bejelentett, a csődkövetelések II. osztályába soroztatni kért és a felszámolási tárgyaláson e tekintetben nem kifogásolt kereseti 20,000 frt tőkekövetelése és ennek a csődnyitás napjától számítandó 6°/0 kamata valódinak Ítéltetik. Indokok: Alperes tömeggondnok kifogását arra alapítja és felperest keresetével azon okból kéri elutasítani, mert hazai általános magánjogi törvényeink és a kifejlődött joggyakorlat szerint, a hozomány csakis a házasság megszűntével, vagy az esetben követelhető vissza, ha a nő visszakövetelési jogát fentartotta, mert továbbá a csődtörv. 267. §-a csak a bejegyzett hozományra nézve intézkedvén, egyéb intézkedés hiányában a csődtörvény 42. §-a alapján az általános magánjogi szabályok alkalmazandók, ezek szerint pedig felperesnek a csődtömeg ellen törvényen alapuló jogcíme nincs, minélfogva eltekintve, hogy felperes a kereseti hozománynak a közadós vagyonába fektetését sem bizonyította, a keresetnek hely nem adható. A be nem jegyzett hozománynak nemcsak a házasság megszűntekor, hanem csőd esetén is érvényesithetését, régibb törvényeink, jelesül az 1840 : XVI. t.-c. 10. §-a, továbbá az 1840: XXII. t.-c. 85. §-a és 89. §-ának b) pontja kifejezetten megengedtek