A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 17. szám - Még néhány szó a meg nem állapított ügyvédi dijak iránti keresetek biróságának illetékességéről - Súlyosító körülmény-e a kártéritési képtelenség? 2. r.

66 A J ÜG. és ez intézkedés az ideigl. törv.-szabályok IV. címének 21- § ában is kifejezést nyert. E törvényes intézkedések a be nem jegyzett hozományt, az előnyös kielégítésben részesített bejegyzett hozománynyal szemben, a közadósuak egyéb adóslevelein alapuló tartozásaival egy osztályban aránylagosan kielégitendönek rendelték. Habár a jelenlegi érvényben levő keresk. törvény 549. §-a és az érvényben levő csődtörvény 267. §-a az 1840 : XVI. és XXII. t.-cikket, ugy az ezeket kiegészítő vagy módosító, nemkülönben a csődjogra vonatkozó egyéb törvényeket, szabályokat és rendeleteket hatályon kívül helyezte és habár a jelenleg érvén) ben levő törvények, jelesül a keresk. törvény 552. §-a és a csődtörvény idézett 267. §-a csak a bejegyzett női hozomány tekintetében tartalmaz határozott intézkedést, amennyiben az utóbb idézett törvényszakasz az 1840 : XVI. t.-c. 9. § a és a keresk. törv. 552. §-a alapján szerzett ingókat érintetlenül hagyva, a bejegyzett hozományt az általános csődtömegből az első osztálybeli követelések után és a második osztálybeli követeléseket megelőző sorrendben rendeli kielégitendönek : mégis, hogy a törvényhozás a be nem jegyzett női hozománynak csőd esetén érvényesithetésétől a közadós nejét megfosztani nem akarta, kitűnik a jelenleg érvényben levő keresk. törvény 82. §-ából, mely az esetre, ha a hozomány az uj cégjegyzékbe a meghatározott idő alatt be nem jegyeztetik, a mulasztás következményéül nem azt mondja ki : hogy az csőd esetén nem érvényesíthető — hanem azt, hogy az csőd esetén elsőbbséget nem bir — de következtetni lehet azt abból is, hogy a csődtörvény 65. §-ában a be nem jegyzett női készpénzbeli hozomány, a csődtömeg ellen nem érvényesíthető, taxatíve felsorolt követelések között felemlítve nincs, már pedig a kifejlődött joggyakorlat a készpénzbeli hozományra nézve a nőt férje hitelezőjének tekinti s igy a nö készpénzbeli hozományát, mint készpénzbeli követelést a csődtömeg ellen a csődtörvény 14. §-a alapján, — mely szerint a csődnyitással a közadós elleni követelések az időszakonként visszatérőleg teljesítendő fizetések iránti követelések kivételével — a csődtömeg irányában lejártaknak tekintendők — kétségtelenül jogosítva van érvényesíteni. Nem foszthatja meg felperest kereseti be nem jegyzett készpénzbeli hozományának a csődtömeg ellen érvényesíthetésétől a csődtörvény 46. §-ának második bekezdésében foglalt amaz intézkedés sem, hogy a nő mint tulajdonát vissza nem követelheti azon dolgokat, melyeket üzlete folytatásához a közadós használt, kivéve, ha tulajdonjoga e dolgokon külsőleg felismerhető volt; mert, jóllehet a hozomány általában s igy a készpénzbeli hozomány is, a nő tulajdona marad, felperes jelen keresetében nem visszakövetelési jogot kíván gyakorolni, keresete készpénzbeli hozományának nem a csődtömegből való elkülönítésére, egészben való kiszakitására irányul, hanem készpénzbeli hozományára nézve, mint készpénzköveteléssel biró hitelező, a többi, előnyös kielégítési joggal nem biró hitelezők követeléseivel együtt egy osztályban, aránylagos kielégítést követel és így a csődtörvény 46. §-ának második bekezdésében foglalt korlátozó intézkedések jelen esetben alkalmazást nem nyerhetnek. Ezeknélfogva tekintettel arra, hogy felperes azt, miszerint a kereseti 20,000 frt női hozományt a közadósnak készpénzben leolvasva átacíta, az A) alatti közokirattal bizonyítja, de ezt alperes tömeggondnok sem tagadja, — tekintettel továbbá arra, hogy alperes tömeggondnok a per során azt, hogy a közadós a felperestől felvett 20,000 frt készpénzbeli hozományt felperesnek részben vagy egészben visszaadta s ez által felperes hozománykövetelése részben vagy egészben megszűnt volna, nem is állítja, annál kevésbé bizonyítja, — tekintettel végül arra, hogy a hazai joggyakorlat szerint a kereskedőnél — már pedig a közadós kereskedő volt, a készpénzbeli hozománynak a férj vagyonába fektetését bizonyítani nem szükséges: alperes tömeggondnok kifogásainak elvetésével, a felperes által a befektetés bizonyítására ajánlott bizonyítékoknak mint feleslegeseknek mellőzése mellett, a kereseti be nem jegyzett hozománykövetelést a közadós általános csődtömege ellen, a csődnyitás, mint a lejárattól számítandó 6% kamatokkal együtt érvényesíthetőnek és azt feltétlenül valódinak kellett kimondani. A kereseti követelésnek az általános csődtömegből kielégítendő követelések II. osztályába sorozás tekintetében határozathozatal szüksége fenn nem forgott, mert a felszámolási tárgyaláson e részben a B) alatti kivonat szerint kifogás nem tétetett. A budapesti kir. itélö tábla : A kir. tábla az e.-b. ítéletét indokainál fogva és még azért is helybenhagyja: mert az A) alatti házassági szerződés 7. pontja lemondást a női hozomány visszaköveteléséről nem tartalmaz, miután a szerződés idézett pontja házasfelek között a viszonyokat az esetre szabályozza, ha a nő férje házát ideiglenes elválás folytán elhagyni kényszerülne. A ni. kir. Curia: A kir. tábla ítéletét felhozott és felhívott indokainál fogva helybenhagyja. (1887. márc. 29. 1,092.) Nőknél a terhes állapot elhallgatása elegendő törvényes oknak tekinthető, hogy a Mztositó az életbiztosítási szerződést érvény, telennek nyilváníttassa. (Keresk. tv. 474 , 475. §§-ai.) A in. kir. Curia (1887. márc. 29., 1,110. sz. a.): A kir. Ítélő tábla ítélete megváltoztattatik és az első bíróság ítélete hagyatik helyben, stb. Indokok : A m. kir. Curia osztja a másodbirósági indokokban kifejtett azon nézetet, hogy azok miatt a feleletek miatt, melyeket felperes néhai neje a biztosítási ajánlat 4., 6., 8., 9. és 10. kérdéseire adott, a biztosítási szerződést érvénytelennek nyilvánítani J nem lehet. De nem járulhat a kir. Curia a másodbiróság azon érveléséhez, mely az 5. kérdésre vonatkozik. Mert az 5. kérdés igy szól: »nem szenved-e ön valamely időnként visszatérő (idült) bajban ^« és ahhoz hozzá van csatolva az a jegyzet: »nőknél a terhességi állapot is bevallandó;« ebből világosan kivehető, hogy az esetleges terhességi állapot is ama kérdés keretébe tartozik. A »nem« felelettel tehát a biztosított azt is vallotta, hogy nem terhes, anynyival is inkább, mert igazolva van, hogy az ügynök a terhesség iránt is tüzetes kérdést tett. Ez a vallomás azonban nem felel meg a valóságnak ; mert ha felperes neje nem is tudta bizonyosan, hogy terhes, ezen állapotát mégis lehetségesnek, sőt valószínűnek tartotta, mint ez a perbeszédekben és a 14. sz. a. levélben be van ismerve. Az igazság tehát azt kívánta volna, hogy ily módon és nem egy határozott »nem«-mel feleljen, mely felelet által felperes tévedésbe ejtette oly körülményre nézve, mely fontosságánál fogva a biztosítás elvállalására befolyással lehetett volna, a mennyiben a biztosított elhitette alperessel, hogy nincs teherben, holott ha bevallja, miszerint bár nem bizonyos, de lehetséges, hogy teherben van, alperes ezen figyelmeztetés alapján intézkedhetett volna a biztosítási ajánlat el vagv el nem fogadása iránt. Az sem vehető figyelembe, hogy a biztosított az ügynök irányában az itt tárgyalt kérdésre a valóságnak megfelelő feleletet adott, s az ügynök irta be a határozottan tagadó választ, mert miként ez az első bíróság Ítéletének indokaiban helyesen kifejtetik, az ügynök nem tekinthető a szerződés megkötésére meghatalmazott közegnek és mert N. Dénes tanúvallomásával és a 14. •/• a. levéllel igazolva van, hogy a valóságtól eltérő felelet a biztosított tudtával és beegyezésével íratott a biztosítási ajánlatba. Ezeknél fogva stb. A kereskedő-segéd díja iránti vitás ügyekben, melyek különben összegüknél fogva a kisebb polgári peres ügyi illetőség alá tartoznának, nem ennek bírósága, banem a keresk. biróság hatásköre értendő a ^törvény rendes utja« kifejezés alatt. (1884 : XVII. t.-c. 176. §.) Dr. Szirmay Manó ügyvéd által képviselt Seb. Pál keresk. segéd, — dr. Rusznyák Samu képviselte Sch. Samu szatócs ellen 45 frt havibér s teljes ellátás iránt a budapesti VIII—X. ker. jbiróságnál keresetet támasztott. A járásbíróság 1*86. nov. 2. 15,246. sz. végzésével kereskedelmi illetőségét leszállította s felperest a kisebb polgári peres ügyekbeni bírósághoz utasította: mert felperes keresetét azon jogviszonyból származtatja, mely közte, mint segéd s alperes, mint gazdája közt fennállott. Miután pedig a keresk. elj. 6. §. 8. pontja szerint a kereskedő és segédje közti viszonyból származó keresetek csakis annyiban tartoznak a keresk. biróság illetékességéhez, a mennyiben az ipartörvény szerint az iparhatóság hatáskörébe nem utasitvák; jelen esetben pedig a kereseti jogviszony elbírálása első sorban az "iparhatóság hatáskörébe tartozik; s igy tekintet nélkül arra: vajjón alperes kereskedő-e vagy sem ? ezen peresügy nem a kereskedelmi biróság hatáskörébe, hanem a kereseti összeg mennyiségénél fo°-va a kisebb polg. peresügyi biróság illetékessége alá tartozik : ennélfogva ezen biróság illetékességét leszá'litani, s miután a kisebb polg. peres ügyekbeni illetőségtől a felek beleegyezése mellett sincs eltérésnek helye, felperest keresetével ezen bírósághoz utasítani kellett.