A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 16. szám - A kereskedelmi könyveken nyugvó birói lletőség és bizonyitó erő különösen a ppdtts 35. §-ának 2. bekezdése, a 175. §-a és a kereskedelmi törvény 81. §-a

140 A J O G. Sérelmek. * A kaposvári kir. törvényszék és a csődeljárás. E becses lapok 13-ik számában »Akaposvári kir. törvényszék és a csődeljárás« cím alatt megjelent Sérelemre választ adni hivatottnak érzem magamat, mert a sérelem tárgyát képező ügyben M. J.-nek megbízottja vagyok, ekként fogadatlan prókátornak nem tekintethetem, továbbá mert a sérelem nem minden részében alapos és mert az itteni kir. törvényszék viszonyai kidomborítva nem lévén, a dolog ugy tűnik fel, mintha tudatlanság vagy hanyagságról szó lehetne. A sérelem két részre osztható: 1., hogy a kir. törvényszék, dacára annak, miként kérvényező mindazt kimutatta, a mi a csődnek tárgyalás nélküli elrendelését lehetővé tette — a tárgyalás mégis elrendeltetett; ez volna a tudatlanság; 2. hogy a tárgyalás íolytán megindult eljárás után határozat máig (március 24-éig) sincsen, ez a hanyagság. A mi az elsőt illeti, a 248. §. alapján a felhozott adatok megbirálása a törvényszék jogkörébe tartozik, a tárgyalás elrendeléseért tehát a kir. törvényszéket vádolni annál kevésbé lehet, mert M. J. kereskedői minősége csak egy községi bizonyítvány nyal igazoltatott, az illető bejegyezve soha sem volt és mert 976/87. sz. a. hozott végzéssel F. J. csődnyitási kérelmével elutasítva lett, ami legalább is azon következtetés jogosságát teszi valószínűvé, hogy a csődnek tárgyalás nélküli elrendeléséhez kétely fért. A panasz második része alaposabb; azonban ez azon véletlennek következménye, hogy az 1886. december 7-én beiktatott és 10-én elintézett kérvény, dacára annak, hogy a referens az aktára azon megjegyzést irta : »Csőd a csődtörvény 84. §-a szerint három napos terminus — azonnal« és ezt szines ceruzával aláhúzta, mégis az iroda elnézése folytán a másolás ugy elmaradt, hogy tárgyalási határnapul csak december 30-ika tűzethetett ki; a tárgyalás folyamán megejtetni kért becslési eljárásnak a csurgói kir. járásbíróság közbenjöttével történt foganatosítása után az érdemleges határozat 1887. márciuí. 26. napján hozatott. Az ügy gyorsabban is elintéztethetett volna, de vegyük figyelembe a következő állapotokat : Ezen kir. törvényszék a 113 •mérföld területű és 300,0o8 lakost számláló, 8 járásbirósággal ellátott Somogy megyére kiterjedöség 1872. évben lett 9 biróval rendszeresítve; azóta az ügyek óriásilag felszaporodtak ugy, hogy csak a legutóbbi évek adatait említsem, 1884. évben 12, 1885. évben 33 csőd lett megnyitva, ekként a már előző években nyitott csődöket is számítva, 1886. év elején már 63 csőd volt folyamatban; ezek közül 8—10 oly terjedelmű, hogy azokban 80—120 bejelentés adatott; és ha figyelembe vesszük, hogy a csődökben 736 darab a csődbiztosokhoz intézett és a csödnaplókba vezetett beadvány érkezett — fogalmunk lesz a munkaszaporulatról. De ezeken kivül 1883. évben 343, 1881. évben 455, 1885. évben 1,248 váltókereset adatott be; a kibocsátott s. végzések közül 1883-ban 12, 1884-ben 24, 1885-ben 120 lön kifogásokkal megtámadva ; és a mi természetes, a váltó-ügyekben a fennebbiekhez hasonló arányban növekedtek a biztosítási és kielégítési végrehajtások. Már most elképzelhetjük, hogy a 4 polgári bíró, a tisztán polgári ügyek, a többek között 440 darab Ítélettel eldöntendő per figyelmen kivül hagyásával is, mily mérvben van elfoglalva, mid/ín felváltva még a tkvi üléseken is elnökölnek. Tkvi ügyekben dolgozik két bíró; ezen osztály állapota következő : 1884-ről visszamaradt 638 darab; 1885. évben érkezett 9,439 darab, együtt 10,077, marad hátralék 936 darab. A két tkvi bíró a beadványok elintézésén kivül részt vett 76 tkvi ülésben és 78 sorrendi tárgyalást végzett — azt hiszem, ezek sem sokat pihentek. Végre Szlavónia szomszédsága, a lopott lovak, marhák és hason eredetű portékák kivitelét ezen megyén keresztül tereli; a mi a bűnügyeket óriási számra emeli, dacára annak, hogy hetenként 4 napon át tartatnak végtárgyalások, a terminusok f. é. június 15-eig kitűzvék, jelenleg mégis 75 darab végtárgyaláson megérett bűnügy várja a határnapot. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. És mindez nem a múlt évek hanyagságának következménye, mert 1885-ben is 174 végtárgyalási ülésnap volt és egészen 379 bűnügy tárgyaltatott le, sőt ezeken felül az 1881. évi 402 darab hátralékkal együtt 6,794 bűnügyi darab volt feldolgozandó, melyek között a tszékhez tartozó ügyeken kivül 8 járásbíróságtól beérkezett 205 darab 11. bíróilag elintézendő vétségi és kihágási ügy szerepelt. Ezek azon viszonyok, melyek a gyors igazságszolgáltatást lehetetlenné teszik és az éveken keresztül elsőrangú helyet elfoglalt kir. törvényszéket majdnem a bomlásig viszik. Érzi ezt maga a kir. törvényszék is ; elnöki és teljes ülési (elterjesztésekben megsürgette a létszám szaporítását; előadta, hogy a törvényszék egyik legtehetségesebb és szorgalmasabb birája, dr. Pf. Lajos IV2 év óta beteg; a jegyzői kar kicsiny, ezek közül is többen vizsgálatokra készülvén, teljes számban soha sem állottak rendelkezésre és mindennek azon eredménye lett, hogy a beteg bíró pótlására egy birói állás rendszeresittetett s midőn ezen állás 28, mondd: huszonnyolc napig betöltve volt,—• Dr. H. L. urnák a pestvidéki tszékhez történt áthelyeztetése és Dr. Pf. P. elhunyta után csak egy állás lett betöltve, marad tehát ismét 9 biró. fia figyelembe veszszük, hogy a somogymegyei közgazdasági és kereskedelmi válság következményeiként beállott óriási intmkaszaporulat mellett is a 9 bírónak 1887-ben épen csak 18 keze maradt, lelkiismeretesen elmondhatjuk, hogy hanyagságról beszélni nem lehet és még évekig várhatunk azon boldog állapotokra, midőn a kir. tszék tán ismét képes lesz a regi kerékvágásba belezökkeni. Azt pedig mindenki tudja, hogy a magyar igazságügyemelésére és a fennálló mizériák megszüntetésére az országnak pénze n'ncs. Egyébként az elmondottakat ajánljuk a Nagyméltóságú Igazságügyminiszterium becses figyelmébe. Dr. Rimanbczy Ferenc, ügyvéd Kaposváron. Irodalom. Visszapillantások hazánk régi igazságszolgáltatási viszonyaira. Jogtörténeti tanulmány. Irta : makói M a k a y Dezső, kir. törvényszéki biró Nagy-Kanizsán, 1887. 8° 241. lap, Ára 2 frt. Szerző az Árpádkor jogszolgáltatási viszonyait tárgyalja ; a régi jog organismusát dióhéjba szorítva, okleveles alapon és vázlatos rövid képben tünteti fel. Célja nem egy lehetőleg teljes mű közkézre juttatása, hanem a laicus közönség érdeklődési igényeihez mért megismertetése a régi igazságnak; ez okból az általános közművelődés céljainak iparkodik szolgálni s e célját el is éri. A munka Hódossy Imrének van ajánlva. A bevezető első részt a vegyes ház korszaka csak akkor fogja követni, ha a szerző által prognostizált »biztos anyagi bukás« be nem következik. Ez irányban szerzővel együtt is kellemesen csalódni óhajtanánk. (íaius római jogi insütutióinak 4 könyve. Magyarra fordította és jegyzetekkel kisérte: dr. Bozóky A1 aj o s, a nagyváradi kir. jogakadémia igazgatója. Budapest, 1887. Franklintársulat. 8" 323 lap. Ara 2 frt. Célja volt ezen fordításnak Gaius commentárjainak nagyobb olvasókört szerezni. Hogy az olvasás minél hasznosabb legyen, a fordító ezen munkát egy érdekes és kimerítő bevezetéssel látta el, melyben magáról Gaiusról, irodalmi működéséről általában és jelen müvéről különösen, továbbá e mű felfedezésének jelentőségéről és a Gaiusra vonatkozó irodalomról alaposan értekezik. Nem új fölfedezésekkel lép fel, hanem a már meglevőt egybegyűjteni és könnyen áttekinthetővé tenni törekszik. A fordításhoz csatolt kimerítő név- és tárgymutató szintén emeli a jelen munka használhatóságát. Bekiildettek. 1886. évi országgyűlési törvénycikkek. Szakférfiak közreműködése mellett jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal ellátva. Budapest, 1886- Kiadja Ráth Mór. A jelen kiadás ugyanazonos azon kiadással, melyet lapunk tisztelt előfizetői a »Jog« törvénytárában vesznek s mely már eddig is közelismerésben részesült. •— Igazságügyminiszteri rendeletek 1885/1886. Budapest, 1887. Franklin-társulat. Ára 60 kr. — Pénzbeli tartozások fizetési helye és perilletősége. Irta: dr. Schwarz Gusztáv, ügyv., egyetemi magántanár. 45. 1. Franklin-társulat, 1887. Külön lenyomat a jogtud. Közlönyből.