A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 16. szám - A kereskedelmi könyveken nyugvó birói lletőség és bizonyitó erő különösen a ppdtts 35. §-ának 2. bekezdése, a 175. §-a és a kereskedelmi törvény 81. §-a

141 Vegyesek. tTtázásí benyomások a törvénykezés országában. I Fgy liölc-i törvény a gyakorlatban. — Az »igénylő« t publikum. — A tümeggondnokság.) Kettcis legis ratioja lehet annak az intézkedésnek, hogy »a szóval kihirdetett Ítélet 24 óra alatt Írásba foglalandó«. Számol a. törvény az ember' véges memóriájával és alkalmat akar adni annak a félnék, ki a határozatot sérelmesnek találja és feljebb akarja vinni, hogy a leirt megokolást áttanulhassa, hogy aztán perorvoslati munkájában azt cáfolgathassa. Minthogy sommás perekben a felebbezés 8 nap alatt adandó be: a legelfoglaltabb embernek is módja volna, hogy 8 nap alatt az Írásba foglalt Ítéletet és megokolást áttanulhassa vagy leírhassa. Tehát a törvény bölcs, (fakorlátban azonban az a baj, hogy oly soká tart, mig a bírósági irattárba kerül az Írásba foglalt ítélet, hogy a félnek pár napnál rendszerint nincs több ideje az ítélet leírására, j Ez a baj mindegyik fővárosi járásbíróságnál megvan s a felek jogait és a legis ratio második célját érzékenyen sérti. Ha elsején publikálták a/. íteletet, azt 5-én, 6-án hiába keresi a levéltárban lelebbezö Minthogy pedig más dolga is akad az embernek, mint épen az az egy ügy : ritkán dolgozhatja ki alaposan a felebbezést s igy illuzorius a törvény bölcsesége. Ezen a bajon sürgősen kellene segíteni. Nehezebben lehet segíteni a következő bajon, minek az »igénylö« közönség az okozója. Maholnap igaza lesz a magyar Catulle Mendésnek: Budapesten nincsen első szerelem és első végrehajtás. A hol ekzekválni akar a hitelező : jobbára csak felülfoglalás az eredmény. Ez még a kevésbé kóros állapot a végrehajtásnál. Igazán beteg jelenség az, hogy majd minden végrehajtásnak van appendixe : az igénykereset. Senkinek soha semmije sincs, minden a másé. Az a más nem idegen, hanem a házastárs, vagy egyéb családtag. Az asszony sokkal tartozik a csipkekereskedönck: ekzekválják, de minden a férjé, ez pedig nem fizet másért — a feleségért. A férj pedig adós az uris/.abónak; ekzekválják: de igényli a lefoglalt ingókat a nő; mert ö hozott mindent a házhoz | és a nő és férje nálunk (hol az asszony, feleség) — idegen mással szemközt. Csak az igényben való segédkezésben társak. Hiszen akadnak nagy ritkán szolid igényperek is: de az előbb illusztrált kép a zömé. Azé a zömé, mely előbb-utóbb illuzoriussá teszi a birói Ítélet végrehajthatósága praktikumát: mert az Ítélet végrehajtása után következik az igényper: minden a másé. atyáé, fiúé vagy feleségé. S ennek a kóros állapotnak áldozatja lesz Magyarország hitele. Mert itt minden darab szeg a — másé. A tömeggondnokság. A szó, etimológiai tekintetben rossz, de a hivatal jó. Nobile officium, de jövedelmező. Az a gondnokság az ügyvédnek, mi a jutalomjáték a művésznek, krónikus csillag, vagy üstökös az asztronomnak. Vagy választás a kortesnek, országos vásár a nagykereskedőnek. Rossz hasonlat van még elég, de nem akarjuk azokat produkálni. Kit rendeljenek ki tömegörnek ? E fölött a kérdés fölött Magyarország ötezer ügyvéde két pártra szakadtán adja meg a választ. A régi gárda azt hangoztatja, hogy tiszteljék meg a gondnoksággal az öreg ügyvédeket: a fiatalok is lesznek öregek s ekkor reájuk is kerül a sor. A fiatalok meg azt demonstrálják, hogy csak addig pártolják őket, t. i. a fiatalokat, mig fiatalok. S ha megizmosodott a prakszisuk, inegállauak majd a maguk lábán is. Ebből a szempontból indulnak ki Közép-Európa legtöbb helyén és az osztrák örökös tartományokban már előre ki tudja mindenki számítani, hogy az elrendelendő csődnek ki lesz a • gondnoka. Kivétel, eltérés nem fordul elő. Az okkupált tartományokban, minthogy különben is az állam gondoskodik az ügyvéd i megélhetéséről, szigorú sorrendben fi lváltva rendelik ki a gondnokokat. Ugy, hogy Szerajevo négy ügyvédje közül az első nem nyer újra megbízást gondnokságra, mig nem volt gondnok a második, harmadik és negyedik ügyvéd. A fejlődésnek indult egyéb délszláv tartományban az ábécé sorrendjéhez alkalmazkodnak s a növedék-ügyvédek letelepedésük j következő évében nyernek igényt a gondnokjelöltek pótlólagos l felvételére. Vannak országok, hol csak a protekció a képesítő s mert »Falstaff óta mindent lehet megokolni«, hát megbízh a t ó s á g o t hangoztatnak az irányadó körök. Egyik müveit I országbaD szintén ábécés sorrendet tartanak s csak az nem kap gondnokságot, kinek az ügyvédségin kívül mis összeférhető foglalkozása van. Nem rendelik gondnokokká a népképviselőket, összeférhető tisztet viselő ügyvédeket, intézeti jogtanácsosokat, egyetemi magántanár- és oly ügyvédeket, kik kiváló gazdagság miatt hatósági vagy bírósági támogatást nem igényelhetnek azok rovására, kik, mint kizárólag gyakorló ügyvédek, nem élnek csupán a »dat Justinianus honores«-elvből. S nem kapnak végre csődöt, kik már kaptak volt, ha még vannak olyanok, kik nem voltak csődgondviselők. Minden év bizonyos napján közszemlére van kitéve sorrendben a sorosok jegyzéke s felszólalhatnak az igaztalanul mellőzöttek és kik egyébként szenvednek sérelmet. Hogyan lesz nálunk ? Csakugyan új szellem költözik kereskedelmi törvényszékünkbe? Csakugyan sorrendet (ábécést?) követnek nálunk is majd, kihagyva a sorrendből a már volt gondnokokat ? Vederemo! Csetényi Adolf, budapesti ügyi'éd. Az ügyvédi informáczióérl megállapítható az ügyvéd részére díj. A budapesti kir. tábla: dr. F. A. ügyvédnek — Sch. F. elleni 150 frt ügyvédi munkadíj és jár. iránti perében: Tekintve egyrészről, hogy a költség-számlában megjelölt ügyek előadójánál és a kir. tábla elnökénél való informácziók és szóbeli szorgalmazások az ügyeknek sem kedvezőbb, sem gyorsabb elintézését nem eredményezhették s hogy ekként a költségjegyzékben e címek alatt oly eljárásért számíttatik fel a díjazás, melynek céltalan voltáról felperesnek saját ügyfelét eleve felvilágosítania' kellett volna, tekintve másfelöl, miszerint alperes nem vonja kétségbe, hogy felperes emez eljárást az ö (alperes) egyenes utasítása folytán teljesítette, minélfogva az ezekért felszámított díjaknak megállapítása mérséklendő volt ugyan, de teljesen még sem volt mellőzhető, stb. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. (1887. március 29., 9,600. sz.) A vizsgálati fogság kénlése a Curián. A kir. curia büntető szakosztálya folyó ápril hó 22-én délelőtti 10 órakor az 1. büntető tanács nagy termében Cseni egi Károly tanácselnök elnöklete alatt teljes ülést tart, melyen megvitatásra és eldöntésre kerülnek a kir. curia V. büutető tanácsának 1887. évi márczius hó 24-én tartott nyilvános ülésében felmerült következő vitás elvi kérdések: 1. »Felülvizsgálható-e a vizsgálati fogság iránti határosa1', a bűnvádi vizsgálat elrendelését, vagy a bűnvádi eljárás megszüntetését kimondó, illetőleg a vád alá helyezést elrendelő vagy megszüntető határozat felülvizsgálata nélkül ?« 2. »Azon esetekben, melyekben a kir. Curia az 1880. évi XXXVII. t.-c. 45. §-a alapján, a vád alá helyezési határozat"! felülvizsgálja: jogosítva, illetőleg kötelezve van-e az ez iránti határozatábau, egyszersmind a vizsgálati fogság fentartásáról, vagy megszüntetéséről is rendelkezni ?« 3. »Köteles-e az imént meghatározott esetben a vizsgálati fogság iránt rendelkezni akkor is, ha csakis általában a vád alá helyezési határozat ellen adatott be, illetőleg jelentetett be a felebbezés; ha tehát a határozatnak, a vizsgálati fogságra vonatkozó rendelkezése a felebbezésben külön panasz tárgyává nem tétetett ?« Előadó Horváth László kir. curiai bíró lesz. líiróSiilíi kinevezések. Köller János boros-jenői jbirósági albiró az aradi járásbirósághoz helyeztetett át; kineveztettek: albirákká : a szentendrei jbirósághoz : ifjabb Keömley Pál fiumei; a módosi jbirósághoz : Csemegi Imre temesvári ; a kalocsai járásbirósághoz : Witt László ottani és a szilágy-somlyói járásbirósághoz: ifjabb Kulin Imre zilahi törvényszéki jegyzők ; továbbá a dicső-szent-mártoni jbirósághoz : C z i r k a János segesvári jbirósági; a belényesi járásbirósághoz: dr. Pajor Kálmán nagyváradi; a szabadkai jbirósághoz: Kaló Imre ottani és a nagy-kikind li járásbírósághoz : Vojnics Guidó temesvári törvényszéki aljegyzők. Curiai és táblai értesítések. E rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó tevelestést tévedések kikerülése végeit kérjük mimliy liiatlóhivataliinh'hoz intézni. Azon ügyeket, melyekről e rovat alatt egyszer értesítést adunk, ha még elintézetlenek, figyelemmel kisérjük mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor is minden további kérdezés nélkül is közöljük az elintézés mikéntjét. AlsÓ-Kubin Dr. M. F. Ad 1. Kavlinszky M. és t. — Salzberger Á. érk. 39200/86 sz. a„ n. e., eld. Horváth K.; ád 2. Szmetanay M. — Spitz M. érk. 42343/8ó sz. a., n. e., eld. Harmos ; ad 3. Tyroler Trosztler K. — özv. Tomaschof A. éik. 53060/86 sz. a., n. e., eld. Uhlyarik ; ad 4. Langfelder E. — Meisel M. és tsai érk 32688/86 sz. a., n. e., eld. Despinits ; ad 5. Klopstock J. — államkincstár érk. *5281/8ü sz. a., n. e., eld. Farkas ; ad 6. Mesko Balázsovje J. — Ivanovicz Zs. és tsai ügyet a C.