A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 16. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. 1. r.

Hatodik évfolyam. 16. szám. Budapest, 1887. április £ Szerkesztőség: Y. sas - utca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) ÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A líAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS illE Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLEK MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre . 6 frt — kr. fél »..»,_, negyed » . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postantal ványnya] küldendők. TARTALOM: AZ elidegenítési és terhelési tilalom. Irta: Lányi Bertalan, rimaszombati kir. trvszéki biró. — Észrevételek a legújabb igazságügyministeri törvényjavaslatokra. Irta : B o r o d y György, ügyvéd NagyKárolyban. — Súlyosító körülmény-e a kártérítési képtelenség ? Irta: dr. Gyurkovich László, pestv. tszéki alap. joggyakornok. — A betudás (collatio) az örökösödési eljárásban. Irta : G a a r Vilmos, Sopron. — A kereskedelmi könyveken nyugvó birói illetőség és bizonyító erő, különösen a pprdts 35. §-ának 2-ik bekezdése, a 175. §-a és a kereskedelmi törvény 31. §-a. Irta : Nemes Vilmos, ügyvéd Pécsett. — Sérelmek. (A kaposvári kir. törvényszék és a csődeljárás. Irta : dr. Rimanóczy Ferenc, ügyvéd Kaposváron.) — Irodalom. (Visszapillantások hazánk régi igazságszolgáltatási viszonyaira. Irta: Makay Dezső. — Gaius római jogi in-titutióinak 4. könyve. Ford. dr. Bozóky Alajos.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenetek. — Hirdetések. MF.LI.ÉKLET : Jogesetek tára. F'elsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Április hó 1-jétöl új előfizetést nyitottunk. — Azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek az elő fizetési pénzt mielőbb beküldeni, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Lapunk előfizetési ára : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. ,,A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. Az elidegenítési és terhelési tilalom. Irta: LÁNYI BERTALAN, rimaszombati kir. törvényszéki biró. (Első közlemény.) Azon cikkekben, melyek a Jog ez évi C, 10. és 11. számaiban azon kérdésre vonatkozólag: »A cl ható-e b ekeblezés nélkül biztosítási elsőbbség? Dr. Kleckncr Alajos, Dr. Issekutz Victor és Bognár Mihály urak tollából megjelentek, az elidegenítési ésterhelési tilalmat illetőleg annyira divergáló nézetek jutottak kifejezésre, hogy szükségesnek mutatkozik a jelzett tilalom keletkezési alapjának s általánvéve magánjogi jelentőségének, valamint az e tekintetbeni telekkönyvi bejegyzés joghatályának kérdését behatóbb megvitatás tárgyává tenni. Nem vonom kétségbe, hogy ez magánjogrendszerünk mai állásában jelentékeny nehézségekbe ütközik s hogy e részben absolut érvényű jogelveket felállítani nem lehet; midőn mégis az erre vonatkozó jogszabályoknak némi rendszerbe foglalását megkísértem, teszem azt különösen azért, hogy a további eszmecserére alkalmat nyújtsak, a mi most, a midőn az anyagi magánjog codificationalis munkálatai határozottabb irányban indultak meg, csakis haszonnal járhat. Mielőtt rövid értekezésem tulajdonképeni tárgyára térnék át, nem mellőzhetem, hogy a fenti cikkekben tárgyalt kérdésre vonatkozólag azon nézetemnek ne adjak kifejezést, miszerint a törvényben különösen megjelölt eseteken kivül, a melyekben bizonyos követelések — jelzálogi bekeblezés nélkül is — a jelzálogos hitelezőket feltétlenül megelőző elsőbbséggel birnak, nyilvánkönyvi bejegyzés nélkül biztosítási, illetve zálogjogi elsőbbség nem szerezhető. Ilyen kivételes tekintet alá jönnek azon követelések, melyek törvényes zálogjoggal vannak felruházva, s a melyek az ingatlan árverési vételárából a jelzálogos hitelezők követeléseit megelőzőleg, mint előnyös tételek, elégitendők ki. (1881. évi LIX. t.-c. 18J. §.)* Más követelések iránt azonban, a zálogjog megszeizése csak telekkönyvi bejegyzés által történhetik s e részben a rangsorozati elsőbbség azon időponttól számíttatik, a melyben a bejegyzés teljesítése iránti kérvény a telekkönyvi hatóság iktató hivatalába beérkezett. (Tkvi rendt. 61. £.) A ki pedig a rangsorozati elsőbbséget valamely még nem reálisait kölcsönügyletből kifolyólag későbben benyújtandó zálogjog bekeblezési kérvény szániára ('hajtja nyilvánkönyvileg biztosíttatni, annak az 1859 évi augusztus 1-én kelt s a birodalmi törvénylap 146. számában közzétett rendelet értelmében — a jelzálogi rangsorozat feljegyzését kell kieszközölnie, a mely feljegyzés azonban csak hatvan napig bír hatálylyal. Ha azonban ezen eljárás — a kölcsönügylet minőségére s a kölcsönszerződés egyéb határozmányaira való tekintettel — alkalmazásba nem vehető : akkor azon szerződési megállapodás, hogy bizonyos eshetőségre a jelzálogjog kiterjesztésének leend helye, a szerződő felek kőzött csak kötelmi viszonyt hoz létre, a mely jóhiszemű harmadik személyeknek időközben szerzett nyilvánkönyvi jogára s e szerint jelzálogjogi elsőbbségére is befolyással nem lehet. A dr. Kleckner Alajos tanár ur által ajánlott expediens, hogy t. i. a hitelező, esetleges jelzálogi elsőbbségének biztosítása végett az eventualis hypothekául kijelölt vagyonra nézve a kölcsönszerződésbe felveendő, ily értelmű kikötés alapján az elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetheti be, nézetem szerint sem elvi. sem gyakorlati szempontból sem birhat jelentőséggel még akkor sem, ha a jelzett tilalomnak a kölcsönszerződésben!' kikötése és annak alapján leendő nyilvánkönyvi bejegyzése helyt is foghatna. Elvileg azért nem, mert a tilalom telekkönyvi bejegyzése a hitelezőnek zálogjogi elsőbbséget egymagában nem nyújt; ahhoz, hogy a hitelező a kölcsönkövetelésre vonatkozó zálogjogot nyilvánkönyvileg megszerezhesse, feltétlenül szükséges, hogy a tilalom bejegyzése kitöröltessék és a zálogjog bekeblezése külön kérelmeztessék. A hitelező tehát az esetben nem a tilalom telekkönyvi bejegyzése, hanem későbbi, különálló cselekmény által nyer zálogjogi rangsorozati elsőbbséget. Gyakorlatilag pedig alig hiszem, hogy találkoznék adós, a ki a helyett, hogy a kölcsöntőke biztosítása végett * A magyar magánjogi törvénykönyv tervezete szerint (Dologi Jog 183. §.) a zálog'og ingatlanokra csak telekkönyvi bejegyzés által szerezhető. A tervezet ide vonatkozó indokolása a törvényes zálogjognak mellőzését kívánatosnak jelzi, egyúttal azonban kijelenti, hogy az átruházási illeték és a földadó iránti elsőbbségi jog — a legszűkebb határok közé szorítva — hallgatag fentartható.