A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 15. szám - A nemzetközi börtönügyi congresszus érdekében

58 A JOG. A szakértők közbenjöttével megtartott bírói szemle utján kiderült ugyan, hogy alperes a gyömröi telekkönyvezett ingatlanból, mely a felperesek kizárólagos tulajdona gyanánt van telekkönyvileg kitüntetve, a NB. alatti térvázlaton C, D., E. betűkkel jelzett területet birtoklásában tartja; mindazáltal nem lehetett helyt adni felperesek azon kérelmének, hogy alperes az ingatlan birtokba adására köteleztessék; mert ugyancsak a birói szemle eredményéből és a tagositási iratok tartalmára fektetett szakértői vélemény alapján megállapítható azon körülmény, hogy a telekkönyvi állapot tévedésen alapszik és alperes birtoklása jogszerű ; minthogy a kérdéses 422. hrsz. ingatlan egészben azon egy egész telek után osztatott ki, mely a peres felek között örökhagyó elődjeinek tulajdonát képezte és mert ugy az F. alatti okiratból, mint a 4"/- alattiból nyilvánvaló, hogy az egész telek peres felek közt két egyenlő részre oszolván, alperest a neki jutott 2/4 telek után a 422. sz. ingatlanból általa birtokolt rész jogosan megilleti és igy a 422. hrsz. ingatlan tévesen van felperesek kizáró tulajdona gyanánt telekkönyvbe felvéve. A most megállapított tényt, illetve alperes birtoklásának jogos voltát egyébiránt megerősíti még azon további körülmény is, hogy alperesnek több mint két évtizeden folytatott birtoklását felperesek meg nem támadták és a telekkönyvi állapot helyes voltára mi bizonyítékot sem szolgáltattak. A ni. kir. Curia a tábla ítéletét helybenhagyta következő okokból: » Az általános polg. tkönyv 321. §. szerint kétségtelen ugyan, hogy ingatlanok tulajdoni joga ott, hol telekkönyvek vannak, csak telekkönyvi bejegyzés által szerezhető meg; a tulajdonjogból pedig az folyik, hogy a tulajdonost rendszerint a birtokjog is megilleti; hogy pedig a kereset tárgyát képező ingatlan a gyömrői 183. sz. telekk. 422. hr. számú s felperesek részére bejegyzett birtokrészletnek kiegészítő részét képezi; ezen körülmény a felvett szemle által perrendszerüleg van bizonyítva. Ezen előre bocsátott tényállás mellett is — felpereseket keresetükkel elutasítani kellett : mert felperesek az alperes irányában nem tekinthetők oly harmadik személveknek, kik ellen a telekkönyvi állapot llenében a birtoklás joga alperes, mint telekkönyvön kívül álló fél részére megállapítható nem lenne és pedig aunál inkább, mert alperes jogát az első r. felperes és a másod- s harmadrendű felperesek jogelődjével kötött osztályos egyezségre, tehát felperesek azon saját, illetőleg jogelődjük tényére állapítja, hogy neki ezen osztályegyezség szerint, a néhai G. János után maradt egész házhelyből az osztozó testvéreknek részben pénzben történt kielégítése után egy félurbéri házhely jutott s hogy ő tettleg csak annyit bir, sőt még kevesebbet annál, mint a mennyi az ő birtokjutaléka után kihasittatott; mert ezen védelem valódisága ugy a szakértői szemle, mint az annak alapjául szolgáló gyömrői tagositási munkálatra vonatkozó telekkönyv 26-ik tétele alatti bevezetés által bizonyítva van; mert e szerint a térképen 9-ik számmal megjelölt lucernás G. András, János és Istvánt közösen illető járandóságképen osztatott ki; hogy pedig a még 1856. évben végrehajtott kiosztás idejétől fogva az alperes ezen lucernásból az '/3 részt tettleg és folytonosan élvezi, az felperesek által is beismertetett: mert végül felperesek az 1861. év május 26-án kötött egyezséglevél valódiságát tagadásba nem vették ; e szerint pedig 1 r. felperes és a 2-od s 3-ad rendű felperesek jogelőde magukat osztályrészeikre nézve teljesen kielégitetteknek nyilvánitották; nem lehetnek tehát felperesek jogosítva ezen egyezséget megelőzőleg foganatba ment birtoklást megszüntetni.« (1886. december 2-án, 3,109. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A közadós a csödnyitás kezdetével esak a csődtömeghez tartozó vagyon fölötti rendelkezési jogát, de nem egyszersmind altalános cselekvési képességét veszti el s igy a csődeljárás folyama alatt saját személyében perbe idézhető. Az egri kir. törvényszék: Az 1885. évi okt. 13-án 7,lü0,85. sz. a. kelt sommás végzés hatályon kivül helyeztetik. Indokok: Mert a felvett tárgyalási jkönyv szerint felperes beismeri, hogy kifogással élő Cz. J. váltóadós csőd alatt áll, az 1881. XVII. t.-c. 8-ik §. értelmében a csődnyitás hatályának kezdete után olyan pereket, melyeknek tárgyát a csődtömeghez tartozó javak vagy jogok képezik, a közadós ellen sem megindítani, sem ellene folytatni nem lehet, annálfogva közadós alperes kifogásának helyt adni és a 7,160/85. számú sommás végzést hatályon kivül helyezni kellett. A budapesti kir. itélö táblai Az e.-b. ítéletét indokolásánál fogva és még azért is helybenhagyja, mert: a bíróság hivatalból tartozik ügyelni arta, hogy Ítélete végrehajtható legyen, mihez képest, miután a csődtörvény 12. §-a értelmében a csődtörvény hatályának kezdete után, a közadós tartozása alapján a csődtömeghez tartozó dologra vagy jogokra joghatálylyal végrehajtást foganatosítani nem lehet, felperes már ezen perben tartozott volna oly vagyont kimutatni, melyből a csődtörvény értelmében csődön kivül van jogosítva kielégítést követelni, vagyis, melyre a váltóbiróság Ítélete alapján a végrehajtás foganatosítható lenne ; felperes pedig ily vagyont a perben ki nem mutatott és mert felperes, mint pervesztes perköltsége megtérítését alperestől nem igényelheti, pernyertes alperes pedig a miatt, hogy perköltsége felperes ellenében megítélve nem lett, felebbezéssel nem élt. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatása mellett, felperes kereseti joga alperes elleniében megállapíttatik s ennek következtében az elsőfolyamodásu bíróság a jelen per érdemleges elbírálására utasittatik. Indokok: Mindkét e.-b. felperest azon okból utasította el keresetével, mert alperes ellen csődeljárás van folyamatban. Ezen elutasítási indok azonban helyt nem áll, mert kétségtelen ugyan, hogy oly perekben, melyek indításának az a célja, hogy azok utján a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében jogok szereztessenek, a közadós alperesként nem állhat, ezt mondja ki az előző bíróságok által idézett 8. §. az 1881. XVII. t.-cikknek is, ez azonban nem zárja ki, hogy a közadós, ki a csödnyitás hatályának kezdetével csak a csődtömeghez tartozó vagyon fölötti rendelkezési jogát, de nem egyszersmind általános cselekvési képességét veszti el, (1881. XVII. t.-c. 3. §.) a csődeljárás folyama alatt is saját személyében perbe ne idéztessék s ne marasztaltassék, magától értetvén, hogy ily ellene saját személyében hozott marasztaló ítélet a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében hatálylyal nem bir. Áliután tehát felperes keresetében alperest saját személvében kérte marasztaltatni, nyilvánvaló, hogy felperesnek kereseti követelése csődön kivül érvényesíthető, azon a másodbiróság által fölvetett kérdés eldöntése pedig, hogy bir-e alperes oly vagyonnal, mely a csődtömeghez nem tartozik és a végrehajtási törvény szerint végrehajtás alá vonható, ezen per keretéhez nem tartozik. Miudezeknél fogva mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztatandó, felperesnek kereseti joga alperes ellenében megállapítandó és miután az alsóbiróságok az ügy érdemét el nem bírálták, az e.-b. a pernek érdemleges eldöntésére utasítandó volt. (1887. márc. 17-én, 1,177. sz.) Ismeretlen tartózkodásu egyén részére kirendelt gondnok költségét csakis a gondnokolt, nem pedig az ellenfél tartozik viselni. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék: Alperes tartozik a Budapesten 1882. szeptember 18-ik napján 7,000 és 6,000 frtról kiállított két rendbeli váltó alapján, mint elfogadó, a kereseti 13,00<> írt váltóösszeget megfizetni. Felperesi ügyvéd munkadíja és költségei az alperesi ügygondnok részére saját fele irányában ezennel 30 frtban megállapított és felperesi ügyvéd által előlegezendő díjat is beleértve, 106 frt 'J2 krbau állapittatik meg saját fele irányában. Indokok: Alperes törvényszerű idéztetése dacára védelmének előterjesztése végett ügyvédet nem nevezett, a kirendelt ügygondnok azon kifogása pedig, hogy alperes a kereseti váltókra teljes értéket nem kapott s hogy a kereseti váltók utólagosan, szerződésellenesen töltettek ki, a V. T. 92. §-a értelmében felperes, mint jóhiszemű harmadik váltóbirtokos irányában nem érvényesíthető: alperes a minden törvényes kellékkel ellátott váltók alapján, a V. T. 50. és 91. §-a, továbbá a perrendtartás 251. §-a értelmében a követelt tőke, kamatok és költségek megfizetésére kötelezendő volt. Az alperesi ügygondnok részére saját fele irányában megállapított díj előlegezésére felperesi ügyvéd kötelezendő volt, mert az ügygondnok kirendelése és a tárgyalás felperes érdekében történt és igy az ügygondnok díjainak előlegezését tőle, illetőleg képviselőjétől jogosan igényelheti. (1886február 12-én, 6,290. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletének nem felebbezett részét érintetlenül hagyja, felebbezett részét, mely által alperesi ügygondnok részére saját fele ellenében megállapított 30 frt díjnak előlegezésére felperesi ügyvédet, illetve felperest kötelezte, tekintve, hogy az ügygondnok