A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 15. szám - A nemzetközi börtönügyi congresszus érdekében

5*1 a részére megállapított munkadíjnak kifizetéséi csak á gondnokolt eltol, kinek érdekében eljárt, követelheti, megváltoztatja és annak, hogy felperesi ügyvéd, illetőleg felperes a kérdéses díj előlegezésére köteleztessék, helyét nem találja, egyszersmind ebből folyolag kimondja, hogy miután alperes által felperesnek fizetni kötelezett perköltség összegébe, valamint felperesi ügyvéd részére saját fele ellenében megállapított munkadíj s költség összegébe a kérdéses 30 frt ügygondnoki díj beszámítva lett, alperes felperesnek perköltség címén 106 frt 92 kr. helyett 76 frt 92 krt köteles az elsőbirósági Ítéletben meghatározott' idő s jogkövetkezménv terhe alatt megfizetni, továbbá, hogy felperesi ügyvédnek saját fele ellenében megállapított munkadíja és költsége szintén csak 76 frt 92 krt tesz. (1886. május 4-én, 1,686. sz.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1886. nov. 23-án, 735. váltósz.) Bün-ügy ékben. A jogerőre emelkedett vádhatározat sem a kir. ügyészt, sem az itélő bíróságot nem gátolja abban, hogy a megtartott főtárgyalás után másképen minősítse a cselekményt. A m. kir. Curia : A budapesti kir. itélő tábla végzése nem felebbezett részében érintetlenül maradván, W. Antal elsőrendű vádlott általi felebbezések, a mennyiben a végzés azon része ellen használtattak, mely a H. Bernát által W. Antalnak kihelyezés végett adott 5,400 frtra vonatkozik, visszautasittatnak, egyéb felebbezett részeiben ugyanazon végzés helybenhagyatik. Indokok: Tekintve, hogy a végtárgyaláson ugy a vádlónak, valamint a vádlottnak alkalma van, akár a bizonyítási eljárás eredménye szerint, akár pedig, a mennyiben vádló külön törvény által nem akadályoztatik, jogi leifogását a cselekmény minősítése annak az anyagi btk. alá vétele tekintetében, a vád alá helyezési határozattól eltérőleg az itélő bíróság előtt kifejteni; tekintve, hogy az itélő bíróság sincs semmi irányban a vádhatározathoz kötve : ezeknél fogva a kir. itélő táblának oly határozata ellen, melylvel a kir. törvényszéknek vád alá helyezést rendelő határozata csupán az ennek alapját képező cselekmény minősítésére vonatkozólag változtattatott meg, további felebbvitelnek helye nincsen; minthogy pedig a kir. itélő tábla a H. Bernát által kihelyezés végett W. Antalnak adott 5,100 frtra nézve az eljáró kir. törvényszék vád alá helyező határozatát csupán a cselekmény minősítésére nézve változtatta meg, a végzés ezen része ellen használt felebbezéseket visszautasítani, a végzés felebbezett egyéb részét pedig vonatkozó indokainál fogva helybenhagyni kellett. (1886. jun. 28-án, 4,863. sz. a.) A sértett fél eskü alatt tett vallomásának bizonyító ereje a bűnvádi eljárásban. A kir. Curia: A budapesti kir. itélő tábla Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. De egyszersmind figyelmeztetik az elsőfokban eljárt bíróság, hogy a jelen bűnvádi ügyben 1886. évi május hó 7-én megtartott utolsó végtárgyaláson hozott azon határozata, melynél fogva sértett félnek a kir. ügyész által indítványozott megesketését azon okból mellőzte, mert az saját ügyében a maga vallomására mint a vádlottal szemben perben álló fél, esküt nem tehet, téves felfogáson alapszik és a bűnvádi eljárási gyakorlatunkkal is merőben ellenkezik ; mert magában véve azon körülmény, hogy valaki a büntetendő cselekmény által megsértetett vagy megkárosittatott: annál kevésbé akadályozhatja annak eskü alatti kihallgattatását, minthogy a bűnvádi eljárásban első sorban az állam lévén sértett fél s ez üldözvén a büntetendő cselekmény elkövetőjét: sem a sértett egyén, sem az elégtételt követelő magáidéi, nem esnek azon szempont alá, mint polgári perben a felperes. De ezen felül is a sértettnek és kárositottnak olyatén általános, elvszerü kizárása, a mint ez az elsőfokú biróság határozatának indokaiban ki van mondva, a legtöbb esetben eredménytelenné tenné a bűnvádi eljárást; mert számos esetben, több-kevesebb közvetett jelenségen kívül és ezek mellett, csakis a sértett fél az, a ki közvetlen és alapos tudomással bírván a büntetendő cselekmény körülményeiről s ennek tetteséről: az ő bizonyítékának mellőzése esetében, a bűnvádi eljárás eredménye vagy meghiúsulna, vagy a mi szintén lehetséges, a büntetés ártatlant érhetne. A sértett fél mellőzése vagy elfogadása, valamint vallomásának súlya és értéke a körülményektől függvén : annak eskü alá nem bocsátása csupán ezen — kiemelt minőségénél fogva — sem a fennálló gyakorlattal, sem a bűnvádi eljárásban követendő elvekkel nem egveztethetö össze. (1887. február 16-án, 1886. évi 8461. szám.) Idalék a sikkasztás fogalmának meghatározásihoz. A budapesti kir. törvényszék: Sikkasztás miatt feljelentett Cz. S. elleni bűnügyben. Ezen feljelentés, mint bűnvádi eljárásra alkalmatlan, félretétetik. Indokok: M. J. és társa Cz. S. ellen sikkasztás miatt panaszt tesznek az alapon, hofey panaszlott, mint panaszosok volt ügynöke, négy féltől összesen 175 frt 9o krt beszedett, mely összeggel az illető felek árúk vásárlásából tartoztak panaszosoknak, panaszosok azonban határozottan kijelenték, hogy panaszos a pénz behajtására jogosítva nem volt. Ámde az oknál fogva panaszlott cselekménye nem képez sikkasztást, hanem a fizető felek kárára elkövetett csalást, mely a btkv. 390. és 110. §-ai alapján, jogosult indítvány hiányában, bűnvádi eljárás tárgyát nem képezheti. A budapesti kir. itélő tábla: Tekintve, miszerint sikkasztást azon cselekmény képez, midőn valaki oly dolgot, a melynek birtokába, Illetőleg birlalatába jogos uton jutott, jogtalanul eltulajdonít, elhasznál vagy elidegenít, e szerint a sikkasztás ismérvét a jogos birtokba jutás és jogtalan hová fordítás képezvén, tekintve, hogy a feljelentés szerint Cz. S. nem volt jogosítva azon pénzek felvételére, melyeket a panaszlók adósaitól beszedett és saját céljaira fordított, annál fogva a panaszolt cselekményben a sikkasztás alkotó elemei felismerhetők nem lévén, a kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését ezen és az abban előadott indokoknál fogva helybenhagyja. A in. kir. Curia: A kir. itélő tábla végzése a felhozott és az elsőfokú biróság végzéséből elfogadott indokainál fogva helybenhagyatik. (1887. évi március hó 3-án, 6,005/886. t>ftö sz) A magyar királyi pénzügyi közigazgatási biróság döntvénye. 3.'. szám. Az I8J5. évi XXIV. t. c. 4. J'-ának az 1880. évi LX. t.-c. i. $-a által módosított io-ik pontjában foglalt ama kedvezményhez, mely szerint a\ egyleti tagoknak kifizetett kamatösszeg a törzsbetétek 6al«-ának erejéig aii\let nyers jövedelméből levonassék, igénj-t tarthatnak-e a\on nyilvános számadásra kötelezett önsegélyző-egyletek, .7 melyek az egyleti tagok részére megs\avjz<>tt, azonban a szükséges pénzösszeg hiánya miatt sajátjukból nem folyósítható kölcsön erejéig- a segélyre szorult egyleti tagok részére más pénzintézeteknél váltói kötelezettséget vállalnak, és ezért az illető egyleti tagoktol kezelési díjat húznak, ha ennek a váltónak kamatait az illető egyleti tag fizeti, magát a váltót azonban lejáratkor az egylet váltja be ? (a lá,097—86. számhoz.) Határozat : Az 1875. évi XXIV. t.-c. 4. §-ának az 1880. évi LX. t.-c. 1 S-a által módosított 10-ik pontjában fosrlalt ama kedvezményhez: hogy az egyleti tagoknak Kifizetett kamatösszeg a törzsbetétek G"/'r,-ának erejéig az üzlet nyers jövedelméből levonassék : azok a nyilvános számadásra kötelezett önsegélyző-egyletek is igényt tarthatnak, a melyek az egyleti tagok részére megszavazott, azonban a szükséges pénzösszeg hiánya miatt sajátjukból nem folyósítható kölcsön erejéig a segélyre szorult egyleti tagok részére más pénzintézeteknél váltói kötelezettséget vállalnak el oly módon, hogy azért az illető esyleti tagoktól kezelési díjat is szednek, a váltónak kamatait az illető egyleti tag fizeti, magát a váltót azonban lejáratkor az egylet váltja be. Indokok: Az 1875. évi XXIV. t.-c. 4. §-ának az 1880. évi LX. t.-c. 1. §-a által módosított 10-ik pontja azt a kedvezményt, hogy az abban meghatározott egyletek nyers jövedelméből az egyleti tagoknak kifizetett kamatösszeg a törzsbetétek 6°/o-ának erejéig levonathassék, kifejezetten két feltételhez köti, nevezetesen: 1. hogy az egyletek alapszabályaik értelmében üzleti tökéjüket csak tagjaiktól havonként, 4 hetenként pedig 1 forintot meg nem haladó részletekben szedett törzsbetétekből gyűjtsék, és 2. hogy üzletüket a tagjaiknak nyújtott ápoláson, segélyen, előlegezésen vagy kölcsönön túl más nyereményre vagy kereseti ágra ki ne terjeszszék. Az által azonban, ha a többször idézett törvényszakaszban felsorolt egyletek, a tagjaik részére megszavazott, de a szükséges