A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 15. szám - A nemzetközi börtönügyi congresszus érdekében

A JOG. 131 és jelentőségteljes kívánalom az, hogy a hol szellemi küzdtér nyílik, ott mi is életjelét adjuk önálló létünknek, szabad gondolkozásunknak s az emberiség közügyei iránt táplált meleg érdeklődésünknek ! Anyagi javak tekintetében mögötte állhatunk más nemzeteknek, de követeljük meg önkénytes munkálkodás által méltó helyünket ott, a hol előnyt csak a nálunk is meglevő szellemi erő adhat! A müveit világ areopagja reánk nézve e tekintetben nem lehet félelmes, sőt fel kell azt keresnünk mentől tömegesebben, hogy elismerést és méltó tiszteletet vívjunk ki hazánk nevének. A francia közmondás, mely azt tartja, hogy: »Ees absents ont toujours tort* reánk is alkalmazást nyer mindaddig, mig szavunkat nem hallatjuk a nemzetek közös találkozásánál. Habár a legközelebbi congressus időpontja még távol van, mégis tiszteletteljes kérésemmel már most bátorkodom a tek. szerkesztőség hathatós közbenjárásához fordulni, mert az értekezések kidolgozása is időt és pedig a legtöbb esetben csak a szabad órákból szakitható időt igényel. Midőn tehát a tekintetes szerkesztőséget a jogi irodalommal foglalkozó szakférfiak előtt az ügy hathatós pártfogójául és szószólójául felkérni bátorkodom, még csak azon kérést kell ide iktatnom, hogy az önkénytesen vállalkozó szakférfiak nevét s az általuk tárgyalásra kiválasztott kérdéseket az állandó nemzetközi bizottságnál leendő bejelentés végett velem lehetőleg május hó végéig közölni méltóztassék. Budapesten, 1887. március hó 31-én. A tek. szerkesztőségnek alázatos szolgája Dr. László Zsigmond, igazságügyministeri tanácsos. Ausztria és külföld. Skandinávia. (Befejező közlemény) S p ar r e gróf Svédországban initiálta a skandináv jogászgyüléseket. Felhívása nagy visszhangra talált s az első 1872-ki kopen hágai (1875. stockholmi, 1878. christianiai, 1881. kopenhágai, 1884. stockholmi, stb.) s a következő jogászgyülések az összes skandináv államok jogászainak népes találkozói lettek. Az első jogászgyülés a szóbeli törvénykezés behozatala, váltó és szerzői jogi törvény alkotása, a házassági vagyonjog módosítása és az ügyvédi szervezet létesítése mellett tett enuntiatiókat. A dán törvényhozás 1866 óta már három perjogi javaslatot készíttetett s az utolsónak szerzője, a későbbi dán igazságügyminister N e 11 e m a n n, képviselte annak radikális szóbeliségi elveit, mig a hagyományos eljárásnak némely védője svéd-norvég részről akadt, hol az alkotmány e reformot még nem készítette elő. Az ügyvédi szervezet is —• teljesen szabad gyakorlat és csekély társadalmi tekintély mellett — teljesen hiányozva Svéd-Norvégiában, mig Dániában az ügyvédi testület kiváló jogoknak és tiszteletnek örvend, e szervezet általánosítása mondatott ki. A házassági vagyonjog korszerűsítésére nézve megoszoltak a nézetek; némelyek a fent leirt svéd törvények (akkor javaslatok) concessióival beérték, mások a teljes különvagyoni rendszert és a nő szabad rendelkezését kívánták. A két utóbbi kérdést — eredménytelenül — diskuteálta az 1875-ki stockholmi gyűlés is. E mellett a részvénytársasági jog, tisztviselők felelőssége, közigazgatási bíráskodás tárgyaltattak. A tisztviselői felelősségnek, mely tudvalevően teljes Norvégiában, ellenben semmi Dániában, kérdése nem oldatott meg. A közigazgatási hatóságok illetékességének megállapítása a bíróságok által elfogadtatott. Az 1878-ki christianiai gyűlésen a bűnvádi eljárás s kiválóan az esküdtszék kérdése tárgyaltatott. Norvégiában 1*14 óta sürgetnek vádpert angol mintára s a dán 1878-ki javaslat is szakított a fennálló inquisitorius rendszerrel. Az esküdtszék mellett politikai, jogi és hagyományi szempontból érveltek, bár utóbbiból sokan fölényt adtak a Schöffenrendszernek. Voltak természetesen conservativ juryellenzők is és egységes votum igy nem hozathatott. Ellenben rokonszenvvel egyhangúlag fogadtatott el a választott kereskedelmi bírósági elnökök intézménye. A kereskedelmi és szomszédjog érdekes problémái is szerepeltek e gyűlés napirendjén. A skandináv jog egysége irányában működött az 1884-ki stockholmi gyűlés is, a mely a szabadalmi, csőd és állampolgársági joggal foglalkozott. A jogirodalom a skandináv államokban nagy haladást mutat fel e században. Dánia-N'orvégia tekintetében úttörő volt e téren is az egyetemes lángelméjü Anders Sandöe Oersted (1778—1860), kinek centennariumát 1878. december 21-én az összes skandináv sajtó ünnepelte. Követői sorából kiemelkednek S chweigaard (1808—1870), L a r s e n (1799—1856),Bornemann (181U—1861) Hallager (1816—1876), Lásson (1798—1873), Scheel (1799—1879), Gram (1816—1871;. A kevésbé terjedelmes svéd újebb — az 1734-ki codificatió 1 utáni — jogirodalom Wehrmann lundi tanártól keltezendő. A mult század végén a svéd Rabenius upsalai tanár és a finn i Calonius tanár, az akkori finn aboi egyetemen, váltak ki. Századunkban a jogbölcsészet terén Hohnbergsson, Biberg és Boström, a jogtörténetben Járta, Collin és Schlyter, j a tételes jogtudományban Schrevelius, Lindblad, Berg, falk, Linde, Naumann, Olivecrona, Ehrström etc. legnevezetesebbek. A skandináv jogirodalom bibliográfiáját a dán Aagesen Endre (1826—1879) 1876-ban adta ki. (Fortegnelse over Retssamlinger, Retsliteratur m m. Danmark, I Norge, Sverige og til dels Finland 167. 1.) Egy skandináv encyclopaedia eszméje az első jogász gyűlésen merült fel s 1878-ban már kész volt a bizottság programmja s megindult a mű közzététele. Négy kötetre van tervezve (közjog, magánjog, büntetőjog, eljárás). A magánjogot három dán ! (Deuntzer, Matzen, Lassen) s két norvég (Aubert, Platou) irja; az alkotmányjogot a norvég Aschehoug, a közigazgatási jogot a svéd Blomberg és Rabenius dolgozzák fel; a büntető-jogi rész Goos dán tanárra van bízva, mig a dánnorvég eljárást Ipsén dán bíró, Nellemann dán igazságügyminister és B e r g h norvég ügyvéd, a svéd eljárást B r o o m é, Bergstrand és Assarsson vállalták el. A cél a tételes jognak, a mint fennáll a gyakorlatban, az irodalom idézése mellett, teljes, szabatos ismertetése. A szerzők egyéni fejtegetései háttérbe szorulnak a szűk keretben. Az első füzet a család- és örökjogottartalmazza Deuntzert ő 1 (átnézve a norvég jog szempontjából Platou és Hallager által), mely számos előmunkálatra támaszkodhatott a dán ', norvég 2 és svéd3 jogra nézve. (Nordisk Retsencyklopaedi. I. Den nordiske Familie-og Arveret. 1878. 155. Ik,.) A perjog, az encyclopaedia IV. kötete, 1878—80. teljesen megjelent. (II. Den danske og norske Proces. 1879. 224. lk. III. ! Den svenska Processen 1880. 314. lk.) E tárgyban is a dán norvég előző irodalom a haladottabb. Bangés Larsen dán tanárok 5 kötetes polgári perjogi rendszere s utóbbi bűnvádi eljárási leckéi mintaszerű müvek. Nellemann 3 kötetnyi perjogi tanulmányai és a norvég S c h weigaard műve (Norske Proces) méltán ünnepeltek. Az egységesítési mozgalom nem szorítkozik azonban most már az irodalomra. Elismerést talált a közös svéd-dán váltójogban (1880. május 7.), mely német-belga alapon készült; a szerkesztő bizottság e mellett figyelembe vette a svájci, magyar és finn törvényeket is. Skandinávia forgalma túlnyomóan német-angol lévén és a német váltójog tudományosan magasabb színvonalon állván akkor az angolnál, leginkább amazt követték, de a belga 1872. május 20- törvényből is egyet-mást recipiálva. A norvég 1876. június 8. és svéd 1877. augusztus 10. szerzői jogi törvény Dániában a hasonló 1857. dec. 29. s 1866., 1868-ki törvények módosítására ösztönzött (1879. május 24. törvényben). A jog alapjában egységes s az összes — dán, svéd, norvég — államok polgárai s dialectusaira egyenlően terjednek ki annak kedvezményei. 4 E ogi — teljesen indokolt — mozgalom idővel politikai 1 A. V. Scheel: Familieretten etc. 1877. F. C. Bornemann: Foredrag over den danske Arveret 1854. F. T. J. Gram: Forelaesninger over den danske Familíeret. 1868. J. H. Deuntzer; Kort Fremstilling of den danske Arver e t 1876. 2P. J. Colett: Forelaesninger over Personretten etc. 18S6. Fr. Hallager: Der norske Arveret. 1862. ' Fr. Schrevelius: Lároboki Sverigesalmánna nu gallanda Civilrátt 3-ik része Familj e ratten 1858. E. V. Nordling: Förelasningar öfver Arfdabalken 187-2. s F örelasningar om boskilnad och om behandlingen ofdöd m a n s b o 1875. S. R. D. K. Olivecrona: Om makars giftor á 11 i b o. * L. mindezekről Goos Károly kopenhágai tanár tanulmányait a Revue de droit internationalban t. 11). 451—579 lk.; t. 12, 4-25 - 438. lk. ; t. 13. 349—356. Ik.