A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 15. szám - A zugirászatról

15. szám. Budapest, 1887. április 10. Szerkesztőség: T. sas - utca 14. szám. Kiadóhivatal: T. sas - utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) ÜGY ÉKEIK KÉPVISELETÉRE, IIUAGVAR Ml, Blí, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - DP. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre fél > negyed » 6 frt — 3 • — 1 » 50 Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzsk béumentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : A zugirászatról. Irta : Z i in á n y i Alajos, kir. közjegyző Budapesten. — Örökösödési eljárásunk reformja. Irta : dr. B 1 u m Béla, kőszegi kir. közjegyző. — Az erőszakos nemi közösülés kísérlete. Irta: dr. H e i 1 Fausztin, fiumei kir. ügyész. — Bűnügyi Ítéletek kritikai fejtegetése. (Tévedésbe ejtés az előbbi házassági kötelék fennállása tekintetében a kettős házasságnál. Ujoncszökés.) Irta: dr. Balogh Jenő, budapesti kir. táblai fogalmazó. — I.akbérleti kérdések. Irta : dr. D é r i Ernő, budapesti ügyvéd. — Nemzetközi congressus a börtönügyek tárgyában. Irta : László Zsigmond, igazságügyi ministeri tanácsos Budapesten. — Ausztria és külföld. (Skandinávia. Irta: dr. D e 1 l'A d a m i Rezső, budapesti ügyvéd, egyet. m. tanár.) — Sérelmek. (1. Hogy dolgeznak a szegedi törvényszéknél. Irta : dr. K e r é n y i Soma, b.-csabai ügyvéd. II. Épületes dolgok a lugosi kir. járásbíróságnál. Irta: Nagy lilék, kir. alügyész Lúgoson.) — Irodalom. (A magyar büntető eljárás kezikönyve. Irta: Székács Ferenc, kir. tvszéki alelnök Budapesten. L e c t o r-tól.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenet. — Hirdetés. MK.I.I F.KI.ET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — I'ályázatok.) Előfizetési felhívás Április hó 1-jétöl új előfizetést nyitottunk. — Azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek az elő fizetési pénzt mielőbb beküldeni, nehogy a lap szétküldése fennaka dást szenvedjen. Lapunk előfizetési ára ; Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. ,,A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. A zugirászatról. Irta : ZlMÁNYI ALAJOS, budapesti kir. közjegyző, az országos közjegyzői egylet titkára. Mindamellett, hogy az igazságszolgáltatás terén gyakorlatilag foglalkozó szakférfiak, kik az ország jogéletében létező zavarokat és azoknak okait közvetlen tapasztalásból ismerik, már évek hosszú sora óta sürgetik, hogy a kormány a zugirászat megakadályozására és annak kiirtására törvényhozás utján szigorít szabályokat léptessen életbe, mégis Magyarország egész területén a zugirászat sértetlenül, azt lehet mondani, szabadalmazva fennáll, virágzik, gyarapszik. De épen ezzel fokozatos arányban mindig rosszabbra fordul a jogrend, a jogbiztosság és az egyesek és családokéletében mindinkább zavarosabbá lesznek a jogviszonyok. A zugirászattal való foglalkozásra mintegy buzdításul szolgál a törvénynek többféle intézkedése, Ilyen azon intézkedés, mely szerint kisebb peres jogügyekben az ügyvédek általi képviseltetés megszorítva, azt lehet mondani kizárva van, de meg van engedve, hogy mások, kik nem ügyvédek, a feleket képviselhessék. Ilyen továbbá azon törvényes intézkedés, mely szerint magánokiratok szerkesztésétől a királyi közjegyzők nyíltan eltiltatnak, de bárkinek másnak ily okiratok felvétele megengedtetik. Ilyen azon szabadalom, melylyel a községekben alkalmazott községi és körjegyzők, akár bírnak jogászi ismeretekkel és ügyvédi oklevéllel, akár nem, k ifejezetten felhatalmaztatnak arra, hogy ügyfelek részére bármiféle fontos jogügyletekben is szerződéseket készíthessenek és a bíróságokhoz, telekkönyvi hatóságokhoz kérvényeket beadhassanek. Ilyen továbbá a törvény azon rendelkezése, mely szerint örökhagyó halálesetének bekövetkeztével — ha az örökösök mind nagykorúak — a hagyaték tárgyalása nem indítandó meg, hanem az örökösöknek tetszésérebizatik, hogy a hagyatékra vonatkozó örökösödési osztályt bárki által rendeztessék és osztályokiratokat bárki által készíttethessék. Mindez és több eféle törvényes intézkedés a zugirászatra való szabadalomnak tekinthető és ennek folytán csakugyan a zugirászoknak különféle fajai keletkeztek. Vannak számosan, kik minden jogosultság vagy jogi képzettség nélkül rendes irodát tartanak, kiknek ügyforgalma oly virágzó, hogy ezeknek már nem is szükséges az ügyfeleket fogdosni, azok őtet önként felkeresik és azoktól bevett jövedelmekből vagyont szereznek. Vannak, kik különböző módon fogdossák az ügyfeleket és ilyenek kivált a telekkönyvi hivatalok körül — künnt és bent — ügyesen tudnak ajánlkozni. A hitfelekezeti cultus-ügyekben működő, de jogászi ismereteket nélkülöző hitközségi titkárok nagyobb része a hitfelekezetükhöz tartozó ügyfelek magánjogügyeiben okiratokat, szerződéseket, végrendeleteket és egyéb jogügyiratokat pénzért, nyereséges jutalomért tartózkodás nélkül szerkesztenek s jogi ügyletekben nyíltan működnek. De leginkább káros a jogéletre a községekben alkalmazott községi jegyzőknek a jogügyletek körüli szabad működése, mert ők hivatalos állásuknál fogva a népre közvetlen befolyással bírnak, hatalmukat a nép körében szakadatlanul éreztetik és hivatkozva arra, hogy szerződések és jogi okiratok szerkesztésére őket a törvény nyiltan felhatalmazza és így hogy ők nem zugirászok, a község lakosaitól meg is követelik, hogy minden jogügyletükben a szerződéseket általuk vétessék fel, sőt fenyegetések által tiltják őket attól, hogy jogügyükben ügyvédhez vagy közjegyzőhez forduljanak. Ezek elmondásával nem célom az, hogy a községi jegyzők ellen foglaljak állást, sőt tudom, hogy községekben a jegyzőség az ország kormányzatában fontos intézmény és