A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 14. szám - A telekkönyvi széljegyzetek

A JOG. 119 Nem indokolható, mert miért intézze el egyes városban levő 10,000 frtos ház átírását a törvényszék, a milliókra menő nagy birtok átruházását pedig a járásbíróság ? Miért adja által a 10,000 frtos hagyatéki városi házat a törvényszék, az egy millió értékű uradalmat pedig a járásbíróság ? De a gyorsaság rovására megy a mostani állapot, mert a törvényszék hetenként csak egyszer tartván telekkönyvi ülést, legjobb akarat s legkitűnőbb állapot mellett is bele kerül 2—3 hét, a míg egy telekkönyvi darab kimegy; holott a járásbíróságnál akár 3 nap alatt is megtörténhetik az. Nem hiszem célra vezetőnek azt, hogy törvényszéki tagok végezzék el a telekkönyveket, mint kiküldöttek, mert ez sérti a törvényszéknél elfogadott collegialis elintézési módot, zavart idéz elő és célja semmi sincsen, mert miért is intézzen el épen a székhelyen levő járásbíróság telekkönyvi ügyeket, ha a vidéken azt teheti. Ellenkeznék ez már az eddigi rendszerrel, holott ha mindenütt a járásbíróság intézi el azokat, e rendszer megmarad. De végre, mint már fentebb kimutattam, drágább is. Továbbá fel kellene emelni a járásbíróság illetékességét 500 frtról 1,000 frtig. Ha mindezen változtatások behozatnának, be lehetne szüntetni minden tőrvényszéknél átlag 2 törvényszéki birói állást, mi G6 törvényszéknél kitenne 122 tszéki birói állást, de helyette a telekkönyvi hatóságokkal felruházandó járásbíróságokhoz mindenütt egy-egy albirói állást, vagyis 122 albirói állást kellene rendszeresíteni, mi 61,000 frt megtakarítást jelent, ez szintén az albirák és törvényszéki meg járásbirák fizetésének javítására lenne fordítandó. Ei.en járásbirósági illetékesség felemelése által a szóbeliség és közvetlenség elve már jórészt teljes győzelmet aratna, mert az ezután még fentmaradó perek alig tennék felét ki annak, melyek most a törvényszékhez tartoznak és igy csak csekély része a pereknek lenne elvonva a szóbeliség és közvetlenségtől. Ezen körülmény már legalább a jövőben gyorsítaná a perek lefolyását, apasztaná a felsőbb bíróságok teendőit, mert a mig a törvényszékektől felebbezett ügyeket a kir. tábla 5-ös tanácsban intézi el, addig a járásbíróságoktól felebbezetteket csak 3 tanácsban és igy több tanács alakíttathatván, többet lehet feldolgozni; de még a sommás uton letárgyalt ügyekben nem lévén annyi Írásbeli munka, a felsőbb birói előadónak kevesebb munkát ád. A telekkönyvi széljegyzetek. y Irta: dr. 1MLING KONRÁD, kir. táblai biró Budapesten. £ lap f. évi 6. számában "Telekkönyveink és a szélenjegyzetek« cím alatt M i h á 1 k o v i c s A rp á d járásbiró ur tollából egy cikk jelent meg, melyre az abban tárgyalt kérdés fontosságánál fogva a szerkesztőség nemcsak az olvasók, hanem az igazságügyminiszterium figyelmét is felhívta. A cikk oly sötét színben tünteti fel nyilvánkönyvi állapotainkat és — a mi még lényegesebb — a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886 : XXIX. t.-cikk foganatosításának oly nehézségeit látja, hogy a jelenlegi nemzedéknek le kellene mondania rendezett birtokállapotoknak és hasznavehető nyilvánkönyveknek még reményéről is, ha — a cikkben elénk tárt kép színei túlzottan sötétek nem volnának. F.n telekkönyvi állapotaink szemlélésénél és megítélésénél rózsaszínű szemüveget nem szoktam használni — sőt e részbeni bajaink nagyításáról vádoltak; és a mikor a létező állapotokból való kibontakozás lehetősége forog szóban, optimista bizonyára nem vagyok ; de már annyira kétségbe még sem esem, mint a cikkíró ur és a rendezett nyilvánkönyvi állapotok létesítésének általa vázolt nehézségeit nem látom oly óriásiaknak, mint a minőknek ő feltünteti. Először is tán nem egészen ugy áll a dolog, hogy az 1886 : XXIX. t.-cikk szerinti reform egyhamar való életbeléptetésére legkisebb reményünk sem volna s nem lehetne; hogy a telekkönyvek átalakításáról szóló törvény aligha egészen kárba veszett munka volna; hogy az ország pénzügyi viszonyai miatt nincs kilátás a törvénynyel célba vett gyökeres reform keresztülvitelére, stb. Hogy az nem igy van, erről meggyőződünk, ha tudjuk, hogy az 1886 : XXIX. t.-c. életbeléptetésére s végrehajtására vonatkozó ministeri rendelet készülőben van és reménylhetőleg nem sok idő múlva közzé fog tétetni; főleg ha tudjuk, hogy az igazságügyminiszterium 1887. évi költségvetésének előrendeljük, hogy Blayn ur megfogja engedni a Rue Tournon 734. sz. ház és telek megtekintését, mindennap délután 2 órától 4 óráig; az esetre, ha eleget tenni vonakoduék, kimondjuk, hogy Bonnet ur a kérdéses ingatlanba mint gondnok behelyeztetik a végből, hogy annak a kijelölt órákban való megtekinthetését lehetővé tegye, szükség esetében a rendőrség és karhatalom igénybevételével. Coutereauné, válóasszony eladósodott férjét idézte référés-be s kéri a birói pecsét alkalmaztatását a Rue Matignon 2045. sz. házban levő közös lakásban található ingókra, különösen a tűzmentes pénztárra. Igazolja, hogy hozományt hozott, hogy férje milyen számlákat kap. A férj játssza a felháborodottat. j\z elnök tapintatos szavakban békélteti a feleket. Mi elnök . . . tekintve, hogy Coutereauné asszony válópert indított férje Coutereau ur ellen, hogy a feleket kibékéltetni nem tudtuk, tekintve ezt és azt . . . feljogosítjuk Coutereauné asszonyt, született Dufresne Emiliát, hogy az ingók, értékpapírok, ékszerek s a pénztár, a melyek Coutereau házastársak közös lakásáu Rue Matignon 2045. sz. a. találtatnak, birói pecsét alá helyeztessenek. Igy megy ez órákig. S a mig az elnök folytatja a tárgyalásokat, a szakértők, végrehajtók, zárgondnokok l'árisban elszélednek s teljesitik az ordonance-okat. A távolság szerint, hamarább vagy később, jelenteni, referálni jönnek, ha helye van (iuneu a référés elnevezés) s újra felveszik az elejtett tárgyalást. Feltűnően sok egyezség jön létre az eljárás folyamán, mely nyomban jegyzőkönyvbe vétetik ; sok az elállás is. Igy érthető, hogy egy tárgyalási napon 3t), némelyiken 120 ügy is elintézést talál. Sok órát töltöttem l'árisban és Brüsselben e tárgyalásokon az elnökök oldalán, de a mig l'árisban ritka az eset, hogy az elnök valami módon a feleken ne segítsen s csak a legvégső esetben utasítja az ügyet a tribunal elé, mely ily utasítás folytán a référés hatóság szállomáuyosa: addig Brüsselben a Référés birák, különösen Ambroes elnök ur akadályoztatása esetében, lehetőleg áthárítják a törvényszékre az ügyeket. De azért Brüsselben is hatékony az intézmény s a référésülésről, a sok csalódás után, a melyet tanulmányi utam, a szóbeliség tekintetében oly bőven nyújtott, mindenkor üditő és buzdító benyomást hoztam haza. S önök uraim e futólagosan ismertetett külsőségekből is láthatták, hogy az intézménynek czélszerünek és népszerűnek kell lennie, hogy a jogélet mindennapi szükségleteit kell kielégítenie, ha minden formai kényszer nélkül ily tömegesen veszik igénybe. De láthatták azt is, hogy a bírónak, a ki igy megrohanva, el nem veszti lélekjelenlétét, ily biztonsággal, határozottsággal és ily gyorsasággal ily rövid idő alatt, oly sok ügygyei megbirkózik: hogy a référés bírónak müveit juristának s éber eszű embernek kell lennie s valóban egyesítenie kell magában azokat a tulajdonságokat, a melyeket már Frank Ignác, mint a bíróban »m u 1 h a 11 a n u 1 szükségeseket« felállított. *) Ez a hatáskör valódi tüzpróbája** a jó bírónak, büszkesége * Frank Ignác z. Közigazság törvénye. II. kötet. 382. §. *Á birújelességérül és elj'árásáruU. • Hogy a biró magas hivatásának illő mértékben megfelelhessen, személyes érdem, főképen igazság szeretete beható ész, nyugodt sziv, józan Ítélet, a mellett széles és mély indomány, de jó név is, és diszes állásához illő fedhetlen erkölcs mulhatlanul szükséges » ** L e r m i n i e r. az egyes biró rendszerének nagy pártfogója, igy nyilatkozik a référés-röl: »Néhány hónapot nem lehet töltenünk Avoué irodájában, a nélkül, hogy a référés-ügyek gyakoriságát és fontosságát fel ne ismernök Birájuktól gyors és biztos felfogást, a jog szabatos ismeretét, mindenkor jeles emlékező tehetséget, leleményességet tételeznek fel, mely