A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 12. szám - Az erőszakos nemi közösülés kísérlete. 3. r.

A JOG. mely bányatörvénykezési eljárásunkat legjobban jellemzi, a nélkül pedig, hogy akadna erélyes miniszter, a ki e téren ezrek javára valamit produkálna. Méncsikók tenyésztésére akad mindig pénz, de egy fontos és milliókat érő korszerű bányatörvénynek alkotására nincs garas, sem idő! Hasonló adatok közlését folytatni fogom. X Az erőszakos nemi közösülés kísérlete.* Irta : Dr. HEIL FAUSZTIN, fiumei kir. ügyész. V (Harmadik közlemény.) Álljon itt egy példa a német judicaturából. Az első biró által bebizonyitottnak vett tényállás szerint öten X-nek szalmakazala felé indultak, hogy abból szalmát lopjanak. Négyen közülök bizonyos távolban állva maradtak, mig az ötödik a kazalhoz lépett s egy szahnazsupot elvett, azon célból, hogy meggyőződjék, nincs-e ott valaki elrejtve. A zsup alatt csakugyan el volt rejtve X-nek szolgája, a ki felugrott s a tettest meg akarta fogni, a ki azonban a szalmazsupot elejtvén, társaival megfutamodott. A felmentő Ítélet ellen beadott semmiségi panaszt visszautasító Reichsgericht ezeket mondta: »Azon kérdés, vájjon adott esetben egy bizonyos meghatározott cselekedet, a véghezvitelt megkezdő s igy kísérleti cselekedet, vagy csak előkészítő cselekedet-e, lényegileg ténykérdés. Az első biró nem tévedett, midőn azt mondá, hogy vádlott kézbe vette ugyan a szalmazsupot, de hogy ezen kézbevételnél nem az volt célja, hogy azon zsúpot jogtalanul eltulajdonítsa, hanem hogy meggyőződjék, nincs-e ott valaki elrejtve, hogy igy a még csak elkövetendő lopást biztosítsa. Nem tévedett azért, midőn vádlott cselekedetében csak előkészületi cselekedetet látott. (Rechtspr. 6. k. 641. lap.) — A concret eldöntés érdeme fölött nem nyilatkozunk. E tekintetben a subjectiv s objectiv elmélet hivei közt nincs különbség. Schwarze szerint a határvonalaz előkészítő és a véghezvitelt megkezdő cselekedet között általános formulával meg nem határozható ; azt csak minden egyes concret esetben a biró bölcs belátása határozhatja meg, az eset és a tettes individualitása szerint és a két fogalom közti határvonal felállításának alapját képező törvényhozási momentum számbavételével; főmomentum mindenkor a kérdésben forgó és a bevégző cselekedet közti távollét, tér és * Előző közlemények a »Jog« 7. és 10. számaiban. idő szerint: a bűntett természete a szerint, a mint az hosszabb előkészületeket igényel. A subjectiv irány folyománya Schwarze azon tétele, hogy »nem szükséges, hogy a cselekedet a bevégzett bűntett tényálladékának egy objectiv momentumát létesitse«, de a fortiori következik ebből, hogy a tényálladék egy objectiv momentumának létesítése esetében kísérlet mindig fenforog, különösen akkor, ha az a megkezdett véghezvitelbe helyeztetik. Pessina, a túlságig vitt objectivismus híve, az előkészítő és a kísérleti cselekedet közti különbséget abban találja, hogy amaz »önmagában« nem árulja el még a szándék irányát s az csak más forrás, más adat segélyével ismerhető meg. De a nem kevésbé objectiv G e y e r, miután azt mondaná, hogy absolut módon a kísérleti tevékenység kezdő momentumát megállapítani lehetetlen, ha nem veszszük annak azon momentumot, a melyben a bűnös szándék megvalósítása kezdődik (s a megvalósítás megkezdésének példája : a tolvaj, a ki tolvajkulcscsal ellátva nyitott házba lép s a kulcscsal kezében közeledik a szekrényhez), — miután továbbá azt mondaná, hogy a távoli kísérleti cselekedetek (igy nevezi ő az előkészítő cselekedeteket), jelesül a kétértelmű, vagyis azon cselekedetek, melyeknek bűnös irányulata csak a tettes beismerésével volna megállapítható, ellenben közeli kísérleti cselekedetek azok, melyekben önmagukban, az esetleges beismeréstől eltekintve, egy meghatározott bűntettre irányulatuk felismerhetőleg nyilvánul, vagyis a közeli kísérleti cselekedethez szükséges a *dolus ex re« nyilvánulása (igy p. o. fegyver vétele, megtöltése még nem büntetendő kísérleti cselekedet, de igen is a célbavétel), szükségesnek tartja hozzátenni, hogy azért nem szükséges, hogy a dolus ex re magából a cselekedetből »bizonyossággal« legyen következtethető, hogy a cselekedet a szándéknak teljes bizonyosságát állapítsa meg (a mi annál helyesebb, mert hisz ez a bevégzett bűntettnél sem mindig az eset), ugy, hogy a dolus csak ex re lenne merítendő s nem máshonnan is, hanem »büntetendő kísérlet forog fenn, valahányszor a kísérleti cselekedetből a szándékra valószínűséggel lehet következtetni. A kísérlet Geyer szerint »a bevégzett bűntett része, töredéke. Vonjuk le a bevégzett bűntettből azon körülményt, mely azt bevégzetté teszi s a mi megmarad, az a kísérlet, valahányszor ebben (a maradékban) felismerhető marad annak azon meghatározott bűntettre való irányulata «. Előkészítő és véghezviteli cselekedet közt különbséget tenni lehetetlen, mondja Olíva, hanem csak távoli és közeli, kétértelmű és egyértelmű cselekedet közt; ez utóbbi a kísérlet. Az előkészítő cselekedetek — mondja Ortolan — szorosan TÁRCA. A chinaiak családi joga. — A »Jog« eredeti tárcája. — Irta : VARGHA FERENX, békés-gyulai alügyész. II (Befejező közlemény.) Tiltva van és semmis a házasság egy előkelő osztálybeli férfi és egy zenész, vagy színésznő közt. A gyászidöt köteles mindkét fél betartani, ugy a férfi, mint a nő. A ki a gyászidő alatt házasságra lép: bűnhődik. A gyászidő tartama attól függ, hogy milyen közeli rokona volt az elhalt a gyászolni köteles félnek. Ennek minimuma három hó, maximuma három év. Egyébként a gyászidő alatti házasság-kötés már a legrégibb időktől tiltva volt. Tilos a házasság a szülők vagy nagyszülők fogsága alatt; ezen idő alatt a házasságra lépés csak akkor történhetik meg, ha azt a letartóztatva levő szülők vagy nagyszülők parancsolják. Az ünnepségek azonban ez esetben is elmaradnak. Tiltva van a házasság oly egyének közt, kik hasonló családnévvel birnak; az ilyen házasság semmis és a felek még bűnhődnek is. Tilos a házasság rokonok közt, bármily távoli fokban legyenek is rokonok. A chinaiak rokonsági foka azonban végtelenül különböző a miénktől. Már az első fok a személyek egész sorozatát foglalja magában, a mennyiben a rokonsági fok nem a nemzések számától függ, hanem azon legális viszonytól, melyet a törvény egyik és a másik családtag közt felvesz. Minél bensőbb a viszony két személy közt, a rokonsági fok is annál közelebbi. Innen van, hogy két személy egymáshoz nem egyenlő fokban rokon. Igy a fiatalabb az idősebb rokon iránt több kötelességgel van, mint ez * Első közlemény a iJog« 10. számában. amaz iránt, tehát az ifjabbik közelebb rokona az idősebbnek, mint ez amannak, a fiúnak közelebbi rokona az apa, mint az apának a fiu. Ez főkép a gyász kötelességénél bir nagy jelentőséggel. Mennyire megy ezen rokonság, kitűnik abból, hogy az első fok magában véve 32, a második 14, a harmadik 21, a negyedik 42 rokonsági viszonyt tüntet fel. A rokonsági viszony közé soroznak a chinaiak oly viszonyokat is, melyek az európai jogfelfogás szerint a sógorság fogalmi körébe tartoznak. Igy a meny az após és anyósnak első fokú rokona, mert a házasság által szülei családjából kivált és férjének családi kötelékébe lépett be. A házasság tilos mindazon roko.-ok közt, kik ezen complicált j négy rokonsági foknak egyike vagy másikába tartoznak. Büntetés \ terhe alatt tilos a házasság az anyai nagybátya vagy nagynéne 1 leányával s ha ennek dacára házasság köttetik, a büntetés: lefejezés. Tilos a házasság az apa valamelyik feleségével, — a ki pedig fivére nejével kel egybe : megfojtatik. Látszik ezekből, hogy a rokonsági viszony megállapítása mennyi complicátióval jár s minthogy a rokonok közti házasság szigorú büntetőjogi következményekkel jár, ebből következik, hogy a chinai házasságkötés a legnagyobb óvatosságot igényli. Az asszony férje sorsában osztozik : ha ez száműzetésbe megy, tartozik őt a feleség követni. Az asszony egyébkint a férfival az alárendeltség viszonyában áll, igy ha az asszony férjét bántalmazza, minősített testi sértésért büntetendő. Ha pedig megöli, minősített halálbüntetést szenved. Ellenben, ha férj bántalmazza nejét, enyhébben bűnhődik, mint a közönséges testi sértésért. Ha pedig a íérj bántalmazása testi sértést nem eredményezett, akkor ez egyáltalán nem büntettetik. Ha a férj első rangú feleségét megöli, zsinórral megfojtatik; ha azonban másodrangú feleségét fosztja meg életétől; szám-